Andrea, Ilma
5 °C
11 °C

Erősebb volt Schwarzeneggernél, csak ő volt képes 100 pontra

GettyImages-1203275573
2021.03.02. 14:15
Hershey tizenkét ezres kis Pennsylvania állambeli település, itt született 22 éve Cristian Pulisic, a Chelsea csatára, de nem miatta emlékszik minden sportszerető fanatikus a városkára. 59 éve, 1962. március másodikán itt dobott 100 pontot a sztárkosaras Wilt Chamberlain, ami sokak szerint történelmibb rekord, mint Roger Bannister 4 percen belüli mérföldje, Eliud Kipchoge nagy futása, az 1:59,40-es maraton vagy Milák Kristóf 1:50,73 perces kétszáz pillangója.

Wilt Chamberlain játékostársai érezték, hogy aznap este valami különleges dolgot visz véghez kapitányuk. Először akkor kezdtek gyanakodni, amikor a Philadelphiától Hershey-ig tartó kétórás autóbuszúton Wilt bankot robbantott.

Pókereztünk, és olyan lapjárása volt, hogy mindnyájunkat kifosztott – emlékezett vissza 1987-ben az egyik játékostárs, Guy Rodgers a negyedszázaddal korábbi történelmi nap, 1962. március 2. délutánjára.


A Philadelphia Warriors profi kosárlabdacsapata a New York Knicks elleni mérkőzésre utazott a Pennsylvania állambeli kisvárosba. A sportcsarnokban egészen pontosan 4142 néző foglalt helyet, de ha előre tudják, hogy csodát látnak, akkor biztosan sokkal többen váltanak belépőt. 
A meccset amúgy a Warriors nyerte 169–147-re, 216 centis (7 láb és 1 hüvelyk) centere, Wilt Chamberlain sem azelőtt, sem azóta senkitől sem látott, lélegzetelállító produkciója jóvoltából.
„Wilt the Stilt” (Stilt gólyalábat jelent, utalva a játékos tekintélyes magasságára) kerek 100 pontot dobott, ami a profi kosárlabdázás történetének máig legcsodálatosabb egyéni bravúrja, olyan rekord, ami ma, csaknem hat évtized elteltével is, szilárdan, megdönthetetlenül áll. Amikor Kobe Bryant 15 éve 19 pontra megközelítette – már amennyiben a 81 pont megközelítésnek számít –, elájult a kosarasvilág. Pedig Kobe hét triplát is dobott, vagyis Wilt idejében az a 81 pont csak 74 lett volna...
Ami azt illeti, Chamberlain rengeteg pontot szerzett az 1961–1962-es idényben. Az átlaga 50,4 pont volt meccsenként, ami szintén rekord, talán még megdönthetetlenebb, mint az egy mérkőzésen dobott 100 pont. Így hát senki sem kapta fel a fejét, amikor félidőig (76–68 volt az állás) Wilt neve mellé 41 pont került. Hiszen 70-80 pontot nemegyszer szerzett már abban a szezonban. Még egy 80 pontos este se nem oszt, se nem szoroz – gondolhatták a nézők.

Ugyanott folytattam a pályán, ahol abbahagytam a pókerasztalnál – idézte fel Chamberlain élete nagy napját. – Szinte minden dobásom célba talált, de attól tartottam, később visszaesem. Nem így történt, sőt, a harmadik negyed közepén már hatvannál tartottam – az NBA-ben egy meccs már akkor is négy 12 perces negyedből állt –, és az emberek elkezdtek hangosan számolni: 62, 64, 66...

Al Attles, a Philadelphia hátvédje ekkor még nem gondolt semmi különösre.

Nagyszünetben azt mondtam Wiltnek, dobsz még egy húszast, hatvanegy pont is elég lesz ahhoz, hogy megverjük a New Yorkot. Nem ez volt az első meccs abban a félelmetes szezonban, hogy félidőig betermelt egy negyvenest. Mindenki úgy emlékszik Wiltre, mint aki jóformán csak zsákolásból szerezte a pontjait, de ez nem igaz. Volt egy remek bank shotja, a palánkos dobást is tökélyre fejlesztette, nem volt szüksége arra, hogy zsákolási távolságra kerüljön a gyűrűtől.

A második félidőben a szpíker – Tim Roye, a Philly legendás rádióriportere – már minden Chamberlain-kosár után bemondta a mikrofonba, hol tart „Stilt”.

A közönség persze a Philadelphiának szurkolt, és mindenki azt akarta, hogy Wilt dobja az éppen esedékes kosarat. Richie Guerin, az ellenfél, a New York Knicks játékosa így emlékezett:

Amikor már a hangosanbeszélő is számolt, szinte megőrült a tömeg. „Százat akarunk! Százat akarunk!”, üvöltötték kórusban.

És Chamberlaint senki sem tudta megállítani. A harmadik negyed végén 125–106-ot mutatott a tábla a Warriors javára. A mérkőzés gyakorlatilag eldőlt, ez azonban már senkit sem érdekelt, mert mindenki „százat akart”. Ekkor Wilt 69 pontnál tartott. 

A Knicks játékosai már csak egyetlen dologra figyelték: valahogyan meg kell akadályozni Chamberlaint a 100 pont elérésében!

Maga a hős úgy emlékezett, hogy a New York-iak minden alkalommal a végsőkig kijátszották a 24 másodperces támadási időt, hogy így is csökkentsék a Chamberlain rendelkezésére álló játékperceket. Az óriást azonban semmi módon nem lehetett megállítani.

Egy idő után komikussá kezdett válni a meccs, mert gyakorlatilag egy egész csapat küzdött egyetlen ember ellen – Guerin mondja ezt, aki 39 pontjával az ellenfél legeredményesebb játékosa volt. – Ha más lehetőségünk nem volt, szabálytalankodtunk Wilttel. Ám ez a taktika is fordítva sült el. Chamberlain, aki pályafutása során alig 50 százalékos hatékonysággal értékesítette a büntetőket, ezen az estén 32-ből 28-szor betalált.

Egy darabig Darall Imhoff próbálta fogni Chamberlaint, de az ellenlábasánál 8 centivel alacsonyabb játékosnak ez megoldhatatlan feladatot jelentett. Gyorsan összeszedte a hatodik személyi hibáját (az NBA-ben ennyi a határ), és kipontozódott.

Olyan volt ez a meccs, mint egy lidércnyomás – így Imhoff. – Wilt hihetetlenül gyorsan mozgott, egyszerűen nem tudtam lépést tartani vele. Legalább 40 pontot dobott rólam, aztán mehettem zuhanyozni...

Wilt valami fantasztikus utolsó negyedet produkált: 31 pontot szerzett ebben a 12 percben! 

December 8-én Wilt 78 pontot dobott a Lakersnek (azt a meccset hihetetlen módon még így is elvesztette a Philly 151147-re), szóval, mindenki tudta, hogy egy pontszerző automata, de a száz pont még a hajrában is elérhetetlennek tűnt. Aztán már csak 1 perc 17 másodperc volt hátra, és Wilt 98 pontnál tartott. Kosárra fordult és dobott – mellé. Újra hozzá került a labda. De ismét hiába. És akkor, 43 másodperccel a vége előtt...

Igen, de hogyan dobta a századikat? Egy 1973-as visszaemlékezésében azt mondta, hogy zsákolta. 1987-ben viszont, a 25. évforduló alkalmából „középtávoli tempódobásként” írta le az ominózus találatot. Sajnos, a mérkőzésről nem készült filmfelvétel, így már sohasem tudjuk meg, hogyan is esett az ominózus századik, a sportág történetének alighanem leghíresebb két pontja...

Vagy mégis? Sikerült rábukkannom egy hangfelvételre, amelyen Joe Rucklick, a Philly játékosa elmondta, hogyan is esett a történelmi kosár:

Negyvenhárom másodperc volt hátra, amikor belöbböltem a labdát Wiltnek. Mindig ketten lógtak rajta, akkor is, de ő úgy mozgott, mint egy balett-táncos. Lerázta magáról a két védőt, ahogy a kutya a bolhákat, és négy-öt hüvelyk távolságból bepottyantotta a labdát a gyűrűbe. És akkor elszabadult a pokol.

Tim Roye megőrült, legalább tízszer beleüvöltötte a mikrofonba:

He made it! He made it! Megcsinálta! Megcsinálta!

De nem is ez a lényeges, hogyan esett a kosár, hanem maga a tény: a csodálatos, a megismételhetetlen bravúr! A tömeg a pályára özönlött, a magasba dobálták kedvencüket, hosszú percek múlva állt csak helyre a rend. És senki sem vette észre, hogy még 43 másodperc hátravolt.

A mérkőzést sohasem fejezték be...

Wilt 63 mezőnydobásából 36 ment be (ez 57 százalék), 32 büntetőjéből 28, és még mellékesen leszedett 25 lepattanót is. (Ez sehol sincs a világcsúcsától, ami egy meccsen 55 lepattanó). Gólpassza csak kettő volt, de ezen ne csodálkozzunk, ha valaki száz pontot akar szerezni, de a társait hozza helyzetbe...

Chamberlain megismételhetetlen rekordjaival tele van a padlás, ezeket annyiszor leírták már, hogy illetlenség lenne újból felsorolni azokat. Inkább az erejéről beszéljünk! Könnyen lehet, hogy ő volt a földkerekség valaha élt legerősebb embere. Amikor a Conan, a barbár című filmet forgatták, Arnold Schwarzeneggerrel játszott együtt. A forgatás szünetében fekvenyomással erősítettek. 

Wiltnél erősebb emberrel sohasem találkoztam. Az 500 fontos súlyzóval szériázott. Leesett az állam, mondta a testépítés koronázatlan királya.

Mármost, 500 font az 227 kiló...

Egy alkalommal kiemelt a liftből egy hűtőszekrényt. Egymaga. Ez másik esetet is feljegyeztek. Két rakodómunkás egy hatalmas rakás nyomtatópapírt próbált meg kiügyeskedni a liftből. Olyan nehéz volt a teher, hogy a felvonó négy hüvelykkel a szint alatt állt meg, a két ember gurtnival próbálta meg kiemelni a cuccot, de meg sem tudták mozdítani. Wilt odalépett hozzájuk.

Bocsánat, uraim, megengednék?

Azzal megfogta kétoldalt a gurtni két végét, és egy könnyed mozdulattal kiemelte a papírköteget.

A rakodók utóbb kerítettek egy mérleget, és megmérték a súlyát. A papírköteg 600 fontot, 272 kilót nyomott...

(Borítókép: Wilt Chamberlain 1957-ben a  Kansas Jayhawks játékosaként. Fotó: Hy Peskin / Getty Images)