Lehel
17 °C
27 °C

Hosszú Katinka már nem lógja el az alvást

GettyImages-1175412203
2020.04.17. 21:21

A koronavírus-járvány gyakorlatilag minden sportág versenyrendszerét leállította, és egyelőre az is bizonytalan, hogy mikor indulhatnak újra a nagy nemzetközi sorozatok, bajnokságok és olimpiai kvalifikációs futamok.

  • Mire jött rá Hosszú Katinka a járvány miatti kényszerszünet alatt?
  • Mennyire kell átírni egy országúti bringás edzésprogramját?
  • Miért kockázatos a bajnokságok újraindulása a futballisták számára?

Ez a helyzet a sportolókat és edzőket is új feladat elé állítja. Felborult a ciklusokra meghatározott rend, az egész szezont, de akár több évet is újra kell tervezniük, és ki kell találniuk, hogyan lehetnek úgy csúcsformában, hogy igazából azt sem tudják, mikor kellene. Miközben az elcsúsztatott versenyszezon és leállás akár sérülésekhez is vezethet. A versenyszempontból üressé váló hónapokat persze pihenéssel vagy elhanyagolt területek fejlesztésével is lehet tölteni. 

Hosszú Katinka programját is felborította a járvány, ugyanis már március elején is töröltek olyan versenyeket, amelyeken indult volna. „Egy hosszabb alapozó időszak után voltam, és nálam minden a versenyek köré van építve, az a vizsga, a számonkérés számomra, de ezek most elmaradtak.” Az olimpiai bajnok úszó a Scitec Institute online sajtótájékoztatóján elmondta: miután kiderült, hogy nem lesz idén olimpia, egy kicsit kiengedett, pihenőidőszakban van (ezt az uszodák bezárása is kikényszerítette), így most jobban oda tud magára figyelni.

A regenerálódást, az alvást lógtam el gyakran, hogy minden beleférjen a napba. Ötkor keltem általában, most pedig nyolckor, fél kilenckor, nyugisabb az életem, kezd beállni egy másik rutinom.

Néhány hét pihenés után viszont újra keményen fog edzeni, nem engedi el ezt az évet sem. „Hátradőltem, de most hogy kipihentem, kitomboltam magamat, vissza kell térnem a korábbi rutinomhoz. 

Mindig próbálok tanulni a helyzetekből, egy kicsit úgy érzem, hogy túltoltam az elmúlt időszakot, talán nekem szerencsés is volt, hogy minden leállt.

Rájöttem, hogy picivel többet kell pihennem, de muszáj kitűzni valamit célul. Jelenleg úgy könyvelem el a fejemben, hogy augusztusban még Európa-bajnokságot rendezünk, ez a legközelebbi cél.” 

Baji Balázs, a 110 méteres gátfutás világbajnoki bronzérmese egy sérülés és hosszú kihagyás után tért vissza az év elején, és célozta meg az olimpiai kvótát. Hogy erre még egy évet kapott, az talán szerencsés is a szempontjából. Ő sem tudja, mikor versenyezhet, de keményen készül. „A tervek szerint augusztusban lesz atlétikai Európa-bajnokság Párizsban, ezt egyelőre még nem mondták le. Egy kicsit végeláthatatlan alapozásnak is fel lehet fogni ezt az időszakot, ami nem tudni, meddig tart. Az is előfordulhat, hogy egész 2020-at zárójelbe tehetjük, mintha meg sem történt volna versenyzés szempontjából ez az év. De bármi is lesz, az edzésekhez úgy kell hozzáállni, mintha lennének versenyek. Borzasztó nehéz lenne elkezdeni a felkészülést a tényleges olimpiai évben, ha edzésszempontból is üres évünk lenne az idei. Legyen elfogadható eredménye, ha más nem, edzéseken imitálnunk kell a versenyeket, vagy versenyszituációt kell létrehoznunk, ilyen ingernek is kell érnie minket, még ha ezt nehéz is megvalósítani.”

Valter Attila, a CCC csapat kerékpárosa az első szezonját tölti a legmagasabb kategóriában, a World Tourban. Idei fő célja a Giro d'Italia-szereplés, ami a legfrissebb információk szerint májusról októberre került át. Valter a téli, kora tavaszi többnaposokon remekül szerepelt, de most egy darabig még nem tudja megmutatni, hogy mire képes, mert augusztusig nem rendeznek versenyeket a World Tour-kategóriában. Ezt az időszakot ő sem tragédiaként éli meg, úgy érzi, jó esélyt kapott a felzárkózásra.

„Természetesen 100 százalékban át kellett írni az edzéstervem, de egyenlőre inkább örülök neki, hiszen még több időm van felkészülni és közelebb kerülni a világ elitjéhez. Alapozáshoz hasonlít leginkább a mostani menetrendem, mégis kicsit más, hiszen gyakorlatilag csúcsformából érkeztem ebbe a labilis időszakba, így a mostani edzéseimben is megtalálhatóak az intenzív részek a hosszabb tekerések mellett. Volt pár könnyebb hetem, most viszont már gőzerővel dolgozom, megpróbálom a maximumot kihozni a helyzetből.

Olyan területeken tud fejlődni most az ember, amikre egyébként nem mindig jut idő. Én például az időfutam-képességeim fejlesztem az általános állóképességem mellett. Amint lehet látni, mikor is folytatódik a szezon valószínűleg a gyorsító munkáé lesz a főszerep.

Úgy érzem nagyon jó úton haladok és nagyot tudok előrelépni az „üres” hónapoknak köszönhetően, alig várom, hogy élesben is bizonyítsak.”

A távolságtartási intézkedések miatt nagyon kevés helyen folynak már közös tréningek, ezért a sportolóknak legtöbbször egyénileg, otthon kell megoldaniuk az edzéseiket. Profi klubokban persze mindenki kap egyéni edzéstervet, amit a körülményeihez képest próbál is megvalósítani, de nem valószínű, hogy teljes értékű munkát tud végezni. 

A Liverpool korábbi erőnléti edzője, Andy Renshaw szerint is a periodizáció az edzéstervezés alapja, hogy például mikor kell alacsony intenzitású munkát végezni, mikor kell túlterhelni a szervezetet, vagy éppen mikor kell pihenőt adni. Az ő szakterületén ez azt jelenti, hogy napokra lebontva, jó előre meghatározza, hogy a különböző izomcsoportok milyen terhelést kapjanak. Renshaw szerint a tervezhetőségnek most lőttek, mivel nem látszik, hogy mikor lesznek újra játékban a futballisták, hiszen folyton tolódik a Premier League újrakezdése is.

„Ha előszezon lenne, mindent megterveznénk minden játékosnak, a lefutott távolságokat, a nagy sebességű távokat, monitoroznánk a gyorsulásokat és lassításokat, a magas intenzitású munkát, mindennap és minden egyes edzést ellenőriznék. De ezt most szinte lehetetlen megtenni, mert egy olyan időszakban vagyunk, amit nem tudunk számszerűsíteni, hogy meddig tart” – mondta az edző a Standard Sportnak

Renshaw attól is tart, hogy ha majd újraindul az angol bajnokság, sok sérült lesz. Edzéseken szinte lehetetlen szimulálni a meccsterhelést, a hosszú pihenő után a hirtelen megnövekvő terhelés eleve több kockázatot hordoz magában, de a várhatóan besűrített program is ebbe az irányba hat. Erre példaként a túlfeszített karácsonyi időszakot hozta fel, akkor is mindig megugrik a sérülések száma. A Manchester City és a belga válogatott játékosa, Kevin de Bruyne is hasonló véleményen van.

„Normál esetben három-négy hetes felkészülésre van szükség. Ha rögtön újrakezdjük, akkor mindenki megsérül pár meccs után.”

De Bruyne egyébként abba is belemenne, hogy töröljék a mostani szezont, mert attól tart, hogy ha sokáig tologatják a mostanit, akkor az a következő idényben okoz problémákat.  

Sok sportolónak nem akkora újdonság, hogy egyedül kell edzeni, futók, kerékpárosok például gyakran tréningeznek egyedül a szabadban. Itthon még szerencsés a helyzet, lehet kint edzeni, de például Spanyolországban vagy Olaszországban a kijárási korlátozások még erre sem adnak lehetőséget. 

„Hosszútávfutóként szinte egyedülállóan szerencsésnek mondhatom magam. Egyrészt ezt a sportágat jelenleg is aktívan lehet végezni, jóval magasabb szinten, mint a legtöbb más sportágat. Másrészt egy maratonistának amúgy sem olyan sűrű a versenynaptára, emiatt sok esetben nem is a versenyzés jelenti a fő bevételi forrást. Harmadrészt a hosszútávfutásban előfordulnak üres félévek, évek, például sérülés vagy egy rosszul sikerült tétverseny miatt” – mondta Csere Gáspár. A BEAC országos bajnokának és olimpikon futójának volt már olyan éve, amikor nem versenyzett komolyabban, de ez most neki is új helyzet. „Nem tudom pontosan, mi lesz az első verseny, amire biztosan készülhetek” – mondta. 

A bizonytalanságban és a versenyek törlésében azért pozitív dolgokat is talál. „Mivel az olimpiai kvótaszerzés nem jött össze, és a formámon is van mit erősíteni, ezért számomra ez az »eseménytelen időszak« még bizonyos szempontból jól is jött, hogy felzárkózzak, és akár a kvóta is összejöjjön.”

Elmondta, most olyan edzései is vannak, amelyek csak a mozgás öröméről szólnak, és ez egy profinak is fontos. Az edzésterve sem a megszokott, hiszen ilyenkor normál években már nagyban megy a félmaraton-maraton szezon. „Közepes intenzitású, alapozás jellegű edzésmunkát végzünk, ami nem engedi a formát lezuhanni, de nem is hajt túl. Az a cél, hogy ha kitisztulnak a kilátások, akkor pár hét alatt összerakható legyen a versenyállapot. Ezt eddig sikerült követni. Úgy kalkulálok, hogy ősszel már rendesen versenyezhetek.”

A 100 méteres mellúszás világrekordere, a brit Adam Peaty is szárazföldre kényszerült, törzsizomzatának fejlesztésével és futással próbálja pótolni valamelyest a kimaradt edzéseket, és ő is próbált rávilágítani, mekkora érvágás ez. „Nagyon nehéz megérteniük a nem úszóknak a kapcsolatodat a vízzel. Azt mondják, ha egy napot vízen kívül töltesz, utána két napig tart, míg visszatalálsz magadhoz” – mondta Peaty, aki még valószínűleg három hetet medencés edzés nélkül tölt. Az úszó a legnagyobb veszélynek azt tartja, hogy elzsírosodik, mert a bezártságban többet akar enni, és a megszokott 4500 helyett csak 2500 kalóriát éget el egy nap alatt.  

Triatlonban először április 30-ig hirdettek versenyzési moratóriumot, majd a múlt héten június 30-ig tolták ki a szünetet. Ez itthon is elég sok versenyzőt érint. Lehmann Tibor, a szövetség szakmai alelnöke, a tiszaújvárosi klub edzője (itt készül két válogatott fia is) szerint jó döntés volt a további halasztás. „Nincs meg az a kényszer, hogy normális edzés nélkül versenyezniük kell a sportolóknak, ráadásul most a felkészülési feltételek közel sem egyenlőek, mindenkinél szűkültek, valakinek meg is szűntek az edzéslehetőségei.”

Lehmann úgy látja, az esélyegyenlőséget szem előtt tartva akkor indulhat majd újra a nemzetközi versenyzés, ha minden országban lehet készülni és utazni, de a válogatott mellett az utánpótláskorú és amatőr sportolóknak is újra kell tervezniük, mert a hazai versenynaptárt is átalakítják majd, várhatóan szeptemberig kitolódik a későn induló szezon.

A sportolók életkori sajátosságaik szerint eltérő stratégiával tölthetik ki a kényszerű holtszezont. „Az idősebb, utolsó néhány szezonjukra vagy olimpiájukra készülő versenyzők néhány hetes pihenőidőszakot iktatnak be. Ők viszonylag hamar elérik teljesítőképességük csúcsát, és azt szinten is tudják tartani, de már nem igazán fejleszthetőek tovább. A pályafutásuk közepén tartó versenyzők hiányosságok javításával, akár technikai vagy egyéb fizikai (erő, hajlékonyság), illetve mentális felkészüléssel foglalkoznak többet, emellett klasszikus alapozó munkát végeznek. A fiatal felnőtt és utánpótlás-versenyzők, jó esetben hosszú távú felkészülési terv szerint készülve, életkoruknak, edzéséletkoruknak, teljesítőképességüknek megfelelően különböző területeket fejlesztenek.”

Lehmann szerint a kevésbé motivált versenyzők leállhatnak, nem végeznek komoly edzéseket, és olyanok is lesznek, akik abbahagyhatják a versenysportot. Az extra motiváltak viszont a legnagyobb büntetésnek élik meg a tétlenséget.  Az utóbbi csoport tagjai tesztekkel, speciális edzésekkel próbálják szimulálni a versenyeket. „Különböző challenge-ket tűznek ki, extra hosszú vagy extra szintemelkedésű kerékpáros vagy futóedzést végeznek, esetleg virtuális felületeken versenyeznek. Ezek éles években nem férnek bele” – mondta Lehmann. 

A triatlonisták a futó- és kerékpáredzéseket még meg tudják oldani, de az úszásról le kellett mondaniuk, speciális úszópadokon, gumikötelezéssel lehet néhány mozgást szimulálni, de a vizet nem lehet pótolni semmivel. „Az olimpiai válogatottnak elkezdtünk szervezni egy zárt tábort, ahol úszólehetőséghez jutunk, de ennek a törekvésnek néhány hétre stopot jelentenek az úszók pozitív koronavírustesztjei. Nem lehetünk víz nélkül hónapokig akkor sem, ha egyetlen versenyt sem rendeznének 2020-ban. Egyébként várjuk a meleg májust, amikor már nyílt vizekbe merészkedhetünk.”

Az olimpia halasztásával a kvalifikációs rendszert is át kell tervezniük a nemzetközi szövetségeknek, ez a triatlonban is így van. Lehmann elmondta, az olimpia miatt közbejött plusz egy évet és a kvalifikációs versenyek várható tolódását megpróbálják kihasználni. Bár fia, Csongor a 2024-es olimpiát tűzte ki célul, már most is megkísérel kvótát szerezni. Lehmann bizakodó a jövőt tekintve, a sport szerint gyorsan regenerálódik majd. „A sport egy elég igazságos terület, ahol a befektetett munka meglehetősen összefügg és arányban van a sikerekkel, ez most nincs meg, egy tőlünk független dolog teszi bizonytalanná a jövőnket.

Ezzel együtt a sportolók, ezen belül az élsportolók és a zömmel belőlük kikerült sportvezetők megküzdési képessége jóval átlag feletti, a sport teljesítménye fog a leghamarabb helyreállni.”

(Borítókép: Hosszú Katinka 2019-ben, Berlinben az úszóvilágkupán. Fotó: Ronny Hartmann/Getty Images)