Otthon, édes otthon – Japán is bebizonyította, hogy jó olimpiát rendezni

Daiki Hashimoto
2021.08.11. 18:05
Japán története legjobb ötkarikás szereplését tudhatja maga mögött, miután a hazai rendezésű olimpián 27 aranyat és összességében 58 érmet nyert. Nem újdonság, hogy a rendező kiemelkedően teljesít az elmúlt évtizedekben, de vajon mindig így volt ez? Ennek jártunk utána.

A hazai pálya előnye

Az indokokat keresve három praktikus és egy gyakorlati ok jut elsőre az ember eszébe.

Egyrészt ott a hazai pálya előnye, normál körülmények között a hazai szurkolók biztatása közepette, ami óriási erőt tud adni a sportolóknak bármilyen mérkőzésen, hát még akkor, amikor szó szerint az egész világ figyelmét élvezhetik. Ez most nem lehetett teljes, a koronavírus-járvány miatti előírások miatt ugyanis zárt kapuk mögött kellett megrendezni a viadalt.

Ne bagatellizáljuk el annak a jelentőségét se, hogy a hazai sportolóknak térben és időben is kedvezőbb helyzetből várhatják a nagy átlagnál a versenyeket. Hiszen például egy közép-európai sportolónak hétórás időeltolódással kell számolnia a helyszínen, arról nem is beszélve, hogy egy-két nap csak az odautazásra is elmegy.

Ezek mellett a legfontosabb előnye a rendezőnek persze az, hogy minden versenyszámban indíthat versenyzőt, kvótaszerzéstől függetlenül, így rendre rekord(közeli) létszámban vehet részt a házigazda, a több esély pedig könnyen hoz több érmet is.

Japánnak ez volt a második rendezése, az 1964-es tokiói játékokon az addigi rekordot jelentő 162 sportoló, hét arany és 19 érem is jócskán megdőlt (328, 16, 29), most pedig ugyancsak csúcsok sora érkezett, hiszen a riói 338 delegálttal és 41 éremmel szemben otthon 552 sportoló 27 aranyat és 58 érmet szerzett.

Elképesztő fejlődés

Az első újkori olimpiát 1896-ban az ókori játékok tiszteletére Athénban rendezték meg, ahol kilenc sportág 43 versenyszámában 241 (akkor még csak férfi) sportoló viaskodott a győzelemért, 2021-ben Tokióban pedig már 33 sportág 339 versenyszámában 11 090-en indultak az első helyért.

A görögök akkori 176-os küldöttségénél azóta is csak egyszer tudtak magasabbat felmutatni, nem meglepő módon a 2004-es, ugyancsak athéni tornán 426-an vettek részt. Az 1896-os tíz arany, 18 ezüst és 19 bronz az amerikai küldöttség (11, 7, 2) mögött a második helyre volt jó, az elképesztő arány miatti kiemelkedő szereplés azóta is megközelíthetetlen, de aligha sokkoló módon azóta a 2004-es játékok eredménye a legsikeresebb mind az aranyak (6), mind az érmek (16) tekintetében – összességében a 15. helyre volt ez jó.

A két hazai rendezésű viadalon 16 arany, 24 ezüst és 23 bronz volt a mérleg, a többi 27 olimpián összesen volt 19 arany, 21 ezüst és 18 bronz!

A második kiírásnak az eszmét újjáélesztő Pierre de Coubertinnek köszönhetően Párizs adott otthont, bár ez akkor a világkiállítás részeként, számos elképesztő (és a programról ezt követően rögvest levett) új sportágat bevezetve történt meg. A 997 résztvevő közel fele volt hazai, nem meglepő módon a 27 arany, 38 ezüst, 37 bronz nemcsak a 121 évvel ezelőtti játékok legkiemelkedőbb teljesítménye volt, hanem a francia delegációé is. 1924-ben újra Párizs volt a rendező, ekkor már több mint háromezren vettek részt, a 401 hazai sportoló 13, 15, 10-es termése pedig a harmadik helyre volt jó. A franciák azóta csak egyszer, az 1996-os atlantai olimpián értek el ennél több aranyat (15), de három év múlva, ugyancsak Párizsban minden bizonnyal megpróbálnak javítani a tokiói 10, 12, 11-es mutatón.

És jön a rekorder

1900-ban rendezett először az Egyesült Államok, amely az olimpiák történetének magasan legsikeresebb nemzete 1061 aranyával, 836 ezüstjével és 739 bronzával, összességében több mint ezerrel több érmet (2636) szerezve, mint a második legjobb küldöttség (Oroszország különböző neveken összesen 610 aranyat és 1627 érmet tud felmutatni). Ezt már St. Louisban rendesen megalapozta, hiszen 78 arany jött össze, a második németeknek 4, 4, 5 volt a mutatójuk. Ehhez persze nem ártott, hogy az alig 651 sportolóból 420 amerikai volt. Azt hihetnénk, hogy ez volt a legkiemelkedőbb szereplésük (az érmeket tekintve valóban az), de 1984-ben még ennél is több arany jött össze, szám szerint 83.

Igen, ez volt az a viadal, amire a szovjetek nem mentek el, mivel 1980-ban az amerikaiak bojkottálták a moszkvai versenyt a szovjet–afgán háború miatt.

Az Egyesült Államok eddig négyszer rendezett olimpiát, mind a négyszer rekordot jelentő létszámú sportolót indíthattak el, és mindannyiszor meg is nyerték az éremtáblázatot. Legutóbb 1996-ban volt amerikai olimpia, ekkor ült vissza az USA az olimpia trónjára, ahonnan azóta csak egyszer, Pekingben szorult le. Mint ismert, 2028-ban újra, immáron harmadszor is Los Angeles lesz a házigazda – újabb rekordokra fel!

Letargiára letarolás

1908-ban London volt a házigazda, és miután minden harmadik résztvevő hazai volt, jöttek is szépen az érmek: az 56 arany, az 51 ezüst és a 39 bronz, így a 146 medália is toronymagasan a britek történetének legjobb szereplése, és az egyetlen, amelyen elsőként végzett a nemzet az éremtáblázaton. A második világháborút követő első olimpiát ugyancsak London rendezte, itt inkább az ezüstökben volt kiemelkedő a csapat, de mai szemmel nézve döbbenetes lehet, hogy 1920 és 2000 között még csak két számjegyű arany sem jött soha össze!

1996-ban például csak egyet szereztek a britek!

A nagy apátiát tettek követték, az újjászervezett sportéletnek pedig az olimpián is lett hozadéka, 2008-ban már 19, a 2012-es londoni játékokon pedig 29 arany jött össze. Ez utóbbi már a dobogóra is elég volt, 2016-ban pedig a második helyet jelentette a 27 arany, 23 ezüst és 17 bronz.

Egyszeri rendezők

1912-ben Stockholmban a 444 svéd sportoló 24 aranya a második helyre volt elég, az összességében szerzett 65 érem viszont még az amerikai termést is lepipálta (26, 64). Az 1916-os eseményt az első világháború húzta keresztül, az 1920-ast akár Budapest is rendezhette volna, de a világégésben betöltött szerep miatt a magyar sportolók végül el sem indulhattak Antwerpenben.

Itt a belgák is bemutatták történetük fölényesen legjobb részvételét (14 arany, 36 érem, 5. hely), majd 1928-ban Amszterdamba is eljutott az olimpiai láng, az ottani 6 aranyat és 19 érmet 2000-ig nem sikerült felülmúlniuk a hollandoknak, a résztvevők számában pedig csupán Tokióban (278) dőlt meg az akkor felállított rekord.

Nem szerencsés német olimpiák

Indult az egész azzal, hogy 1916-ban Berlinben lett volna az olimpia, de jött helyette az I. világháború. 1936-ban már megrendezhette a város, hogy a náci propaganda hirdetéséül szolgáljanak a játékok, a 33 arany és 89 érem összességében az első helyet hozta a Harmadik Birodalomnak – de egyénileg a fekete bőrű Jesse Owensnél így sem volt sikeresebb, síkfutásban 100 és 200 méteren és 4x100-as váltóban is aranyat szerzett, ahogyan távolugrásban is elsőként zárt.

A második világháborúban betöltött szerep miatt 1948-ban nem vehettek részt az olimpián német sportolók, majd 1956 és 1964 között egységes német csapatként, 1968 és 1988 között pedig NSZK-ként és NDK-ként, két részre osztva viaskodtak a sportolók. Ebben amúgy a keletnémetek voltak az eredményesebbek, Moszkvában például 47 arany és 126 érem jött össze, de előtte Montréalban is volt 40 arany és 90 érem.

1972-ben az NSZK, egészen pontosan München rendezhetett, ennek a viadalnak a sötét foltját a Fekete szeptember elnevezésű palesztin terrorszervezet szolgáltatta, amely 11 izraeli sportolót ejtett túszul, és végül mindegyikük elhunyt – ketten még a túszejtés során, a többiek a sikertelen kiszabadítási akció következtében. Ami az olimpia sportrészét illeti, a szovjetek 50 arannyal és 99 éremmel nyertek, az Egyesült Államok (33, 94) mögött pedig a kelet- (20, 66) és a nyugatnémetek (13, 40) következtek, összességében 104 éremmel zárva.

A mieink legsikeresebb olimpiája

A magyar olimpiai csapat elképesztő bravúrral még mindig a nyolcadik helyen áll az örökranglistán a 181 arany, 154 ezüst, 176 bronz megszerzésével – különösen megsüvegelendő ez, ha megnézzük a merítési lehetőségeket, hiszen az Egyesült Államok (330 millió), Oroszország (146 millió), Németország (83 millió), Nagy-Britannia (60 millió), Kína (1,4 milliárd), Franciaország (67 millió) és Olaszország (60 millió) mellett nemcsak területileg, hanem a lakosság számában (nem egészen tízmillió) is eltörpülünk.

A legjobb szereplésünk az 1952-es, Helsinkiben rendezett viadalon volt, amikor is 16 aranyat és 42 érmet begyűjtve a harmadik helyen végeztünk.

A finnek 1912 és 1928 között rendre az élmezőnyben voltak, Párizsban például a második helyen zártak, de ezt követően elkezdtek visszaesni, a Helsinkiben szerzett hat arany és 22 érem azóta is megközelíthetetlen, legutóbb 2008-ban szereztek aranyat – igaz, a téli viadalokon azért 43 már összejött.

Ausztrália is színre lép

Először 1956-ban, Melbourne-ben rendezhetett Ausztrália olimpiát, nem sokkal a magyarországi forradalom leverése után. Az olimpia egyik legkiemelkedőbb összecsapására a medencében került sor, amikor a magyar férfi vízilabda-válogatott teljesen ellehetetlenítette a szovjet csapatot (4:0), aminek következtében Valentyin Prokopov a végjátékban Zádor Ervinnek behúzott egyet, a szeme alatt felszakadt bőrű sportoló elsétálása a „melbourne-i” vérfürdő ikonikus jelenetét jelentette.

Ami az ausztrálokat illeti, bár már Helsinkiben is addig kiemelkedően jónak számító szereplést (hat arany) mutattak be, otthon ezt alaposan felülmúlták, 13 arany és 35 érem jött össze, valamint a 3. hely összetettben. 2000-ben Sydney-ben 630 fő képviselhette az országot, az addigi csúcsot jelentő 16 arany és az azóta is rekord 58 érem lett a vége, és az összetett 4. helye. Azóta Athénban és Tokióban is 17 aranyig jutott az ausztrál küldöttség, amely 2032-ben Brisbane-ben újra hazai pályán szerepelhet.

Piros-fehér-zöld – kicsit másképp

A következő viadalra Rómában került sor, ahol az olaszok 13 aranyat és 36 érmet szállítottak, előbbinél többet azóta is csak 1984-ben (14) szereztek, utóbbit pedig épp most döntötték meg, Tokióban (10, 10, 20).

Nyolc évre rá Mexikóváros adott otthont az ötkarikás játékoknak. Mexikó nem a legsikeresebb olimpiai résztvevők egyike, eddig összesen csupán 13 aranyat és 73 érmet szereztek, az 1968-as 275 fős delegáció, három arany és kilenc érem is azóta fennálló csúcs.

Történelmi nullázás és a hidegháború éleződése

Mexikóval szemben Kanadának kifejezetten sok, 71 arany és 326 érem a termése, de sokkoló módon épp Montréalban nem csendülhetett fel egyszer sem a nemzeti himnusz, a 385 fős küldöttség öt ezüsttel és hat bronzzal zárt, hogy aztán nyolc évvel később, Los Angelesben már 10, 18, 16 legyen a mutató.

1976 óta minden rendező kiemelkedően sikeres olimpiát tudhat maga mögött!

Merthogy négy évre rá Kanada sem vett részt az olimpián, a korábban már említett bojkott miatt. A Szovjetunió Melbourne, Róma és München után Montréalban is elsőként zárt, Moszkvában pedig a riválisok hiányában tarolt a 489 fős delegáció, 80 arany és 195 érem jött össze.

Az 1984-es Los Angeles-i bojkottról már volt szó, 1988-ban pedig Szöulban utoljára indult el a Szovjetunió, hogy az NDK-t (37 arany, 102 érem) megelőzve újra elsőként zárjon (55 arany, 132 érem). Dél-Korea Los Angelesig csak egy aranyat nyert, az Egyesült Államokban hatot, Szöulban viszont már 12-t, ennél jobbat azóta is csak Pekingben és Londonban (13-13) tudott felmutatni, a 33 érem pedig azóta is csúcs.

FÁK, Dream Team, Egerszegi, spanyol robbanás

1992-ben Barcelonában már a Független Államok Közösségének Egyesített Csapataként ért az első helyre 45 arannyal, az addig összesen 5 (öt!) aranyat nyerő spanyolok gyorsan hozzárámoltak 13-at, ami azóta is megközelíthetetlen csúcs az ibériaiak számára.

Kiemelendő még erről a tornáról, hogy ekkor mutatkozhattak be a profi amerikai kosarasok, ezt pedig minden idők legerősebb csapatával, a Dream Teammel meg is tették – átlagosan 44 ponttal verték meg Michael Jordanék ellenfeleiket az aranyéremig tartó út során.

Ja, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a legeredményesebb női sportoló a három aranyat szerző, nem egészen 18 éves Egerszegi Krisztina volt!

Kína átveszi a hatalmat

Kína még csak 1984 óta vesz részt a játékokon, de így is csupán az amerikai, az orosz (minden jogutódot beleszámítva), a német (ugyancsak mindent összevetve) és a brit olimpiai csapat tud több aranyat felmutatni nála (262).

A csúcs a 2008-as hazai olimpia volt, amelyen 48 aranyat gyűjtve első lett Kína, bár Tokióban sem sokon múlt az újabb diadal, végül nagy csatában az Egyesült Államok fordítani tudott (39–38).

Hogy meddig tartható fenn a kínai remeklés, az persze már más kérdés. 

Dél-Amerika is rendez

Egészen 2016-ig kellett várni erre a pontra, amikor is Rio de Janeiro adhatott otthont a nyári viadalnak. A brazilok számára is jót tett a rendezés, hiszen az addigi csúcsot jelentő athéni öt aranyat és a pekingi, valamint londoni 17 érmet is sikerült felülmúlni. A hét arany és 19 érem az összetett 12. helyéig repítette a brazilokat, és „végre” a futballtornát is sikerült megnyerniük Neymaréknak köszönhetően.

Tokióban amúgy kisebb küldöttséggel is jöttek ezek az eredmények, plusz még két bronz is, úgyhogy még javítania is tudtak a dél-amerikaiak.

Év Rendező Város Hazai Arany Ezüst Bronz Érem   
1896 Görögország Athén 176 10 18 19 47 2.
1900 Franciaország Párizs 491 27 38 37 102 1.
1904 Egyesült Államok St. Louis 420 78 82 79 239 1.
1908 Nagy-Britannia London 676 56 51 39 146 1.
1912 Svédország Stockholm 444 24 24 17 65 2.
1916 az I. világháború miatt elmaradt   
1920 Belgium Antwerpen 336 14 11 11 36 5.
1924 Franciaország Párizs 401 13 15 10 38 2.
1928 Hollandia Amszterdam 264 6 9 4 19 8.
1932 Egyesült Államok Los Angeles 474 41 32 30 103 1.
1936 Németország Berlin 433 33 26 30 89 1.
1940 a II. világháború miatt elmaradt   
1944 a II. világháború miatt elmaradt   
1948 Nagy-Britannia London 375 3 14 6 23 12.
1952 Finnország Helsinki 258 6 3 13 22 8.
1956 Ausztrália Melbourne 314 13 8 14 35 3.
1960 Olaszország Róma 280 13 10 13 36 3.
1964 Japán Tokió 328 16 5 8 29 3.
1968 Mexikó Mexikóváros 275 3 3 3 9 15.
1972 NSZK München 423 13 11 16 40 4.
1976 Kanada Montréal 385 0 5 6 11 27.
1980 Szovjetunió Moszkva 489 80 69 46 195 1.
1984 Egyesült Államok Los Angeles 522 83 61 30 174 1.
1988 Dél-Korea Szöul 401 12 10 11 33 4.
1992 Spanyolország Barcelona 422 13 7 2 22 6.
1996 Egyesült Államok Atlanta 646 44 32 25 101 1.
2000 Ausztrália Sydney 630 16 25 17 58 4.
2004 Görögország Athén 426 6 6 4 16 15.
2008 Kína Peking 639 48 22 30 100 1.
2012 Nagy-Britannia London 541 29 17 19 65 3.
2016 Brazília Rio de Janeiro 465 7 6 6 19 12.
2020 Japán Tokió 552 27 14 17 58 3.
2024 Franciaország Párizs                  
2028 Egyesült Államok Los Angeles                  
2032 Ausztrália Brisbane                  

Félkövérrel az országok esetében az éremtáblát megnyerőket emeltük ki, illetve az egyéni rekordokat (ezek közül viszont csak a még élőket, hiába döntött például az Egyesült Államok minden rendezése során részvételi rekordot)

(Borítókép: Hasimoto Daiki két aranyat és egy ezüstöt nyert Tokióban – Jamie Squire / Getty Images)



  • Hírek
  • Hírek