Kristóf, Jakab
18 °C
34 °C

Megnyerte az Exatlont, rögbiben is bajnok

DSC 4119 (1)
2021.07.14. 17:50 Módosítva: 2021.07.14. 19:36
Huszti Kata két éve megnyerte Dominika szigetén az Exatlont, manapság pedig azon mesterkedik, hogy egyre feljebb jusson a magyar női rögbiválogatottal. A hölgyek szövetségi kapitánya venezuelai, a férfiválogatott egyik legjobbja egy Angliában élő ausztrál srác, akinek az apai ágon magyarok a felmenői, a szakvezető walesi, az elnök pedig szegről-végről kollégánk, hiszen Kiss Antal rendszeresen ír a Nemzeti Sport publicisztika rovatába – jelentés a magyar hetesrögbi válogatottak háza tájáról.

Az elmúlt hétvége különleges időszak volt a magyar rögbisport történetében, hiszen három napon keresztül belakták a válogatottak a Kincsem Parkot, és egy kicsit odafigyelt az ország erre a látványos, férfias – de még véletlenül sem durva, és a hölgyek által is előszeretettel űzött – ősi sportágra. 

A Rugby Europe Trophy 7’s, ez az olimpiai hetes szakág másodosztályú kontinensbajnoksága, amely többé-kevésbé megtöltötte nézőkkel a Kincsem Park egykori ügetőpályájának régi lelátóját. A magyar női válogatott a roppant dicséretes ötödik helyen végzett, a férfiak pedig a 9. helyen zártak, és a jövőre átszervezendő, az angolokkal, walesiekkel, írekkel kibővülő osztályban folytatják.

  Az európai közvetlen második vonal kontinensbajnokságot a hölgyeknél az ukránok nyerték meg.  A magyar férfiválogatott két győzelmet is behúzott vasárnap. Előbb a horvátokat győzte le, majd Luxemburgot 28-7-re. Ennek ellenére kilencedikként végzett. Az aranyérmet Budapesten a belgák szerezték meg. 

Kiss Antal, a Magyar Rögbi Szövetség elnöke – aki korábban maga is művelte ezt a sportot – elmondta, a női csapat eredménye megsüvegelendő.

Több újonc kapott helyet a keretben, volt is lehetőségük hazai környezetben bizonyítani. A nők jelenleg ezzel az eredménnyel az európai toplistán a 14. helyet foglalják el, ez dicséretes eredmény. A férfiak esetében azt gondolom, ki kell tudnunk lépni a saját árnyékunkból. A rögbi akár lehet a jövő sportja is Magyarországon, ha kellő szakmaiságot és pénzügyi hátteret teszünk mögé, mint olimpiai sportághoz. Merthogy a hetes rögbi Rio után Tokióban is teljes értékű olimpiai sportág lesz – összegzett az elnök, aki nem mulasztotta el kiemelni, hogy a rögbi igazi ötföldrészes sportág, Európától Ausztráliáig mindenhol űzik, és nem csak ott, ahol a feltalálók, a britek egykor megvetették a lábukat.

  Budapest az idei kontinensbajnoki állomás után az elkövetkező három évben is megrendezi a Rugby Europe Trophy 7’s-t.

Négy évre kaptuk meg a rendezési jogot. Úgy gondolom, hogy a nehézségek ellenére, amit a térségre lecsapó viharok jelentettek, jól vizsgáztunk házigazdaként. Folyamatosan kapom az elismerő és gratuláló e-maileket a külföldi delegációktól. Bízom benne, hogy jövőre minden tekintetben felül tudjuk múlni az idei kontinensbajnokságot – tette hozzá a Magyar Rögbi Szövetség elnöke.

A torna sikerét az sem veszélyeztette, hogy félbe kellett szakítani, mert a pénteki esti vihar a Kincsem Parkra is lecsapott. Éppen akkor, amikor a Magyarország–Csehország női mérkőzés kezdődött volna. A szervezők azonban nem hagyták, hogy az időjárás elmossa több hónap megfeszített munkáját. Szerencsére, mert a lányok teljesítménye minden elismerést megérdemelt, az ötödik hely több, mint amire a szigorúan amatőr körülmények között készülő hölgyektől számítani lehetett.

A válogatott toronymagasan legismertebb játékosa Huszti Kata, bár meg kell mondani, országos ismertségét nem biztos, hogy a rögbinek köszönheti.

Két éve megnyertem az Exatlont, a Kihívók versenyzőjeként, az ifjúsági olimpiai bajnok vívót, Esztergályos Patrikot győztem le a döntőben – mondta az Indexnek Kata, aki nem dicsekedett vele, de az annalesek rögzítették, hogy két évvel ezelőtti győzelméért húszmillió forintot kapott vitt haza a Dominikai köztársaságból, ami egy pénzügyi asszisztensnek óriási pénz. De még egy újságírónak is... – Amúgy kézilabdázom is, sőt, a strandkézilabdát is űzöm, jószerével minden, kézzel művelhető labdajátékot, de azért a hetes rögbi az igazi nagy szerelem. Sőt, a rögbit részben lábbal űzzük, bár az az igazság, ha célt, azaz touchdownt érek el, akkor a jutalomrúgást egy specialista végzi el, én pedig lábbal nem vagyok annyira jó.

Kata, a Budapesti Medvék kiválósága hosszú évekig a válogatott csapatkapitánya volt, de az utóbbi időben átadta a karszalagot a fiatalabbaknak, bár 35 évével cseppet sem számít öregnek.

Bírom még a gyűrődést, de azt mondtam magamban, hadd legyen most már a karszalag egy fiatalabb játékosé – mondta mosolyogva. – Most ezzel az ötödik hellyel teljesen elégedett vagyok, azt hiszem, az amatőr körülmények között, munka és tanulás után végzett edzésekkel, ezzel a csapattal, amelyben nagyon sok fiatal játékos van, ennél jobb helyezés nem lenne reális. A legfiatalabb játékosunknál több mint kétszer idősebb vagyok, több újoncunk is van, szóval, meglehetősen eklektikus a csapatunk, de talán éppen ez benne a jó. A Covid miatt nem tudtunk annyit edzeni az elmúlt másfél évben, amennyit szerettünk volna, igaz, az ellenfelek sem. Persze meglehetősen összeszokott a csapat, hiszen a keretben nyolcan képviseljük a Medvéket. A legjobb négy kiemelkedik az Eb mezőnyéből, őket nem hiszem, hogy le tudnánk győzni, próbálunk a realitás talaján maradni.

A csapatnak venezuelai edzője van Thomas Aponte személyében.

Thomasszal nagyon jó a kapcsolatunk, sokat tanulunk tőle – dicsérte a játékosainál alig idősebb mestert Kata. – Sajnos, az edzőképzés Magyarországon még nincs olyan szinten, mint külföldön, ezért szorulunk légiós szövetségi kapitányokra, hiszen a fiúknál meg éppenséggel walesi a szakvezető. Thomas két éve van nálunk, jobb edzőt nem is kívánhatnánk.

A hetes rögbi olimpiai sportág, vajon lesz-e egyszer esélye Magyarországnak eljutni az ötkarikás játékokra?

Egyszer talán igen, de az még odébb van – tűnődött Kata. – A rögbi nemzetközi élmezőnye roppant erős, ettől ma még messze vagyunk, de azért egyre csökken a lemaradásunk. A klubunkban heti két rögbiedzésünk van, de mellette egyénileg kondiedzéseket tartunk, crossfit, miegymás szerepel az étlapon. Kell az erő a rögbihez, nem kisasszonysport!

Thomas Aponte 2018-ban érkezett Magyarországra Venezuelából, egy barátja meghívására, s ha már eljött, itt is ragadt a magyar rögbisportban.

Akkor még magam is játszottam, sőt, még ma is játszom, de már inkább edző vagyok, semmint játékos. A Budapest Exiles csapatával mérkőztünk meg annak idején. Bejártam játékosként egész Észak-Amerikát, két évig, 2009-ben és 2010-bern a venezuelai válogatott csapatkapitánya voltam. A magyar hölgyválogatott játékosaival angolul kommunikálok, de most már kezdem érteni és használni is a magyart – mondta Thomas, egyelőre spanyolul. – Egy darabig magam is az Exiles csapatában játszottam, aztán elkezdtem edzeni a Medvék, és onnan kerültem a válogatott élére. Mármint a lányokhoz. Lányokkal könnyebb dolgozni, mert több bennük a ... commiment – ezt angolul mondja, aztán kijavítja spanyolul compromisóra, ami nagyjából odaadást, elhivatottságot jelent. 

Thomas amondó, sok a tehetséges lány a magyar rögbisportban, szemmel látható a fejlődés, de sajnos amatőr körülmények között csak bizonyos szintig lehet eljutni. Megkérdem, szerinte ki a legjobb magyar női rögbis, Thomas rövid töprengés után rávágja:

Lencsés Luca, a Medvék játékosa!

Marc Koteczky pedig a férfiak egyik legjobbja. Apai ágon magyar, neki is van magyar útlevele, édesapja Győrben született, Marc Sydney-ben, édesanyja ausztrál, a partnere – így mondja, mert még nem házasodtak össze – angol, van két kisfiuk. És Cambridge-ben laknak, amikor Marc nem erősíti a magyar rögbiválogatottat.

Mindig is szerette volna Magyarországot képviselni rögbiben, hiszen ez az apja és a nagyszülei hazája. Sokat olvasott Magyarországról, míg végül felvette a kapcsolatot a magyar szövetség igazgatójával.

Mindez 2019-ben történt, világéletemben a hetes változatot űztem, részben azért, mert az járt a fejemben, talán egyszer eljuthatunk az olimpiára. Először 2015-ben jártam Magyarországon a szüleimmel, nagyon tetszett ez az ország. Előzőleg Olaszországban, Angliában játszottam félprofi ligában, manapság már teljesen amatőr vagyok, személyi edzőként dolgozom egy fitneszteremben, ebből tartom el a családomat. Másodállásban két kissrác apukája vagyok, és ha marad még szabadidőm, akkor rögbizek – mondja a rokonszenves 32 éves fiatalember.

Hát, nagyjából így működik hazánkban ez a lelkes amatőrök által olykor már-már profi színvonalon művelt szép sportág. A távlati cél természetesen az olimpiai részvétel, de addig még nagyon sok víznek kell lefolynia a Dunán. 

(Borítókép: Kraus Gabriella)