Ha már alig akar valaki olimpiát rendezni, legalább legyen zöld

A Nemzetközi Olimpia Bizottság (NOB) komoly gondban van: a legfontosabb termékei, a nyári és téli olimpiák iránti érdeklődés csökkent az elmúlt időszakban. Többek között a dopping- és korrupciós botrányok ártottak az olimpiai mozgalom népszerűségének, és a pályázó városok sorra hátráltak ki, így az olimpiarendezés az elmúlt időszakban Ázsia privilégiuma lett.

A 2022-es téli olimpiáért végül csak Kína és Kazahsztán maradt versenyben, ezért nem is igazán volt kérdés, hogy Almati helyett Peking fogja elnyerni a rendezést.

Ez Kínának most kapóra jött, hisz ahogy a 2008-as pekingi nyári olimpia, úgy a 2022-es téli olimpia is remek lehetőséget kínál az erődemonstrációra, és arra, hogy újra megmutassák a világnak a fejlettségüket, amire a koronavírus-válság után talán még nagyobb szükségük lesz.

Nincs pánik a járvány miatt 

A hónapok óta tartó csökkenés után júniusban ismét emelkedni kezdett az új koronavírus-fertőzöttek száma a kínai fővárosban, ezért a járvány újabb hullámától tartva ismét betiltották a nagyobb tömeget mozgató rendezvényeket, köztük a sportrendezvényeket is a városban.

A tizenöt éve Pekingben élő sportdiplomata, Vajda László már a 2008-as olimpia szervezőbizottságának is tagja volt, most pedig senior tanácsadóként segíti a 2022-es téli olimpia szervezését. Úgy látja, Pekingben nincs pánikhangulat, az élet nem állt le, ugyanakkor az emberek fegyelmezettek, az utcán mindenki maszkot visel, és nagyon odafigyelnek a távolságtartásra. A munkahelyek, irodák nem zártak be, és az olimpia szervezőbizottsága is folyamatosan dolgozik. Ahogy az elmúlt hónapokban, most is videókonferenciákon zajlanak az egyeztetések, többek között a NOB-bal és a téli sportágak szövetségeivel.

Vajda szerint a legfontosabb kérdés, hogy sikerül-e addig hatásos vakcinát kifejleszteni és legyártani, de a szervezőbizottság úgy készül, hogy 2022. február 4-én lesz a megnyitóünnepség a Madárfészek stadionban.

Ha a téli játékok nem is olyan globális sportesemények, mint a nyári olimpiák, de így is minden kontinensről, több mint száz országból érkeznek majd résztvevők, akiknek a mozgatása, elszállásolása is komoly kihívás lesz ilyen körülmények között.

Peking alpolgármestere és az olimpiai szervezőbizottság alelnöke, Csang Csien-tung korábban egy videókonferencián beszélt a járvány olimpiára gyakorolt hatásáról. Elmondta, hogy egyes létesítményekhez szükséges berendezések gyártása és szállítása késett valamennyit, de arra számít, az év végéig mindenen helyszín elkészül, és hamarosan elkezdhetik a tesztversenyeket. 

A létesítmények egy részét már a 2008-as olimpián is használták, azokat csak át kell alakítani vagy fel kell újítani. Ilyen például a vizes kocka, ahol 2008-ban az úszó és műugró számokat rendezték, 2022-ben pedig a curling helyszíne lesz. A havas versenyszámok nagy részét a Pekingtől 200 kilométerre fekvő Csangcsiakouban rendezik, a két város közti távolságot a 2019 végén átadott nagy sebességű vonattal 50 perc alatt lehet megtenni.

Az új létesítmények tesztelése és homologizációja változhat, illetve elképzelhető, hogy a járvány miatt több sportág teszt- vagy világkupaversenyét törölni kell majd. Az utazási korlátozások miatt sok külföldi sportoló nem is tudna eljutni Pekingbe, ezért a szervezők arra is felkészülnek, hogy idén november és jövő március között helyi sportolók versenyeivel teszteljék a helyszíneket.

Zöld olimpiát akarnak, de akadnak aggályok

A 2022-es téli olimpia és paralimpia előkészületei során a szervezőbizottság nagyon hangoztatta, hogy a leginkább környezetkímélő módon akarják megrendezni az eseményt. Nemrég a pekingi önkormányzattal és Hopej tartomány népi kormányával közösen egy 53 oldalas fenntarthatósági tervet is közzétettek, azt igyekeztek hangsúlyozni,

Mindezzel harmonizálni akarnak az ENSZ 2030-as fenntartható fejlődési céljaival is. Kína a lehető legalacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású olimpiát akarja megtartani, ezért a helyszínek áramellátását 100 százalékban megújuló energiaforrásból akarják megoldani. Az új havas versenyek helyszínei már a legújabb technológia megoldásokkal, a zöld előírásoknak megfelelően épülnek fel, és megújuló energiaforrásokból üzemeltetnék azokat. 

„A kínai kormány arra törekszik, hogy a 2022-es játékok az új megújuló energiaforrásokkal és közlekedési projektekkel zöld örökséget hagyjanak maguk után. Ám annak érdekében, hogy tényleg zöld legyen az olimpia, azt igazolni is kell. A befektetők és tanácsadók fogják ellenőrizni, hogy tényleg megfelelnek-e a kritériumoknak” – mondja Sir Roger Gifford, az Egyesült Királyság Zöld Pénzügyi Intézetének elnöke, akik együttműködnek a kínai kormányzattal az olimpia zöld finanszírozásában.

Ennek egyik formája a zöld kötvények, amelyek esetében a kibocsátó vállalja, hogy a befektetők pénzéből környezetvédelmi vagy ahhoz kapcsolódó beruházást finanszíroz. 

A kínai főváros és környéke rendkívül száraz az év azon időszakában, amikor az olimpiát is rendezni fogják. Pekingben februárban csupán 4,9 milliméter az átlagos csapadékmennyiség. Egy olyan vízigényes esemény, mint egy téli olimpia, tovább növelheti az egyre növekvő város vízügyi problémáit. A kevés csapadék és hó miatt a szervezőknek gondoskodniuk kell majd arról is, hogy a versenyek borítását biztosító több százezer köbméter havat megfelelően tárolni tudják.

Pekingnek korábban gazdag vízkészlete volt, de ahogy a város lakossága az elmúlt 30 évben a kétszeresére, több mint 22 milliósra nőtt, egyre inkább kiszáradt. Ennek kezelésére egy 62 milliárd dolláros projektbe is belefogtak, hogy a vízben gazdag déli területekről észak felé irányítsák a vizeket. Egy 2011-ben készült jelentés szerint a Peking környékén felépült 11 síközpont évente egymilliárd gallon vizet használ fel – ennyi 42 ezer ember számára is elegendő  lenne.

Az ázsiai korszak vége

A pekingi olimpia három egymást követő ázsiai olimpia közül az utolsó lesz. 2018-ban a koreai Pjongcsang volt a téli olimpia helyszíne, melyet 2021-ben a koronavírus-járvány miatt elhalasztott tokiói nyári olimpia követ majd, az ázsiai korszakot pedig végül Peking zárja 2022 februárjában. Vajda elmondta,

Vajda szerint ez egy egészséges versengés a három ázsiai ország között, és a kínai szervezők célja, hogy a megelőző két olimpiából tanuljanak, hogy ők még jobb eseményt tudjanak szervezni.

Nem lesz az a globális és regionális momentum Kína számára, mint volt 2008-ban, de az ázsiai olimpiák sorát egy nagyobb durranással és katarzissal akarják majd lezárni

– mondja. 

Nyilván a versenyeken is erre fognak törekedni. A legutóbbi téli olimpián, Pjongcsangban összesen kilenc érmet nyertek kínai sportolók, de csak a rövidpályás gyorskorcsolyázójuk, Vu Ta-csing (Wu Dajing) tudott aranyérmet nyerni, az éremtáblán Dél-Korea és Japán mögött végeztek.

Kína inkább a jeges sportágakban erős, így 2022-ben főként ezekben várható tőlük érem, de Vajda szerint a csúszó sportágakban (bob, szánkó és szkeleton) is meglepetést okozhatnak, mivel az elmúlt években több külföldi edzőt és szakembert szerződtettek a kínai sportolók felkészítésére. Emellett az olyan extrémsportágakban, mint a snowboard és a síakrobatika is kell kínai éremre számítani, a legutóbbi téli olimpián férfi és női síakrobatika-ugrásban, valamint női snowboard félcsőben is ezüstérmet nyertek.

Bár az alpesi és havas számokban a kínai sportolók nem tartoznak a legjobbak közé, Vajda mégis arra számít, hogy ez a nézőszámokon nem fog meglátszani. 

Ez már nem az a Kína, hogy kivezényeljék a vasgyári munkásokat

– mondja Vajda, aki szerint ez a sztereotípia már a múlté, és nem lesz olyan, hogy egyenruhás nézőkkel töltenék meg a lelátókat. 

Emberi jogok, átnevelőtáborok és sajtószabadság

Ugyanakkor egyéb aggályok mellett más szempontok is felmerültek a pekingi téli olimpiával kapcsolatban. 2018-ban, a Huawei-botrány után kirobbanó kínai–amerikai kereskedelmi háború is érintette a téli olimpiát. Az Egyesült Államokban felerősödtek a Kína-ellenes hangok, például Florida republikánus szenátora, Rick Scott tavaly októberben a NOB-nak írt levelén keresztül arra szólította fel Kínát, hogy javítsanak az emberi jogok betartásán, példaként pedig az ujgur muszlimokkal és hongkongiakkal szembeni visszaéléseket hozta fel. Scott szerint az olimpia elvételének lehetőségét is meg kellene fontolnia a NOB-nak, ám Thomas Bach NOB-elnök ezt elutasította, mivel az olimpiai szervezetnek semlegesnek kell maradnia.

Scott viszont elfogadhatatlannak tartja a NOB-elnök válaszát, mivel szerinte ez nem a politikáról, hanem az emberi jogokról és méltóságról szól, amelynek megőrzése és védelme az olimpizmus alapelvei közt is szerepel. Emellett még azt is felhozta, hogy Kínában korlátozzák a sajtószabadságot, és újságírókat akadályoznak a munkájuk végzésében.

Evan Karlik, az USA haditengerészetének korvettkapitánya magánszemélyként azt fejtegette írásában, hogy az olimpiai esetleges bojkottálásával milyen nyomást lehetne a kínai vezetésre helyezni. „Donald Trump elnöknek és az Egyesült Államok Olimpiai Bizottságának bojkottálnia kéne az olimpiát, ha nem számolják fel az ujgur kisebbség átnevelésére létrehozott táborokat” – írja Karlik, aki az 1980-as moszkvai olimpiához hasonlította a helyzetet, amikor a nyugati országok így tiltakoztak Afganisztán szovjet megszállása ellen.

Idáig viszont aligha eszkalálódik Amerika és Kína konfliktusa, Donald Trump amerikai elnök eddig sem beszélt nyilvánosan a pekingi téli olimpiáról, amellyel kapcsolatos aggályok akkor sem kerültek szóba, amikor idén januárban a két ország „tűzszünetet” kötött egymással.

Sőt, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadójának, John Boltonnak a nemrég megjelent könyve szerint az amerikai elnök elismerően beszélt az ujgur átnevelőtáborokról Hszi Csin-ping kínai elnöknek. Ugyanakkor a könyv megjelenése után Trump gyorsan aláírta azt a törvényt, amely szankciókat vet ki kínai tisztviselőkre az ujgurokkal szembeni fellépés miatt. Ha a két ország diplomáciai konfliktusa el is húzódik 2022-ig, a pekingi téli olimpiára ez minden bizonnyal nem lesz komoly hatással.

 Borítókép: Getty Images Hungary Fotós: Tim de Waele