Orbán kitart a sport mellett, ha már tíz évig épített rá

74564855 10157566872111093 5102885141554921472 o
2020.04.08. 13:40
A koronavírus-járvány új helyzetet teremt nemcsak a világ sportjában, hanem itthon is. Logikus lenne forrásokat kivonni, de Orbán Viktor kormányfő kedvenc területéről van szó. Az első Orbán-kormány idején a sportminisztériumban helyettes államtitkárként dolgozó Dénes Ferenc sportközgazdásszal beszéltük a helyzetről.

Már 2010. januárban, amikor Orbán Viktor még csak a miniszterelnöki poszt várományosa volt, kijelentette: stratégiai ágazattá kell emelni a sportot. Ezután születtek később a kiemelt sportágak. Hogy a különleges bánásmód alatt mit ért el a sport egésze, arról ebben a cikkben írtunk.

A koronavírus-járvány viszont új helyzetet teremtett, egyre több az olyan hang, mely szerint komoly változások lehetnek a sportvilágban a járvány után. De mi a helyzet itthon? A helyzetről Dénes Ferenc sportközgazdászt kérdeztük, aki 1998-ban, az első Orbán-kormány alatt a sportminisztérium helyettes államtitkára volt.

„Naivitás lenne azt gondolni, hogy Orbán Viktor hirtelen és váratlanul el fogja engedni a sport kezét. Mondom ezt úgy, hogy a gazdasági lassulás, a munkanélküliség, az infláció adatait nem ismerjük, még rengeteg változó van. A sport biztos lehet abban, hogy számíthat az ágazatot még nálam is jobban kedvelő miniszterelnökre, hiszen tíz évet épített rá.

Miért ne szeretne minél többet megőrizni az elmúlt tíz évből? Egy ember tudja, hová fogja pozicionálni a sportot, az ő fejébe egyelőre nem lát bele senki

– mondta.

A szakember szerint a futball szerkezete nem volt jó itthon, a színvonalról pedig a nézőszámok sokat elárulnak, noha a Ferencvárosnál érezhető javulás ezen a téren. A magyar bajnokság üzleti teljesítménye alig értékelhető, ettől még a szerencsejáték- és egyéb vállalati bevételek, a köztévé közvetítési jogokért fizetett forintmilliárdjai jómódúan fenntartották, és ezek a források nem fognak  kiürülni , bár könnyen elképzelhető, hogy korrekcióra szorulnak.

A racionalitás sohasem volt a magyar sport erőssége, elég csak a Vasas-elnök Markovits László napokban tett nyilatkozatára gondolni, aki mesterségesen fenntartott világról és elképesztő költségvetésekről beszélt a csapatsportágakban.

Talán a futballban érzékelhető leginkább a kivárás, és nem véletlen, hogy inkább csak a másodosztályból jönnek bércsökkentési hírek, nem pedig az NB I.-ből. Az élvonalból eddig csak a DVTK jelezte, hogy nem képes a szerződésekben megállapított bérek kifizetésére. A másodosztály éllovasa, az MTK rögtön csatlakozott hozzájuk, míg a siófoki tulajdonos akár 75 százalékos csökkentést is el tud képzelni – a játékosok viszont nem mentek bele semmiféle csökkentésbe, ami a csőd szélére sodorhatja a klubot. A győri eset pedig országos visszhangot kapott még a válság kezdetén.

A sportközgazdász elmondta, elsősorban olyan kluboknál jelentettek be hasonló lépéseket, ahol van valamiféle tulajdonosi szemlélet is. 

A puha költségvetési korlát a szocializmus lényegi jellemzője volt. A sportban nem addig nyújtózkodtak a vezetők, ameddig a takaró ért, hanem ameddig tudtak. Nem érdekelte őket, mi lesz, mert ha túl is költekeztek, valahogy megoldódott. Jött egy ember, aki morgott, morgott, de állta a számlát.

Most is vannak klubok, ahol a korábbi korszak toposzai, embertípusai a mai napig élnek. Ahol van valami kis tulajdonosi szemlélet, ott volt bejelentés is, mert döntően a saját pénzüket teszik a futballba. Diósgyőrben érzékelhető bevételkiesés, ha nincs egy hónapban kétszer 10 ezer néző a stadionban, ezért nem nehéz összekapcsolni, miért ők jelentették be először a büdzsé megkurtítását.”

A futballban közben úgy tűnik, hogy sokan Orbán Viktor szavára várnak. A Ferencváros és a Fehérvár nem akar semmit mondani, mert ők szeretnének olyan képet sugallni magukról külföldre, hogy itt minden úgy megy majd tovább, ahogy a válság előtt. Akár még előnyük is származhat abból, hogy változatlan marad a hazai bérstruktúra, mert könnyebben tudnak jó nevű játékost szerződtetni, illetve a jelenlegi keretet így könnyebb együtt tartani. Luis Suárez ettől még nem futballozik majd itt a Barcelonát elhagyva, de az ukránok mellett megjelenhetnek a cseh futballisták is – hogy ez jó út-e, és eljuthatunk-e a sok légióst foglalkoztató ciprusi futballmodellig, hamarosan kiderül.

Ha majd újra lehet meccsre járni, az is egy nagyon érdekes kérdés lehet, hogy mennyien lesznek a lelátókon. Dénes arra számít, hogy eleinte sokan, mert az otthonaikból kiszabaduló embereknek vonzó lesz egy hazai meccs, aztán valószínűleg visszaesés jön majd.

A közgazdász szerint a belgák azért is nyilvánították befejezettnek a bajnokságot, mert ha nincs bevételük a kluboknak, akkor béreket sem akarnak fizetni. Angliában más a helyzet, ott sok és valódi pénz van a klubok mögött, és a játékosok érezhetik úgy, spóroljanak inkább máson, ne rajtuk. Wayne Rooney mondta is, hogy a jelenlegi helyzetben céltáblává váltak, könnyű lőni rájuk, az angol futballisták pedig el is utasították a 25 százalékos bércsökkentést. Az ugyanakkor, hogy 330 ezer fontos heti bérek legyenek, mint David de Geának a Manchester Unitednél, már átgondolandó.

Dénes bízik abban, hogy akik eddig elkényeztetettek voltak itthon, azok valódi „munkás“ értékekkel mennek edzeni, ha majd lehet. Illúziói persze nincsenek, de hátha ez a válság arra készteti a szereplők egy részét, hogy felébredjen a rózsaszín álomból, és végre teljesítményt adnak vissza, és nem csak jól keresnek. „Valami azt súgja, hogy a Barcelonához, a Real Madridhoz is fog jutni állami pénz ilyen-olyan csatornákon. Ne legyünk álszentek, mert ezek a klubok is nemzeti intézmények. A mi esetünk más, de

nem látok rá sok esélyt, hogy a magyar teljesítménysportban kemény, átléphetetlen költségvetési korlát legyen, ahhoz nagyot kellene lassulnia a gazdaságnak – és sok mindennek alapjaiban megváltoznia.”

A sportközgazdász a társaságiadó-kedvezményről (tao) azt mondta: ha nem marad meg, akkor majd az állam más módot talál arra, hogy az utánpótlás-nevelésre szánt támogatásait célba juttassa. Ez részben már elkezdődött az elit akadémiai rendszer kialakításával. Tíz futballakadémia már decemberben ötmilliárdhoz jutott, márciusban pedig hat kézilabda- és négy kosárlabda-akadémia jutott közvetlenül állami forrásokhoz az Emmitől.

Dénes nem hiszi, hogy a bevállalt sporteseményeket vissza fogjuk adni.

A 2021-re halasztott futball-Európa-bajnokság ügye sínen van, a Puskás Aréna elkészült, a környék rehabilitációja is folyamatos. Szerinte a 2022. januári férfi kézilabda-Európa-bajnokságot is meg fogjuk rendezni, legfeljebb ha takarékoskodni kell, a döntő a Papp László Arénában lesz. Egy ilyen válság után a sorozatot kiíró EHF is nyilván elnézőbb, és nem ragaszkodik a minimum 18 ezer fős sportcsarnokhoz. Az új, nemcsak sportra használható szupercsarnokot 2021. novemberig kell átadni az előírások szerint, hogy elegendő idő maradjon a beüzemelésre. Dénes ugyanígy gondolkodik a 2023-as atlétikai vb-ről is. A Ferencváros és Csepel határára megálmodott stadiont 2022 őszére kell átadni.

A budapesti politika persze közbeszólhat, alkukat mindig lehet kötni, de szerintem ez egy prioritást élvező beruházás. Mellékes, de ha nekem van kedves állami sportberuházásom, akkor ez az. Hogy mennyi pénz lesz rá, az egy izgalmasabb kérdés, mert eddig még nem hangzott el keretösszeg sem.

(Borítókép: Orbán Viktor a Puskás Aréna megnyitóján 2019 novemberében - fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala)