Dömötör
9 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

A kockás füzettől a videóelemzőig: ez segíti a büntetőknél kapusokat

D KOS20200924015 (1)
2020.09.25. 20:08
Az Európa-liga selejtezőjének 3. fordulójában a MOL Fehérvár büntetőpárbaj után búcsúztatta a francia Reims csapatát. Kovácsik Ádám két 11-est is hárított, a kapus mérkőzés utáni nyilatkozatában kiemelte a videóelemző stáb munkáját. Ennek kapcsán megkerestük Szekeres Adriánt, az MLSZ korábbi videóelemzőjét, valamint Szűcs Lajost, a Ferencváros egykori kapusát.

Szekeres Adrián korábban az MLSZ utánpótlás-válogatottjainál dolgozott videóelemzőként, a Preisinger Sándor irányította együttessel Európa- és világbajnokságon is járt, jelenleg pedig az NB II-es Dorognál tevékenykedik asszisztensedzőként. Őt kérdeztük a szakma néhány kulisszatitkáról.

A Vidi kapusa, Kovácsik Ádám kiemelte a videóelemzők munkáját a büntető párbaj előtt, elmondása szerint ugyanis számított rá, hová érkeznek majd a lövések a Reims játékosaitól. A munka mekkora részét teszi ki a 11-esek vizsgálata?

Nyilván kulcsfontosságúak a büntetők, főleg a kupameccseknél, hiszen ezzel óriási segítséget nyújthatunk a kapusoknak. A válogatottaknál nálunk ez úgy működött, hogy 

először a kapusedzőnek mutattam meg az elemzéseket, utána külön leültünk a kapusokkal is és közösen megnéztük az egyes játékosokra jellemző adatokat.

Utánpótlás szinten persze nem áll rendelkezésünkre annyi statisztika, mint mondjuk egy felnőtt klubcsapatnál, ahol akár 10-15 lövésből is levonhatjuk a konzekvenciát. 

Arányait tekintve mennyire jönnek be ezek a számítások?

Fontos leszögezni, hogy ez nem egy kőbe vésett, mindenképpen követendő dolog, inkább afféle mankó, amelyre a kapusok támaszkodhatnak. 

A döntés minden esetben az övék, az adott szituációban nekik kell mérlegelniük, és a megérzéseikre hagyatkozniuk.

Ez is egy tanulási folyamat, minél tapasztaltabb és rutinosabb a kiélezettebb helyzetekben egy játékos, annál jobban tudja kezelni őket.

Egy laikusnak hogyan kell elképzelnie a videóelemzők munkáját?

Egyrészt globálisan is feltérképezzük az adott ellenfél futballját, mind csapat, mind csapatrészek, mind egyéni szinten, másrészt óriási hangsúlyt fektetünk a pontrúgásokra, ahová nemcsak a szögletek, a szabadrúgások és a büntetők, hanem a középkezdések és a nagy bedobások is beletartoznak.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a saját játékunkra nem fektetünk hangsúlyt, azt fejlesztve kell alkalmazkodni a riválisokhoz, figyelni az erősségeikre és kihasználni az esetleges gyengeségeiket.

Éppen ezért nagy a felelősség a videóelemzőkön, hiszen a vezetőedzők az ő adataik alapján készítik el az edzésterveket és a heti munkafolyamatokat. Szerencsére Dorogon ebből a szempontból nagyon jó a kapcsolat köztem és Német Szabolcs között, nagyban segíti a munkát, hogy amellett, hogy edzőként rengeteget tanulok tőle és próbál a saját gondolkodásmódja felé terelni, elfogadja a tanácsaimat.

Szekeres Adrián (fotó:mlsz.hu)
Szekeres Adrián (fotó:mlsz.hu)

Ha egy csapat kevés energiát fektet erre a területre, érezhető hátrányban van azokkal szemben, akiknél már komoly elemző munka folyik?

Ez nem az a fajta munka, ahol spórolni lehet, itt muszáj belerakni időt és energiát egyaránt. Gondoljunk csak bele, egy kiélezett meccset eldönthet például egy szabadrúgás, győzelem és vereség is lehet belőle, ha éppen tudjuk, hogy a kapus belép a sorfal mögé, vagy a rúgó játékos általában visszalövi a labdát a rövidre, vagy inkább a hosszú sarkot veszi célba. Az MLSZ-ben a különböző válogatottakkal nagyjából száz meccsen vettem részt, de több mint 300 olyan mérkőzést tekintettem meg, ahol az ellenfeleink egy másik csapat ellen játszottak.

Amerikában, főleg a nagy ligákban (NBA, NHL, NFL) mindenről van kimutatás, statisztika, elemzés. Hol tart ehhez képest Magyarország – egyáltalán az az etalon?

Az MLSZ-ben ugyanazzal a szoftverrel dolgoztunk, amelyeket a topligákban is alkalmaznak, ugyanazt használja több NB I-es klub és akadémia is, amit például a Manchester City, az Arsenal, vagy a Manchester United. Az Egyesült Államokkal azért nem hasonlítanám össze a dolgot, mert teljesen másfajta munkát igényel egy kosárlabda, vagy amerikai foci meccs, mint a labdarúgás. Amiben talán lemaradásunk van a nagyobb országokhoz képest, az az idő, ők ugyanis már sokkal korábban rájöttek, mekkora előnye van ezeknek az elemzéseknek. Az út azonban egyértelműen pozitív itthon is, a Magyar Labdarúgó Szövetség már tanfolyamot is indított ezen a területen és már itthon sem egy-egy ember foglalkozik videóelemzéssel, szakmai csapatok alakultak több élvonalbeli együttesnél, például a Fehérvárnál is. Csütörtökön este meg is lett az eredménye!

A régi módszer: Szűcs Lajos füzetből puskázott

Szűcs Lajos pályafutása alatt nagy tizenegyesölő hírében állt, többször fogott ki az ellenfél játékosain. Ráadásul a védések mellett előszeretettel rúgta is a büntetőket, a Fradi korábbi kapusát kérdeztük a tapasztalatairól és az akkori felkészülésről.

Aktív karrierjére mennyire volt jellemző az ellenfelek elemzése, főként a büntetőknél?

Voltak videós elemzéseink, de én 

saját magamnak a gólösszefoglalók alapján egy füzetet vezettem a játékosokról, hogy melyikük hová lövi a 11-eseket.

Erre támaszkodtam, illetve volt egy egyéni taktikám is a büntetők előtt, amit viszont szeretném, ha az én titkom maradna, csak a saját kapusaimnak mondom el, akiket edzek.

A mai modern labdarúgásban véleménye szerint mekkora szerepe van az effajta elemzéseknek?

Természetesen nagy, az internetnek és a modern technikának köszönhetően rengeteg információt szűrhetnek le a csapatok az ellenfelekről, ettől függetlenül, ha maradunk a büntetőknél, szerintem, ha egy tizenegyest jól rúgnak, azt statisztikától függetlenül nincs esélye hárítania egy kapusnak.

Szűcs Lajos hogyan gondolkozott a kapuban?

Általában már előre megvolt a fejemben, hogy melyik irányba fogok vetődni, de azért figyeltem a játékosok mozgását és gesztusait is.

Mindig az első gondolat a jó, sajnos volt, hogy utólag változtattam és nem kellett volna,

de ez már csak ilyen és természetesen szerencse is kellett hozzá.

És az ellenfelek kapuja előtt mi járt a fejében? Amellett ugyanis, hogy jó százalékban védte, el is vállalta a büntetőket.

Az esetek nagy részében ott is előzetesen eldöntöttem, hová rúgom majd. Sajnos egy emlékezetes esetet kivéve, amikor a Basel elleni UEFA-kupa meccsen elhatároztam, hogy a bal alsóba lövöm, de elrúgás előtt felnéztem és a hórihorgas Zuberbühler gyakorlatilag már ott feküdt, így inkább alányúltam a labdának, aztán kirúgtam a stadionból... Egyébként sokat gyakoroltam a 11-eseket és az elvégzéskor ezt a kivételt számítva nem figyeltem másra, csak magamra koncentráltam.

Van olyan büntető/ büntetőpárbaj, amelyre jó szívvel emlékszik vissza?

Az egyik legemlékezetesebb egyben a legfájóbb is: 2003-ban a Koppenhága ellen játszottunk a Fradival az UEFA-kupában. A hazai 1-1 után idegenben Lipcsei Péter góljával 1-0-ra vezettünk és kivédtem egy dán 11-est a bal sarokból, ráadásul a kipattanót visszafejelte jobbra a rúgó játékos és azt is megfogtam. A hosszabbításban aztán kapott még egy büntetőt a koppenhágai csapat, azt sajnos belőtték, így jött a hosszabbítás és az orosz rulett. Ott is megfogtam két lövést, de sajnos mi hármat rontottunk el, így kiestünk. Öröm az ürömben, hogy én belőttem a sajátomat.

(Borítókép: Kovácsik Ádám, a győztes Fehérvár FC kapusa örül a labdarúgó Európa-liga selejtezőjének 3. fordulójában játszott MOL Fehérvár FC - Reims mérkőzésen. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)