Diána
12 °C
21 °C

Sportágakat törölt volna el a föld színéről az olimpia elmaradása

GettyImages-1234129893
2021.07.25. 14:13
Az olimpia végleges törlése sportágakat szenderített volna örök álomra. Egyes nemzetközi sportszövetségeknél akkora a baj, hogy a fennmaradásért küzdenek, még az is lehet, hogy hozzá kell nyúlni a svájci számlákon tárolt vésztartalékokhoz.

Számos nemzetközi sportági szövetség függ pénzügyileg az olimpiai bevételekből származó visszaosztásokból. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nem szereti nyilvánosságra hozni, hogy milyen összegekről van szó az egyes olimpiák után, ám Jens Weinreich oknyomozó újságíró szerint 

a tokiói játékok ESetén nagyjából 590 millió dollár lehet ez az összeg.

A jelentések szerint a tavalyi, koronavírussal sújtott évben a NOB 100 millió dollárt osztott szét a különböző sportági szövetségeknek, hogy átvészelhessék a járványidőszakot, a jövőben pedig 28 sportág részesül majd az olimpiai bevételekből – derült ki a money.hu elemzéséből.

Nem egyenlő a visszaosztás

A sportágakat öt kategóriába rangsorolják, és különböző összegeket kapnak:

  • A csoport: 40 millió dollár: atlétika, torna, vizes sportok
  • B csoport: 25,95 millió dollár: kosárlabda, futball, röplabda, tenisz, kerékpár
  • C csoport: 18,60 millió dollár: boksz, tollaslabda, evezés, dzsúdó, lövészet, asztalitenisz, súlyemelés, íjászat
  • D csoport: 16,30 millió dollár: lovassport, vívás, gyeplabda, kajak-kenu, kézilabda, triatlon, birkózás, vitorlázás, taekwondo  
  • E csoport: 14,10 millió dollár: golf, öttusa, rögbi

Eddig reménykeltő volt a sportági szövetségeknek, hogy a NOB előzetesen rendszerint alábecsülte a bevételeket, a játékok után mindig több pénz folyt be, mint amit előzetesen vártak, így a szövetségek általában több pénz kaptak, mint amennyit előre ígértek nekik. Ebben az évben ez most biztosan nem így lesz, hiszen a koronavírus elleni intézkedések akkora többletköltséggel jártak a NOB-nak, hogy nem lesz pluszforrás a szövetségek támogatására. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság mintegy 

900 millió dollárt költött pluszban a járványintézkedésekre. 

Egyelőre az sem tiszta, hogy a NOB mennyivel járul hozzá a japán szervezőbizottság többletköltségeihez, a hírek szerint a japánoknak több milliárd dolláros kompenzációra lenne szükségük a halasztás és a szigorú intézkedések – például a teljesen nézők nélkül megrendezett versenyek – miatt.

A foci teljes biztonságban

Vannak sportágak, amelyeknek a jövője nem függ az olimpiai bevételek visszaosztásától. Ilyen például a futball. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) éves forgalma meghaladja az 1,6 milliárd dollárt, és ennek 

csak a 0,38 százaléka érkezik a NOB-tól.

A második leggazdagabb nemzetközi szövetség a rögbi, az ő bevételüknek is csak kevesebb mint 3 százaléka származik olimpiás pénzekből. Nem kell aggódnia a kosárlabdának, a lovaglásnak, a röplabdának és a tenisznek sem.

Viszonylag NOB-függetlennek számít továbbá az atlétika, a vízi sportok, a kerékpározás, a kézilabda – ezen szövetségek bevételének csak mintegy 25 százaléka NOB-os pénz – áll a felmérésben.

Vannak azonban olyan, veszélyeztetett kategóriába sorolt sportágak is, melyek éves bevételének 

35–96 százaléka jön a NOB-tól.

Esetükben már konkrétan a fennmaradásról van szó – ezért is lett volna óriási sportgazdasági probléma az olimpia végleges törlése. Hogy mennyire nem babra megy a játék, azt jelzi, hogy olyan sportágak vannak a szakadék szélén az olimpiai pénzek nélkül, mint a torna, a boksz, a vívás, a birkózás, az öttusa vagy a kajak-kenu.

Tartalékszámlák vészhelyzetre

A 28 sportági szakszövetség felének van tartaléka, nem ritka, hogy 

20-30 millió frankot (6,5-10 milliárd forintot) tárolnak svájci számlákon vészhelyzet esetére,

így ha valamikor probléma lenne a NOB-tól érkező pénzekkel, lenne mód a túlélésre. Ám ezekhez a pénzekhez senki nem szeretne hozzányúlni.

Egyes sportágakat viszont ez sem ment meg hosszú távon, ugyanis a kajak-kenusok és az öttusaszövetség bevételének több mint 90 százaléka a NOB-tól függ a tanulmány szerint.

S hogy miből táplálkozik a NOB? A legutóbbi, 2016-os olimpia után leadott jelentés szerint a bevételek

  • 73 százaléka közvetítési jogok értékesítéséből,
  • 18 százalék szponzorációból,
  • 5 százalék egyéb bevételből,
  • 4 százalék egyéb jogok értékesítéséből 

származik.

A 2013–2016-os ciklusban a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak közel 4,2 milliárd dollár bevétele származott csak a tévés jogok értékesítéséből, és további 1 milliárdja a szponzoroktól. 

Hitelképtelenné is válhatnak

A fentiek fényében érthető, hogy a veszélyeztetett szakszövetségek az elmúlt években mindent elkövettek, hogy a médiában eladhatóvá tegyék versenyeiket, ami nem mindig járt sikerrel. Sajnálatos módon számos magyar sikersportág (birkózás, dzsúdó, öttusa) esetében nehéz látványossá tenni a vetélkedést, így viszont ezen sportágak jövője nagyban függ attól, hogy meddig maradhatnak a hagyományokra hivatkozva az olimpiai műsoron. A szponzorok és a hitelezők ugyanis nagyjából ugyanazt vizsgálják, mint a tévétársaságok – és bár rövid távon  átmenetileg kaphat jól fizető mecénást egy-egy sportág nemzetközi vagy országos szövetsége, az olimpiai jelenlét (és az onnan érkező apanázs) hiányát képtelenek lennének kigazdálkodni, s pillanatok alatt piac- és hitelképtelenné válhatnának. 

(Borítókép: A tokiói olimpia logója a megnyitóünnepségen a Nemzeti Stadionban 2021. július 23-án. Fotó: Sergei Bobylev / Getty Images Hungary)