Koronavírus adatok

2021. nov. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Taksony
0 °C
4 °C

Athénban volt az első olimpia? Egy frászt: Palicson!

1896 Olympic opening ceremony
2020.12.19. 17:56
Szombaton, azaz ma, december 19-én ünnepeljük a Magyar Olimpiai Bizottság megalakulásának 125. évfordulóját. Igaz, 1895-ben még nem úgy hívták a testületet, de nem is ez a lényeg, hanem hogy hazánk ott volt a modern kori olimpizmus úttörői között. 1896-ban már bajnokunk is volt Hajós Alfréd személyében az első ötkarikás játékokon Athénban – illetve lehet, hogy tévednek az annalesek, és nem is a görög fővárosban rendezték az első olimpiát?

1895. december 19-én a Pesti Napló így írt: „Az olympiai játékok tárgyában a budapesti torna- és sportegyesületekből alakult bizottság december 19-én este hat órakor a Nemzeti Tornagyesület helyiségeiben ülést tart.”

Négy nappal később, december 23-án pedig ugyanebben a lapban ezt olvashattuk: „Az olimpiai játékok magyar előkészítő bizottsága véglegesen megalakult (ez volt a tulajdonképpeni MOB, az elnöki székben Berzeviczy Alberttel – a szerk.), s írásbeli felterjesztést intézett Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszterhez, kérve, hogy a költségvetésbe e célra felvett 1000 forintot bocsássa a bizottság rendelkezésére, hogy anyagilag is támogathassa a kiküldendő, leghivatottabb versenyzőket. A beadványt több fővárosi sportegyesület képviselőjén kívül aláírták: Haris Pál görög főkonzul, dr. Berzeviczy Albert elnök, Gerenday György másodelnök és Kemény Ferenc titkár. A bizottság egyúttal elhatározta, hogy március elején zárt körű mérkőzést rendez a kiküldendő bajnokok kiválasztására.”

Berzeviczy Albert
Berzeviczy Albert
Fotó: olimpia.hu

A Herkules 1896. január elsejei számában pedig már a közelgő athéni olimpia is konkrétan szóba került: „Egészen bizonyos tehát, hogy az athéni nemzetközi versenyeken magyarok is részt fognak venni. Kell-e mondanunk, hogy mekkora dicsőséget szerezne magának és hazájának az, ki mint győztes térne vissza.”

És azon melegében feliratot juttattak el a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez:

Tekintettel arra, hogy a kultuszminisztérium 1896-ra szóló részletes költségvetésében az Átmeneti kiadások 27 . tétele értelmében az athéni olimpiai játékok meghonosítása érdekében működő nemzetközi egyesületben Magyarország képviseltetésére 1000 forint van előirányozva, tekintettel továbbá arra, hogy az idő immár nagyon előrehaladt, alulírott bizottság mély tisztelettel kéri Nagy méltóságodat: kegyeskedjék ezen 1000 forintnyi összeget, utólagos elszámolás kötelezettsége mellett, e bizottság rendelkezésére bocsátani, hogy az ezen összeget Nagyméltóságod kívánatára előre bemutatandó költségterv szerint fordíthassa azon bajnokok anyagi segélyezésére, kik a méltó és sikeres képviseletre legtöbb közösséget nyújtanak.

Palicsi olimpia? Bizony, ilyen is volt!

Hazánkban a XIX. század vége felé a modern sportok elterjedésével párhuzamosan egyre többet írtak az „olimpiászokról”,és mind gyakrabban neveztek el egy-egy versenyt „olimpiának”. A legtovább Vermes Lajos, az 1880-as évek all-round sportembere jutott. A magát mindenféle fantasztikus világbajnoknak kinevező Vermes a Szabadkán és Palicson rendezett versenyeit előszeretettel nevezte „olimpiai bajnokságnak”, sőt, feljegyzéseiből tudjuk, hogy báró Pierre de Coubertin 1894-es meghívó levelére Vermes mint a Kolozsvári Athlétikai Club tagja reagált.

Az úgynevezett „palicsi olimpia” a magyar olimpizmus eddig kevéssé ismert, sajátos és jelentős eseménye volt, ahogy arról a Magyarok az olimpiai játékokon 1896–2016 című vaskos kiadvány említést tesz. Ötletgazdának az idősebb Vermes Nándort tekinthetjük, akit fiai, Lajos és Nándor támogattak, valamint unokatestvérük, Vermes Béla. Sőt, egy későbbi olimpiai bajnok is segédkezett, Sztancsics György, aki az 1906-os athéni, úgynevezett köztes olimpián a 3000 méteres gyaloglásban győzött. Vermesék itt, Palicson felépítették a Monarchia első, tribünnel ellátott, ellipszis alakú atlétikai pályáját. Miből?

Kérjük, most figyeljenek napjaink milliárdos magyar mágnásai: a családi vagyonból!

A magyar olimpiai mozgalomban az 1894-es esztendőben felgyorsultak az események. Kemény Ferenc áprilisban kézhez vette Coubertin báró levelét, amelyben egy jegyzéket kért – nyilván az olimpiai kongresszusi meghívók kiküldéséhez. Azután lezajlott a híres párizsi kongresszus, ahol is 1894. június 16-án a Sorbonne dísztermében – „dörgő tapsvihar közepette” – megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, alapító tagjai között Kemény Ferenccel, akit hamarosan alelnökké választottak.

Kevesen tudják, hogy nagyon komolyan felmerült: mivel a görög belpolitikában kiéleződött a harc az olimpia pártfogói és ellenzői között, Budapest átveszi az első ötkarikás játékok megrendezését. Coubertin már meg is vonta a bizalmat a görögöktől, és más helyszín után nézett.

Kemény és a hazai sportvezetők egy része fel is ajánlotta, hogy a millenniumi ünnepségek keretén belül Budapest „beugrana” rendezőként

– ahogy azt 2017-ben a vizes világbajnoksággal is tette –, de a jónak tűnő, bár költséges elképzelés végére Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter tett pontot: az eszközök és a létesítmények, valamint a tapasztalat hiánya miatt irreálisnak minősítette az 1896-os olimpia székesfővárosi megrendezését. 

Mindez azonban nem akadályozta meg a derék sportembereket abban, hogy 1895. december 19-én – amint azt már a bevezetőben említettük – megalakítsák „az olympiai játékok tárgyában a budapesti torna- és sportegyesületekből” azt a testületet, amit a Magyar Olimpiai Bizottság elődjének tekintünk. 

Nincs új a nap alatt: a testület első dolga az volt, hogy 1000 forintnyi összeget kért a Nagyméltóságú Miniszter Úrtól...

Ez történt 125 éve. Időközben volt húsz elnöke a MOB-nak Berzeviczytől Kulcsár Krisztiánig, kilenc magyar tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (Kemény, Gróf Andrássy Géza, Muzsa Gyula, ifj. Horthy Miklós, Mező Ferenc, Csanádi Árpád, Schmitt Pál, Aján Tamás és Gyurta Dániel), és szereztünk 177 arany-, 151 ezüst- és 174 bronzérmet. 

Most pedig készülünk a tokiói olimpiára. Hacsak a vírus közbe nem szól...

(Borítókép: Az 1896. évi nyári olimpiai játékok nyitóünnepsége. Fotó: Wikipedia)