Gyöngyi
4 °C
14 °C

Hosszú Katinka: Szeretnék még érmeket nyerni Magyarországnak

Hosszú Katinka
2021.10.13. 16:39
Hosszú Katinka úszóval, Szilágyi Áron kardvívóval, valamint Manhercz Krisztián és Varga Dániel vízilabdázókkal nyílt meg a Mol belvárosi kávézója, a Fresh Corner Café Budapest egyik központjában, a Blaha Lujza téren. A megnyitó alkalmából az olimpiai bajnok sportolók nemcsak a kiszolgálásban segítettek, hanem az újságírók kérdéseire is válaszoltak. Az Index az egyaránt háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinkával és Szilágyi Áronnal beszélgetett.

A tokiói olimpia nem úgy sikerült Hosszú Katinkának, ahogy azt saját magától várta volna, volt azonban ideje kipihenni a nehézségeket, és most már újult erővel veti bele magát az előtte álló feladatokba.

„Nem volt még rá példa, hogy gyakorlatilag két hónapon keresztül csak a pihenésé legyen a főszerep az életemben, de most kimondottan erre volt szükségem. Természetesen volt egy kis munka is, hiszen szeptember elején Nápolyban volt az ISL (International Swimming League, vagyis a Nemzetközi Úszó Liga – a szerk.) egyik fordulója, csapattulajdonosként pedig voltak teendőim. A végén azért már hiányzott az úszás és a medence, ritka, amikor csak ülök és szurkolok, általában én indulok a legtöbb számban, de jó volt most a partról megtapasztalni a dolgokat.

Katinka elárulta, másfél hete már elkezdte az edzéseket, és még idén szeretne újra versenyezni, arról azonban eddig kevés szó esett, hogy viselte a negatív hangokat, amelyek a nyári játékok után érték.

„Én a múltban már annyi pozitív visszacsatolást és szeretetet kaptam az emberektől, hogy most a bíráló kritikákat is helyén tudtam kezelni, ez velejárója egy élsportoló életének. Inkább a környezetemet, a családomat és a barátaimat viselte meg jobban.

Engem az sokkal jobban bántott, hogy a saját magammal szemben felállított elvárásoknak nem tudtam megfelelni. Most már sokkal okosabb vagyok, két hónap távlatából tudom, mit csinálnék másként, az biztos, hogy nem hajszoltam volna ennyire a felkészülést, mert rá kellett jönnöm, hogy nekem is szükségem van a pihenésre.” 

A 2012-es olimpián egy negyedik hely volt a 32 éves klasszis legjobb eredménye, Rióban viszont minden kritikusát elhallgattatta a három olimpiai bajnoki címmel. Adja magát a kérdés: a gyengébb tokiói játékok után 2024 és Párizs újra Hosszú Katinka felemelkedését hozza majd?

„Ahogy London után sem mertem elhamarkodott kijelentéseket tenni, inkább most sem tenném. Egyelőre arra koncentrálok, hogy minél előbb formába lendüljek, hogy újra élvezzem az úszást, de természetesen szeretnék még érmeket nyerni Magyarországnak. A legfontosabb viszont, hogy példát mutassak, a sport és a versenyzés ugyanis nem csak az érmekről, a világcsúcsokról szól, sokkal több ennél.”

Szilágyi Áron történelmet írt Tokióban, ő az első férfi kardvívó, aki háromszoros olimpiai bajnoknak mondhatja magát egyéniben, ráadásul egymás után aratta a három diadalt, Londonban, Rióban és a japán fővárosban sem tudták legyőzni.

E sorok írója abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a 31 éves sportoló készített kávét neki, amely legalább olyan jól sikerült, mint egy-egy asszó a páston.

„Vallom, hogy az ember amit csinál, azt szeresse, akkor lesz benne igazán sikeres. Én vívni nagyon szeretek, és kávézni is, úgyhogy valahol itt lehet meghúzni az egészséges párhuzamot. Nyilván azért a vívás jobban megy, mint a kávéfőzés, de jó látni és találkozni olyan emberekkel, akik legalább annyira elhivatottak a szakmájukban, mint én.”

A tokiói aranyérem megnyerése után a Vasas SC versenyzője úgy nyilatkozott, egyelőre nehéz kimondania és felfognia, hogy háromszoros olimpiai bajnok. Azóta eltelt egy kis idő, így arról érdeklődtünk, vajon tudatosult-e már benne, hogy történelmet írt.

„Inkább arra jöttem rá, hogy ez nagyon sok mindenen nem változtat. Reggel kelet felől felkel a nap, nekem pedig ugyanúgy végeznem kell a dolgomat. Lassan beleállok a felkészülésbe is, elkezdjük a felkészülést az előttünk álló feladatokra, ugyanúgy, mint ahogy az olimpia előtt tettük. Persze nagyon örülök a sikernek, rendkívül büszke vagyok rá, de a mindennapi életvitelemen nem változtat.”

A nyári játékok előtt megjelent egy dokumentumfilm: az Egy mindenkiért Szilágyi Áron életébe enged betekintést és a Tokióig vezető útját mutatja be. A történethez tartozó happy endet viszont saját magának, az életben kellett megírnia, de vajon mennyire volt ez nyomás a számára?

„Van bennem egy olyan érzés, ami lehet, hogy fals, de ha nincs az a kudarc, ami a budapesti világbajnokságon ért – főleg egyéniben –, akkor nincs meg a tokiói arany sem.

Nagyon komoly tapasztalat volt az, hogy mennyire túl lehet tolni a motivációt, mennyire görcsössé lehet válni pusztán azáltal, hogy az ember nagyon szeretne valamit. Például hazai közönség előtt a szülővárosában kiugró eredményt elérni, főleg úgy, hogy egyéni vb-címem nem volt és sajnos azóta sincs. Ahogyan Betti, a feleségem fogalmazott, meg kellett tanulnom elengedni a versenyzést és a vívást, előhozni a gyermeki lelkesedésemet, és egyszerűen csak szeretni azt, amit csinálok.”

A jövővel kapcsolatban Áron elárulta, szeretné magára erőltetni azt a felfogást, hogy innentől kezdve minden asszó ajándék. 

„Ez mondjuk nagyon nem lesz könnyű, mert iszonyatosan kompetitív srác vagyok, aki ha csak lemegy edzeni, akkor is mindent megtesz a győzelemért. Felszabadultabb szeretnék lenni az előttem álló időszakban, meglátjuk, hogy ez mennyire hatékony. Természetesen komoly céljaim is vannak, a csúcsformámat a júliusi, kairói világbajnokságra szeretném kihegyezni.”

(Borítókép: Sorok Péter / Mol Nyrt.)