Koronavírus adatok

2021. dec. 02.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Ferenc, Olívia
2 °C
5 °C

Az üzletember, akinek Marco Rossit köszönhetjük

D MTZ20190322010
2020.11.13. 22:08
Marco Rossi két kisebb megszakítással 2012 óta tartózkodik Magyarországon, 2018. június 19. óta a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, aki – ez már csütörtök éjjel óta tény – kijuttatta a csapatot a jövő évi, részben budapesti rendezésű Európa-bajnokságra. Ma már hajlamosak vagyunk elfelejteni, pedig ha nincs George F. Hemingway, akkor ma nagy valószínűséggel azt sem tudnánk, ki az a Marco Rossi.

Az akkor éppen munkanélküli Marco Rossit 2012 nyarán mutatta be vendéglátós barátja, Giuseppe „Pippo” Giambertone – az Andrássy úti Millennium da Pippo étterem tulajdonosa – Fabio Cordellának, a Budapest Honvéd sportigazgatójának, a végső döntést azonban természetesen George F. Hemingway, a klub tulajdonosa hozta meg. 

Több edzőre is felhívták a figyelmemet, voltak közöttük olaszok és hollandok is – idézte fel a nyolc évvel ezelőtti történéseket az Index kérésére Hemingway, aki másfél éve eladta a klubot jelenlegi tulajdonosainak. – Én azért döntöttem Marco Rossi mellett, mert a beszélgetésünk nyomán kialakult bennem egy kép; rendkívül ambiciózus, az alsóbb osztályú, tehát Serie B- és C-ben játszó csapatok viszonylatában óriási tapasztalattal rendelkező szakembernek ismertem meg, akiről úgy hittem, hogy egyfelől kiugrási lehetőséget biztosítok számára a Honvéd élén, másfelől ő meg fogja valósítani azt a modellt, amit én elképzeltem. A modell lényege: beépíteni az akadémiánkon nevelkedő fiatal játékosokat a felnőtt, NB I.-es csapatba. És nyolc év távlatából büszkén mondhatom, hogy Holender Filip és Botka Endre személyében két olyan, a Magyar Futball Akadémiáról kikerült játékos szerepelt csütörtök este a magyar válogatottban, akik nagyon sokat hozzátettek az Eb-re kijutás kivívásához. 

De vajon – bármennyire nagy tapasztalattal rendelkező, egyszersmind a jövőbe látó üzletember George F. Hemingway – gondolt-e arra, hogy Rossi öt év leforgása alatt bajnoki címre vezeti a Honvédot?

Én már 2006-ban, amikor még patkányok szaladgáltak a Bozsik-stadionban, amikor megvettem a klubot, már akkor is arra gondoltam, hogy előbb-utóbb bajnokok leszünk – mondja nevetve Hemingway. – De hát, tudja, ez olyan dolog, hogy az ember mindig arra gondol, milyen csodálatos barátnője lesz, de amíg ez meg nem valósul, addig ez csak egy elképzelés. Így voltam én a Honvéddal is. Bajnokcsapatot lehet venni, de az nagyon-nagyon sok pénzbe kerül, lásd a Ferencvárost. De felépíteni egy csapatot, és azzal úgy bajnokságot nyerni, hogy a riválisoknak sokkal több pénzük van, az sokkal nehezebb. Ehhez jó emberek kellenek. És Marco Rossi egy jó ember. 

Hemingway üzletemberként és sportvezetőként is sajátos filozófia alapján választotta ki a munkatársait, és ezt a módszert alkalmazta Rossi szerződtetésekor is – utólag már azt kell mondanunk, hála istennek.

Nálam az első szempont a toborzásnál az intelligencia. A második: az emberi kvalitások, a harmadik a szaktudás. Nem véletlenül csak harmadik. Mert vannak ragyogó szakemberek, akik patkányok. És ezeket én sohasem szerettem. Mindig jó emberekben gondolkodtam, amikor a munkatársaimat kiválasztottam, így hoztam ide Rossit is.

És milyen érdekes, bármennyire is termékeny volt Hemingway és Rossi kapcsolata, hiszen az olasz szakember a bajnoki dobogóra vezérelte a csapatot, 2014 áprilisában mégis elváltak útjaik. 

Igen, de ennek személyes okai voltak, úgy éreztem, Rossi akkor nem érzi igazán jól magát a Honvédnál – mondta Hemingway. – De 2014 októberében Marco beszélt az ügyvezető igazgatónkkal, jelezte, hogy szívesen visszajönne. Én leültem vele beszélgetni, és 2015 februárjában visszahoztam. Azt hiszem, életem legjobb döntése volt, mert két évvel később bajnokok voltunk. 

A szimbiózis kölcsönösen – a klubnak és Rossinak is – bevált, és a bajnokság megnyerésével az olasz edző karrierje új lendületet kapott. Előbb elcsábította a dunaszerdahelyi DAC, majd 2018 nyarán Csányi Sándor, az MLSZ elnöke.

Nézze, ez a tegnapi meccs önmagáért beszél – hangsúlyozta Hemingway. – Voltak érdekes mellékszálak. Gulácsi például, szerintem a karrierjében egyszer csinál ilyen hibát. Bármit csinálhatott volna a labdával, kiütheti, megfoghatja, de ő maga mögé ejtette. De ilyen előfordul. Ami viszont számomra kicsit misztikus volt, az az, hogy a magyar válogatott az első félidőben nem találta meg a támadójátékát, de aztán a másodikban szerencsére igen. Annak viszont nagyon örültem, hogy a mi neveltjeink, Botka és Holender kiválóan játszottak. Mindketten hat-nyolc évet töltöttek nálunk. 

Hemingway ma már Los Angelesben él, most, úgymond, véletlenül sikerült elcsípnünk Budapesten, november 22-ig marad Magyarországon. Legutóbb Felcsúton találkozott Rossival, akivel most is jó a kapcsolata.

Tudom, egy kicsit kevesellte a pénzt, amit nálam keresett, de nekem kötött büdzsém volt, nem tudtam neki többet fizetni. Mindig mondtam, ha a Ferencvárosnál többet fizetnek, nyugodtan menjen el, én nem gördítek elé akadályt. És mégsem ment el, valami oka biztosan lehetett... Egy biztos: tulajdonosi időszakom utolsó hat évében mindig pozitív volt a Honvéd szaldója. Azt hiszem, ez példátlan a modern kori magyar futball történetében. Erre kimondhatatlanul büszke vagyok. Amint arra is, hogy döntő szerepem volt Marco Rossi Magyarországra hozatalában. 

Ehhez kétség sem fér. Valami viszont mégiscsak belefért. És ezért nyilván Hemingway sem haragszik: 2017-ben egy bajnoki cím. 

(Borítókép: George F. Hemingway Fotó: Máthé Zoltán / Index)