A leendő király is kíváncsi volt az illegális bokszmeccsre

boksz
2021.04.17. 06:02 Módosítva: 2021.04.17. 11:00
Százhatvanegy évvel ezelőtt, 1860. április 17-én került sor az első „világbajnoki” bokszmérkőzésre, no akkor még nem egy olyan nagy stadionban, mint például a később óriási ütközeteknek helyt adó, New York-i Madison Square Garden, hanem egy dél-angliai nyílt mezőn.

Modern kori Dávid és Góliát

A mérkőző felek egyike a 25 éves John Carmel Heenan volt, aki összamerikai bajnoknak vallhatta magát ebben az időben.

Ellenfele az angol Tom „Titch” Sayers volt, a 34 éves bunyóst a hírverő plakátokon a „ring okos kis tábornokaként” mutatták be, erre pedig szüksége is volt, hiszen csupán 173 centi és 68 kiló volt, riválisa pedig 188 centire nőtt, tömege pedig 88 kiló volt.

Aki számított, ott volt

A harcra puszta ököllel került sor, ami nem volt legális, de ez sem akadályozta meg, hogy óriási tömeg gyűljön össze a hampshire-i Farnborough melletti téren, többen külön erre az alkalomra indított vonatokkal érkeztek meg.

Az összecsapás prominens emberek figyelmét is felkeltette, a nézők között volt állítólag a többek között a Twist Olivért, Copperfield Dávidot vagy a Karácsonyi éneket író Charles Dickens, a Hiúság vásárát megalkotó William Thackeray, vagy éppen Henry John Temple miniszterelnök, és még az akkor 18 éves walesi herceg is, aki később VII. Eduárd brit királyként vonult be a történelembe.

Reggeli bunyó

Amikor a felek 1860. április 17-én derékig vetkőztek a bunyóhoz, mindketten remeknek titulálták a hűvös, de napos reggelt.

Csodás reggelünk van a melónkhoz

mondta állítólag Heenan a meccs előtt.

Ha egy ember nem tud küzdeni és nyerni egy ilyen friss reggelen, akkor egyáltalán nem tud harcolni

– replikázott Sayers.

Maratoni összecsapás

A maratoni ütközet helyi idő szerint pontban 7 óra 29 perckor vette kezdetét, itt pedig mindkét megjegyzés szó szerint értendő:

2 órán és 27 percen át viaskodtak egymással az elképesztő mennyiségű ütést kiálló, csurom vér felek.

Már készültek kijönni a 43.(!) menetre, amikor megérkezett a rendőrség, hogy véget vessen a küzdelemnek, a tömeg – és a bokszolók – pedig menekülőre fogták, hogy megússzák a letartóztatást.

Az utolsó csata – happy end nélkül

Nagy-Britannia akkori vezető sportlapja, a Bell's Life beszámolójában kiemelte, hogy bár mindkét bunyós fáradt volt, még tudták volna folytatni a küzdelmet, amikor is be kellett fejezniük, Heenannél pedig arról írtak, hogy egy szarvas segítségével szökött meg a helyszínről...

A mérkőzést végül döntetlennek nyilvánították, és mindkét férfi 200 dollárt kapott fájdalmai kompenzálására.

Ezt követően már egyikük sem harcolt többé, és mindketten a harmincas éveikben hunytak el.

(Borítókép: Print Collector / Getty Images Hungary)