Felbecsülhetetlen értékű siker, csak ne kelljen 25 évet várni az újabbra

frd
1995. augusztus 23-án a Ferencváros labdarúgócsapata 1–1-et játszott az Anderlechttel a Bajnokok Ligája selejtezőjében, és ezzel a zöld-fehérek feljutottak a – még 16 csapatos – főtáblára. A korszakos sikert érő gól két délszláv labdarúgó, Goran Kopunovics és Zoran Kuntics koprodukciójának eredménye volt, ők is megszólalnak abban az összeállításban, amelyet egyfelől a negyedszázados emlék felidézése, másfelől a Fradi kedd esti, Molde elleni csoportkört érő 0–0-s döntetlenje kapcsán készítettünk.

A szabadkai születésű, 53 éves Kopunovicsot az ominózus jelenet felidézésével szólítottuk meg. „Kopunovics a tizenhatoson belül Kunticshoz játszik, visszakapja tőle a labdát, egyből lő, góóóóól!”

„Természetesen az Anderlecht-meccsről van szó, az 50. percben rúgtam a gólt, de az is igaz, hogy előtte már két helyzetet kihagytam, mert a rosszabbik, a bal lábamra jött a labda – emlékezett a régi szép időkre a Maglód edzője. – Néztem a keddi meccset is, nagyon drukkoltam a Fradinak, azt mondom, ó riási eredmény ez a klubnak és Magyarországnak is.

Kopunovics az egyik első délszláv futballista volt hazánkban, amikor 1994-ben a Fradihoz igazolt, Zoran Kuntics is később érkezett.

Mindenki imádott minket 1995-ben, megismételhetetlen hangulat uralkodott az Üllői úton, ajnároztak bennünket a szurkolók, a felhőkben jártunk. Hogy miért nem sikerült tartósan ott maradni a Bajnokok Ligájában? Talán nem jól gazdálkodott a klub a hirtelen jött sok pénzzel, nem tudom, de ennyi idő után már nem is érdekes. De a siker óriási volt, s hogy mekkora, arra bizonyíték, hogy még negyedszázad múltán is erről kérdezgetnek engem. Sok helyen megfordultam játékosként és edzőként is, mindenhol profi módjára viselkedtem, szívből futballoztam, de az a két év, amit az Üllői úton töltöttem – mindkétszer bajnokok voltunk – a legszebbek közé tartozik. Csak azért szurkolok, hogy ne kelljen huszonöt évet várni a következő csoportkörig!

Zoran Kuntics adta a gólpasszt 25 éve az Üllői úton a vele egyidős, ugyancsak bunyevác származású, és ugyancsak szabadkai Kopunovicsnak. A sportember manapság scoutként, azaz játékosmegfigyelőként dolgozik a Ferencvárosnál, az egykori Jugoszlávia országait figyeli. Természetesen mostanában csak virtuálisan, mivel utazni lehetetlen.

„Óriási eredménynek tartom a Fradi mostani bejutását a főtáblára, négy ország bajnokcsapatán túljutni hatalmas fegyvertény – mondta az Indexnek. – Szerhij Rebrov érdemei elévülhetetlenek, taktikai zseni az ukrán edző.

Most az a fontos, hogy erősödjön bele az FTC a csoportkör világába, hogy ne csupán egyszeri csoda legyen ez a bravúr, hanem évről évre sikerüljön legalább az Európa-liga főtáblájára odaérni, s lehetőleg a BL-re is minél többször.”

Kuntics a mai napig sajnálja, hogy annak idején nem sikerült tartóssá tenni a csoportkörös tagságot.

Elkezdtek egy új csapatot építeni, a sikergárda szétesett, és utána tíz évig semmi sem sikerült. Nem tudott az akkori vezetőség élni azzal a tőkével, amit az 1995-ös sikerünk anyagi és erkölcsi értelemben kitermelt. Attól nem tartok, hogy a mai menedzsment elherdálja ennek a mostani sikernek a hozadékát, bizakodó vagyok a jövőt illetően. Hogy mi lesz a csoportkörben? Egyetértek azokkal, akik azt mondják, hogy innentől kezdve ez már jutalomjáték, lelki teher nélkül futballozhatnak a fiúk.

Ha már scout Kuntics, megkérdeztük, várható-e újabb igazolás a csoportkör rajtja előtt.

Elképzelhető, de ebben a kérdésben Hajnal Tamás és Szerhij Rebrov dönt, én csak eléjük rakom az alternatívákat. Nem tudok mit mondani, az persze tény, hogy elviekben van még lehetőség a csapat további erősítésére.

Lisztes Krisztián szerezte a Ferencváros első, történelmi gólját a Bajnokok Ligája csoportkörében. A Grasshoppers ellen eredményes középpályás így vélekedett a Fradi mostani bravúrjáról:

Itt volt az ideje, hogy véget érjen a 25 éve tartó várakozás, nagyon örültem, hogy az FTC újra a legrangosabb európai kupasorozat főtábláján képviselheti Magyarországot. Rendkívül nehéz volt az út idáig, de óriási menetelést mutatott be a csapat, és teljesen megérdemelten jutott a csoportkörbe. Évek óta nagyszerű koncepció alapján zajlik a munka a klubnál, az előző szezon sikereit és az El-menetelést pedig nemhogy megismételni, túlszárnyalni is sikerült, ez hatalmas dolog. Bár nálunk talán több volt a magyar játékos a keretben, a tegnapi kezdőben is voltak négyen, a szenvedély, a győzni akarás pedig ugyanakkora ebben a Ferencvárosban, mint a mi időnkben. Várom a sorsolást, ahol akár a Real Madriddal és az Ajaxszal is összekerülhet a Fradi, az lenne aztán az igazi nosztalgia!

Hrutka János is megosztotta gondolatait az Index olvasóival a bravúros továbbjutást követően.

Nem aludtam sokat, de nagyon boldogan ébredtem fel. Nagyszerű dolog, hogy a korábbi, már-már rozsdásodó dicső emlékek után a jelenben is örülhetünk óriási sikereknek, ez a mostani is ilyen. Az eredmények önmagukért beszélnek, maximálisan megérdemelt a Fradi csoportkörös szereplése. A tudatos építkezést emelném ki, amely már évek óta jellemző a klubra, a szakmai munka megkérdőjelezhetetlen, az anyagi lehetőségeket pedig nagyszerűen használja fel az egyesület. És ha már pénz, a Bajnokok Ligája főtáblájáért járó juttatás új távlatokat nyithat meg a Ferencváros előtt, és további hosszú évekre lépéselőnyt jelenthet majd számára a hazai porondon.

Vincze Ottó a Fradi első BL-csoportmeccsén, a Grashoppers ellen két góllal vette ki a részét a 3–0-s győzelemből – elmondása szerint nem izgult annyira tegnap este, bízott a csapatban.

Aránylag nyugodt voltam, nem igazán fordult meg a fejemben az, hogy az utolsó lépés nem sikerül a Ferencvárosnak. Érdekes volt a meccs, kellemetlen ellenfél volt a Molde, ráadásul amikor a norvég csapat érezte, hogy már sürgeti az idő, nagyobb sebességi fokozatra kapcsolt, odaszegezte a Fradit a kapuja elé, szükség volt Dibusz Dénes bravúrjaira. A védelem szervezettsége és a csapat csupaszív játéka, ami alapvetően is jellemzi az együttest, ezúttal is működött, így eljött az idő, hogy egy korszak véget érjen, és elkezdődjön egy új. Ennek így kellett lennie, annak a csapatnak, amelyik a svéd, a skót, a horvát és a norvég bajnokot veretlenül ejti ki, a főtáblán a helye. Hogy mi volt a siker kulcsa? Egyrészt Szerhij Rebrov és az ő konzervatív stílusa, amely érezhetően passzol a játékosokhoz és a rendszerhez, amit kitalált. Másrészt a koncentráció, az egység, a tudatos, évek óta zajló minőségi munka, valamint az a harmónia, ami az egyesület és a szurkolók között van, a Ferencváros esetében ez ugyanis mindig meghatározó. Úgy érzem, a mostani Fradinak mentálisan és lélektanilag sincs gyenge pontja, így bármilyen ellenfeleket kap majd a sorsolásnál, nem kell attól tartania, hogy beleszalad a késbe, még a topcsapatok dolgát is képes lehet megnehezíteni.”

(Borítókép: adtplus.arcanum.hu Fotó: Képes Sport, 2005)