Történelmi küzdelem a Kékszalagon

A keleti medencében mérsékelt vagy gyenge északias szél fúj (10-15 km/h), az északi part mentén gyengébb a légmozgás, a medence északkeleti részén szélcsendes területek is kialakultak. Derült, száraz az idő, a levegő 21, a víz 23 fokos.

Csütörtök reggel fél kilenckor az 53. Kékszalag Balaton-kerülő vitorlásverseny rajtja előtt fél órával ezt az időjárás-jelentést olvashattuk az esemény fantasztikusan informatív honlapján, miközben a balatonfüredi kikötőben éppen a beszálláshoz készülődtünk. Odakint, a parton bömbölt a hangszórókból a zene (mellékszál: vajon miért érzik kötelességüknek valamennyi szabad- vagy zárt téri esemény rendezői, hogy a beszélgetést ellehetetlenítő hangerővel bőgessék a popzenét?) , a Szent Miklós lassan megtelt, majd 9:02-kor ellőtték a versenyt.

Harmincöt kategóriában 556 hajó vág neki a mintegy 150 kilométeres távnak – adott röpke eligazítást Holczhauser András, a Magyar Vitorlás Szövetség főtitkára. – Gyenge szél várható, az Opel Fifty-Fifty által 2014-ben elért 7 óra 13 perces időrekord biztos, hogy nem forog veszélyben. Borítékolható, hogy a többtestű hajók közül kerül ki a győztes, a gyenge szélben nem lehet megverni a katamaránokat. 

Holczhauser úr arra is vállalkozott, hogy jósoljon a verseny kimenetelét illetően.

Öt hajó esélyes az abszolút elsőségre a tizenöt katamarán közül, köztük van a tavalyi győztes, Vándor Róbert kormányozta RSM, a tavalyelőtti első helyezett, az Audax Django – a kormánynál Petrányi Zoltánnal –, Litkey Farkas természetesen mindig esélyesként indul, ott van a tízszeres világbajnok Roland Gaebler a Black Jackkel. Váradi Szabó János, a kétszeres győztes a Nanushkával szintén a favoritok közé tartozik, ők 2015-ben és 2017-ben nyertek Kékszalagot, a gyenge szélben ő is győzhet. Úgy gondolom, a rekordot tartó hajónak, a Fifty-Fiftynek ebben a gyenge szélben nincs esélye a győzelemre, legalább nyolccsomós szélre lenne szüksége. A gyenge szél nem jó hír, az viszont igen, hogy nem lesz kánikula, ezért hajnalban lehűl a levegő, és a hideg éjszaka parti cirkulációt indít. A Balaton vize öt-hat fokkal melegebb lesz, mint a levegő, és ez beindítja a parti szél jelenségét.

Igen, ez így van – folytatta a főtitkár. – Most a rajtnál az a kérdés, ki merre nyit, van, aki északra, van, aki délre. Almádi előtt van egy terület, ahol szinte sohasem fúj a szél, ott ügyesen kell manőverezniük a hajóknak, már most el kell dönteni a stratégiát. Rengeteget számít a rutin, a helyismeret, az áramlásokat, a terepdomborzatot nagyon jól kell ismerni. Egy ilyen tavon, mint amilyen a Balaton is, vannak áramlások, leginkább a tihanyi »csőben«, ami elválasztja a nyugati medencét a keletitől, ha a szél áttolja a víztömeget az egyik oldalról a másikra, akkor az áramlik visszafelé. 

A főtitkár 1993-tól húsz Kékszalagon vett részt, de amióta ő a főtitkár, természetesen nem indul. De azt mondja, ha majd nem lesz főtitkár, újra versenybe száll.

Hiába, a vitorlázás olyan sport, amit élethossziglan űz az ember.

Természetesen a Szent Miklóssal nem mentünk el Keszthelyig, másfél órás sétahajózás után kiszálltunk a füredi kikötőben, és attól kezdve a verseny honlapján követtük figyelemmel a tókerülés alakulását. 

Amely hihetetlenül izgalmasan alakult. Egy ötös élboly haladt elöl,benne a későbbi győztes RSM-mel és a második helyezett Fifty-Fiftyvel, és végül minden idők legkisebb különbségével, kétperces előnnyel haladt át a füredi célon a Vándor Róbert kormányozta RSM, a Fifty-Fifty előtt, ideje 11:42.12 óra. A legénységet is érdemes leírnunk:

Kalocsai Zsolt, Lange Péter, Bali István, Margitics Botond és Fekete András. Második a Raiffeisen Fifty-Fifty, harmadik az AUDAX Django, negyedik a Ribstory, ötödik az MKB Prospex. 

Jellemző, hogy a hajók szponzorai között nagybankok, komoly könyvvizsgáló cégek vannak, ebből is látszik, hogy nem olcsó mulatság egy ilyen szuperhajó felszerelése.

Azt kell mondanom, hogy a Fifty-Fifty második helye hatalmas bravúr, én azt hittem, ebben a gyenge szélben nem tud beleszólni az elsőség kérdésébe, de Józsa Márton kormányos és a mannschaft fantasztikus teljesítménnyel az utolsó pillanatig nyílttá tudta tenni a versenyt. Az RSM végig az első három között haladt, és a hajrá neki sikerült a legjobban. A Principesse tizenegyedik helyezése, hagyományos hajó létére, elképesztő teljesítmény

– összegzett Holczhauser úr. 

Amikor ezeket a sorokat megjelentettük, még csak tizennégy hajó ért célba, a mezőny nagy része még a tavon lavírozott, ahogy az már lenni szokott a Kékszalagon. A szintidő egyébként 48 óra, aki szombat reggel 9-ig nem ér célba, azt már nem veszik figyelembe. 

Vándor Róbert, a győztes hajó kormányosa nyilatkozott az MTI-nek:

A szívem majd' kiugrik a helyéről, remeg a lábam, nehéz ilyenkor megtalálni a megfelelő szavakat. Rettentő kemény csata volt, nagyon kellett sietni, hogy elsőként érjünk a balatonfüredi célba, de végig megtettünk minden tőlünk telhetőt. Tihanynál mélyebbre mentem, mint a Fifty, azt hittem, beragad, de nem így történt. Ráadásul visszafelé legnagyobb ellenfelünk »szele« fújt, de nekünk végig sikerült kapaszkodni mögötte, és amikor játékosabbá vált a szél, meg is előztük. Nagyon boldog vagyok, ez a siker valódi csapatmunka volt.

(Borítókép: MVSZ)