Leó, Szaniszló
5 °C
17 °C

Városnézés helyett meccsre járnak majd az emberek, ha vége a járványnak

GettyImages-1232062994
2021.04.07. 21:12
Ahogy arról beszámoltunk, a tokiói olimpia szervezőbizottsága nemrégiben bejelentette, hogy külföldi nézők nem utazhatnak be Japánba az ötkarikás játékokra. A döntés óriási érvágás a sportturizmusnak, hiszen az előre megvásárolt jegyek árát vissza kell téríteni, a lekötött foglalásokat lemondani, a szurkolókat kárpótolni. A tokiói olimpia hivatalos magyarországi jegyértékesítő partnere, a Sportimádók.hu Kft. ügyvezető igazgatója, Barthos Zoltán mesélte el az Indexnek, hogyan zajlanak ezek a folyamatok, mire számíthatnak a jegyüket már megvásárolt szurkolók, és mekkora az iparág vesztesége.

Az olimpiára vágyó szurkolóknak könnyű dolguk volt, hiszen felléptek a hivatalos jegyértékesítő oldalra, kiválasztották az esemény(eke)t, ami(k)re menni akartak, és megvásárolták a belépőt. De azt, hogy ez ilyen kényelmes és gyors legyen, rengeteg előkészítő munka előzte meg. A 2020-as tokiói olimpia – amit a koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztottak – jegyértékesítési folyamata már 2018-ban elindult: ekkor kellett a olimpiai bizottságok által kiválasztott ATR-eknek (Authorized Ticket Reseller, azaz hivatalos jegyértékesítő partner) leadniuk a listát, hogy mely sportágakra és mennyi belépőt szeretnének.

Iszonyú nehéz előre megmondani, melyik sportágban lesznek kvótásaink, és meddig jutnak az olimpián. A végleges listát elküldjük Tokióba, ahol jóváhagyják. A népszerű sportágakban kevesebb jegyet biztosítanak, például hiába kérünk Hosszú Katinka döntőjére 300 jegyet, csak 10-et vagy 20-at kapunk, mert ennyi a magyar kvóta – mondta az Index kérdésére Barthos Zoltán. – Miután Tokió visszaigazolta a jegyigénylésünket, kiválasztottuk, amire ténylegesen szükségünk volt, és azt előre ki kellett fizetnünk. Több ezer jegyről van szó, százmilliós tételről beszélünk. Garanciát kellett vállalni még az előtt, hogy eladtuk volna a belépőket. Ezt követően meghatározták az árfolyamot, ezúttal a japán jenhez mérten, valamint azt is, hogy mikor indulhat a jegyértékesítés. A szervezők adtak egy átváltási árfolyamot, ez a névérték. Elképzelhető, hogy fél év múlva változik az árfolyam, de már nem lehet korrigálni. A tokiói játékok halasztása miatt ráadásul jelen esetben egy kétéves periódusról beszélünk, a 2018 végén meghatározott árfolyamot használjuk.

Magyarországon sokáig utazási csomagokhoz voltak kötve a jegyek, de ma már annyi az egyéni utazó, és változtak az igények is, hogy jobb, ha mindenki külön meg tudja venni a belépőit. A jegyértékesítést a Sportimádók végzi, az utazási csomagokat pedig továbbra is a Tensi. Barthos Zoltán elmondta: a jegyértékesítés megnyitása után rengeteg külföldi igényelt belépőt, ami nagy fejtörést okozott, de a magyar vásárlók érdekeit szem előtt tartva nem adtak el jegyeket külföldieknek.

A belépőket névérték plusz 20 százalékos áron értékesítettük, ezt is a tokiói szervezők határozták meg központilag. Ebbe a 20 százalékba van kalkulálva az árfolyamváltozás és az egyéb veszteségek. Azokra a sportágakra, amelyekre kevés belépő volt, a futball-Európa-bajnoksághoz hasonlóan jártunk el. Regisztrálni kellett e-mailen, és sorsolni szerettünk volna – ezt is felülírta a járvány. Nyilván mindenki Hosszú Katinka 200, 400 m vegyesdöntőjét, a kajak-kenu és a vízilabdadöntőket szerette volna látni, így számunkra ez nagy sakkjátszma volt, kinek biztosítsunk belépőket

– folytatta a Sportimádók ügyvezetője.

A jegyértékesítés el is indult 2019-ben, Magyarország 6500 belépőt kért első körben az olimpiára. Összességében mintegy 1 millió jegy volt eladva külföldieknek, amikor 2020 elején jött a koronavírus-világjárvány. A sportélet gyakorlatilag teljesen leállt, sorra halasztották el a versenyeket, így a tokiói olimpiát is.

Óriási letargiába estünk, de nem volt idő a sebeket nyalogatni, mert rengeteg szervezőmunkánk lett – emlékezett vissza a tavalyi eseményekre Barthos Zoltán. – Két opciója volt egy jegybirtokosnak: vagy visszakéri az árát, vagy megtartja, és érvényes marad 2021 nyarára. Nagyjából 20-25 százalék kért visszatérítést, nekik természetesen visszafizettük. Japánban politikai nyomásgyakorlás hatására a helyiek visszaválthatták a jegyüket szabadon a járvány harmadik hullámának hatására 2021 elején, de nálunk akkor nem. Márciusban született meg a döntés, hogy külföldi nézők nem utazhatnak be Tokióba. Olyan erős lett Japán akarata, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sem tudott mit tenni ellene.

A megvásárolt jegyek névértékét térítik vissza a szurkolóknak, a fentebb említett 20 százalékos pluszköltséget – ami az árfolyam-ingadozásra és egyéb kiadásokra fedezet – nem. Barthos Zoltán elmondása szerint ők az árfolyam-ingadozások miatt 10-15 százalékot buktak a jegyárakon. Aki nem a visszatérítést választotta, beválthatja jegyét egy voucherre egy másik sporteseményre, például a pekingi téli vagy a párizsi nyári játékokra. Utóbbi esetben a teljes összeg a zsebében marad egy másik jegy formájában.

De akkor kik lehetnek ott Tokióban a nézőtéren? Egyelőre a Nemzetközi Olimpiai Bizottság állásfoglalása sem egyértelmű a témában.

Aki meg tudja oldani a beutazást, vagy kint tartózkodik, az be tud majd menni valószínűleg az olimpiára. Mintegy 500-1000 magyar él kint Japánban, ők kimehetnek, valamint a diplomata-útlevéllel rendelkezők is. Ezzel kapcsolatban már egyeztetünk a tokiói magyar nagykövetséggel, amely egyébként nagy segítségünkre volt. Új ötletekkel készültünk az olimpiára, de a járvány sajnos mindet felülírta. A magyar az egyik legjobb szurkolónemzet az olimpián. A sportolók nagyon hermetikusan lesznek elzárva, buborékszerű környezetben. Amikor például Késely Ajna kilép a medencéből, és először felnéz, akkor a magyar szurkolókat pillantja meg, akik egy emberként drukkolnak neki. Ha legalább 100 magyar szurkoló ott van a lelátón, már teljesen más a hangulat egy sportolónak is. 

A sportturizmust viszont padlóra küldte a bejelentés. Van olyan nemzetközi utazási iroda, amelynek több millió dolláros foglalásai vannak lekötve, de valószínűleg elbukja mindet.

Ugyanakkor abban biztos vagyok, hogy ha túlleszünk a koronavíruson, a sporteseményekre fognak először menni az emberek, mert ezek tele vannak szenvedéllyel. A nemzetközi trendek pozitívak: a Super Bowlon már voltak nézők, az NBA-ben is elkezdték fokozatosan visszaengedni a szurkolókat, és egyik sem vált gócponttá. Amerikának óriási probléma az olimpia, a helyi ATR-eknek két és fél év lesz, mire visszatérítik a teljes költséget. Ha minden jól megy, ősszel Londonba és Lengyelországba 10 ezer ember fog utazni a válogatottal a vb-selejtezőkre. A szenvedély nem hal meg. Sokkal kevésbé fognak várost látogatni az emberek, vagy a zárt térben rendezett események is lassabban indulnak majd be.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a szervezőkkel karöltve április végén dönt arról, hogy lehetnek-e nézők egyáltalán az olimpián, és ha igen, mekkora kapacitással működhetnek a létesítmények. Az ötkarikás játékok július 23-án kezdődnek, és augusztus 8-ig tartanak.

(Borítókép: Pillanatkép Tokióban. Fotó: Bloomberg via Getty Images)