Koronavírus adatok

2022. jan. 21.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Vince, Artúr
-6 °C
4 °C

Szédítő utazás a RátgébAirrel kosárlabdaország legszebb tájaira

xDSC01614
2022.01.14. 19:31 Módosítva: 2022.01.16. 10:38
Két napra Pécsre költözött a kosárlabdasport szellemi elitje. Rátgéber László, a Nemzeti Kosárlabda Akadémia szakmai és stratégiai igazgatója három hónapos megfeszített munkával és megannyi munkatársa odaadó erőfeszítésével tető alá hozta az Új határok a sporttudományban és a gyakorlatban nevű I. nemzetközi kosárlabda konferenciát, a Kosárlabda Specifikus Módszertani Központ égisze alatt. Az előadók olyan nívót képviseltek, mintha a futballban Pep Guardiolát, Jürgen Kloppot és Carlo Ancelottit egyszerre hívnák meg egy kerekasztal-beszélgetésre.

Nem mondom, hogy nem készültem izgatottan a kétnapos tudományos konferenciára, pedig csak érdeklődő voltam, nem pedig előadó vagy szervező. Hiszen a kosárlabdasport beharangozott szaktekintélyei olyan legendás nevek voltak, akiknek a fellépését – akár fizikai mivoltukban, akár internetes bekapcsolódás keretében – nehezen tudja elképzelni, még inkább elhinni az ember. 

Vegyük például Geno Auriemmát, a Connecticut University női csapatának atyamesterét, az Itáliából elszármazott edzőfejedelmet, aki az ősszel a 37. idényét kezdte meg a UConn Huskies élén, és aki 11 NCAA-bajnoki címe mellett 2012-ben és 2016-ban az Egyesült Államok válogatottjának szövetségi kapitányaként olimpiai aranyéremre, 2010-ben és 2014-ben világbajnoki diadalra vezette együttesét. És amiért jelenleg különösképpen aktuális volt a szereplése, az az a körülmény, hogy a magyar női kosárlabdázás legnagyobb reménységének, Juhász Dorkának (aki történetesen a Rátgéber Akadémia növendéke) az edzője Torrs városában, a UConn Huskiesnél. 

Vagy Ettore Messinát, az Olimpia Milano vezetőedzőjét. Az olasz mágus csapataival négyszer nyerte el az Euroligát, de talán ennél is nagyobb bravúr tőle, hogy európai létére 2014 és 2019 között a legendás Gregg Popovich segítője volt a San Antonio Spurs csapatánál.

No és Pini Gershon? Az izraeli mester a Maccabi Tel-Avivot minden időt legizgalmasabb, legszínvonalasabb Euroliga-döntőjében 90-78-as diadalra vezette a Dávid Kornélt is felvonultató baszkföldi Tau Ceramica Vitoria-Gasteiz ellen. 

Ha megfeledkeznénk Szonja Petrovics-Vaszicsról, minden idők egyik legnagyszerűbb európai kosarasáról, megbocsáthatatlan bűnt követnénk el, mint ahogy akkor is, ha Németh Lászlót, a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének egykori elnökét, az angol, a brit és az izlandi férfiválogatottat is irányító szakembert – a malt whisky és az ale típusú angol sörök avatott szakértőjét – kihagynánk a sorból. 

És akkor még nem ejtettünk szót a délszláv kosárlabdázás szaktekintélyeiről, Igor Jukicsról, Nenad Trunicsról, Janez Drvaricról, a Virtus Bologna mentéltréneréről, Fabio Fossatiról, aki valamennyien így vagy úgy kötődnek a Rátgéber László vezette Nemzeti Kosárlabda Akadémiához. 

Szóval, hittem is meg nem is, hogy ez az All-Star mezőny felvonul itt a pécsi Nemzeti Kosárlabda Akadémián. 

Aztán eljött az igazság pillanata, és szép sorjában elhangzottak a megnyitó beszédek. Szalay Ferencé, az MKOSZ elnökéé, aki büszkén említette, hogy 110 éve van kosárlabda Magyarországon, és idén ünnepli a szövetség önállósulásának 80. évfordulóját. Sokkolta a hallgatóságot a számadat: 2010-ben 24 ezren kosárlabdáztak hazánkban, manapság már hatvanezerrel többen!

Michael Schwarz, aki a FIBA Europe-nál a nemzeti szövetségek és az edzőképzés felelőse, nem győzte magasztalni a Rátgéber irányította akadémia science fictionbe illő felszereltségét, amely nem hogy vetekszik a nyugat-európai, hasonló kiválósági centrumok infrastrukturális adottságaival, hanem még felül is múlja azokat. A német szakember, aki középiskolai tanulmányait az Egyesült Államokban végezte, nem fogyott ki a felsőfokú jelzőkből. 

Rátgéber László házigazdaként rámutatott, hogy manapság a kosárlabdaedző munkaköri meghatározása már nem kosárlabdaedző, hanem az edzéstechnológiák menedzsere, ahogy ő fogalmazott.

Hiszen azokhoz az időkhöz képest, amikor 1993-ban megjelent Pécsen, és csupán egyetlen munkatársa volt a Lauber Dezső Sportcsarnokban, név szerint Ilike, a szertáros, manapság már egy kisebb hadsereg dolgozik a keze alatt.

A másodezőtől kezdve az erőnléti és a mentáltrénerek, a dietetikuson és az alvásszakértőn keresztül a különböző videóelemzőkig, és még az ördög tudja, miféle specialistákig. 

Manapság, amikor az NBA-ben és az Euroligában közel száz, vagy még annál is több mérkőzést játszanak le egy idényben, az a csapat ér célba elsőnek, amelynek a játékosai gyorsabban regenerálódnak és pihenik ki magukat! – szögezte le a mester.

Mondandója csattanójaként Rátgéber bejelentette, hogy az akadémiáról néhány hónapja kiröppent nigériai fiatalember, James Nnaji a hét végén bemutatkozott a spanyol bajnokságban az FC Barcelona színeiben.

És ha már bemutatkozott, minden idők legeredményesebb debütálójának bizonyult a legendás Juan Carlos Navarro 1997-es bemutatkozását is elhomályosítva.

Nnaji – aki két évet töltött a Nemzeti Kosárlabda Akadémián – 19 perc alatt 10 pontot és 5-5 lepattanót, valamint blokkot jegyzett, és kiérdemelte edzője, Sarunas Jasikevicius magasztaló szavait. (Apró szépséghiba, hogy a meccset a Palau Blaugranában 96-95-re az ellenfél, a BAXI Manresa nyerte meg...)

A megnyitó beszédek sorából nem hiányozhatott Sterbenz Tamásnak, a Testnevelési Egyetem rektorában a beköszöntője sem, az egykori válogatott kosaras hangsúlyozta, hogy mindent szeretett sportágának köszönhet, amit elért az életben, többek között azt is, hogy most ő a magyar sport fellegváraként aposztrofált TE rektora. Rátgéberrel együtt felelevenítették a jó húsz évvel ezelőtti hősi időket, amikor a mester a női válogatott szövetségi kapitányként az egyik edzésen beállította Sterbenzet, mert nem voltak meg tízen...

Mondandója zárszavaként Rátgéber aláhúzta: mivel infrastrukturális szempontból már megérkezett a világszínvonal a magyar sportba, ezentúl kizárólag az emberi tényezőn múlhat a siker. Ami nem kis felelősséget ró a magyar szakemberekre, hiszen már nem lehet kifogásokat keresni, ha elmarad az eredmény...

Aztán elkezdődött a sztárparádé. Auriemma zoomon jelentkezett be az Egyesült Államokból – a videóinterjút felvételről játszották be Rátgéberék –, és többek között rámutatott az európai és az amerikai női kosarasok közötti alapvető különbségre.

Tizennyolc éves korukig az európaiak a képzettebbek, mivel kevesebbet játszanak és rengeteget edzenek – hangsúlyozta. – Ám amikor az amerikaiak bekerülnek a főiskolára, fordul a kocka. A kemény és célirányos edzések hatására lekörözik az európaiakat, és amikor 22 évesen diplomáznak, már ők a jobbak. 

Auriemma szót ejtett pécsi játékosáról, a UConn csapatában első idényét töltő Juhász Dorkáról.

Dorka a legképzettebb játékosom – állította.– Hogy mégis gondjai akadnak a beilleszkedéssel, az csupán arra vezethető vissza, hogy a túlzott bizonyítási kényszer hatására elsieti, elkapkodja a dobásait, pedig ha nyugodtabban, megfontoltabban kosarazna, már most húzóemberünk lehetne.

Pini Gershon szuggesztív előadása élőben ment az internetes kapcsolaton keresztül, így lehetőség nyílt kérdések feltevésére is. A téma izgalmas volt: hogyan történjék a játékosok kiválasztása, szerződtetése az európai topcsapatokba. Gershon konklúziója egyértelmú volt: egymást kiegészítő tudású játékosokat kell igazolni, nem pedig olyanokat, akik akadályozhatják a másikat a pályán.

Ettore Messina felvételről beszélt, Rátgéber tartalmas interjút készített az olasz szakemberrel. Messina arról értekezett, hogy elképzelése szerint merre tart a kosárlabdasport. Az olasz edző úgy véli, az egyre magasabb, erőteljesebb és gyorsabb játékosok kinőtték a pályát, ennélfogva még kijebb tolódik a dobások határa, mert a szigorú védekezés lezárja a paláénkok alatti és a hármasvonal környéki területet.

A jövő mesterlövészei már 8-9 méterről is képesek lesznek a gyűrűbe juttatni a labdát – jelezte Messina.

Mocsai Lajos professzor, a Testnevelési Egyetem kuratóriumának elnöke a sporttudományos szemlélet megjelenéséről beszélt a gyakorlati munka támogatásában, majd következett a nap – szerintem – fénypontja, Szonja Vaszics – lánykori nevén Petrovics – lenyűgöző beszámolója párját ritkító pályafutásáról. 

A 189 centis kosaras hölgy a Crvena zvezdában kezdte pályafutását, majd egy-egy spanyolországi és bourges-i év után 18 esztendősen, 2008-ban Rátgéber László keze alá került a Szpartak Moszkva csapatánál. Ahol eleinte természetesen csak tizenkettedik játékos volt olyan sztárok árnyékában, mint Diana Taurasi vagy Sue Bird. Mindezt nem volt könnyű feldolgoznia, de ezek a problémák eltörpültek amellett, hogy húszéves korára már túl volt két keresztszalag-szakadáson a jobb térdében!

Nem tagadom, felmerült bennem, hogy ennyi volt, nem folytatom tovább – ismerte el a játékos.

Ő azonban talpra állt, nemcsak a szó valódi, hanem átvitt értelmében is. És húzóembere lett a Szpartaknak, ahol összesen hat évet töltött el. Közben háromszor megválasztották az Euroliga Final Four MVP-jének, majd amikor 2016-tól visszatért hazája, Szerbia válogatottjába, a riói olimpián bronzéremre vezette az együttest, 2015-ben, Magyarországon, majd 2021-ben ismét Európa-bajnokságot nyert, sőt, utóbbi viadalon ő kapta az MVP-címet. 

Aztán a tokiói olimpia csalódást jelentő negyedik helye után alig 32 évesen visszavonult, hiszen időközben férjhez ment, és most már a családalapítás áll nála a fókuszban. 

Ez volt csütörtökön, pénteken pedig a tehetségek felfedezésének és azonosításának szakértői, az évtizedek óta Angliában élő, és megannyi szigetországi egyetemen, sőt, a Királyi Légierőnél is oktató Németh László, a szerb Nenad Trunics és a mindmáig egyetlen magyar NBA-kosaras, Dávid Kornél – az aktuális bajnok Milwaukee Bucks scoutja, azaz tehetségfelmérője – vette át a szót. 

Németh tanár úr lendületes előadását így kezdte:

Hölgyeim és uram, itt a kapitány beszél, a RátgébAir megkezdi szédítő szárnyalását!

Ilyen bevezető után ugyan mi más következhetett, mint egy lenyűgöző utazás a tehetségazonosítás izgalmas területén. Amelynek konklúziója a következő, az NBA-sztár Kevin Duranttól származó idézet volt:

Hard work beats talent when talent doesn't work. Magyarul: A kemény munka legyőzi a tehetséget, ha a tehetség nem dolgozik.

Dávid Kornél a saját példáján illusztrálta, hogy a fenti mondás igazságát, hiszen nem ő volt kora legcsillogóbb magyar tehetsége, mégis ő volt az egyetlen, aki eljutott az ígéret földjére, az NBA-be, ráadásul az akkor éppen címvédő Chicago Bullshoz. Méghozzá viszonylag idősen, 27 évesen, ami egyszerre jelentett előnyt és hátrányt.

A szép számú hallgatóság jelenlétében lezajlott konferenciára az ország minden részéből érkeztek érdeklődők, Debrecenből, a felcsúti Puskás Akadémiáról, sőt, még a történelmi Magyarország legkeletibb csücskéből, Háromszékből vagy harmincan – konkrétan Sepsiszentgyörgyből – kollégánk, Csinta Samu újságíró szervezésében. 

Kosárlabdabolond székely testvéreink örömmel vállalták a nyolcszáz – oda-vissza ezerhatszáz – kilométeres kisbusz-túrát, és péntek délután egyikük sem mondta, hogy megbánta volna a zarándoklatot. 

(Borítókép: Németh József) 



  • Vennék
  • Hírek