Kína a téli olimpia megnyitóján kérhette Putyint, hogy várjon az invázióval

A kínai vezetés már az orosz invázió megkezdése előtt tudott Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús terveiről – áll egy nyugati hírszerzési jelentésben, melyet több amerikai és európai tisztviselő erősített meg a New York Timesnak. A jelentés szerint a kínai vezetés kérte az oroszokat, hogy ne kezdjenek semmilyen hadműveletbe a téli olimpia végéig, mely február 20-án ért véget Pekingben. Az amerikai hírszerzés szerint nem puszta egybeesés, hogy február 21-én Oroszország tovább növelte a katonai jelenlétet az ukrán határ közelében, majd Vlagyimir Putyin egy televíziós beszédben mondta el, hogy Ukrajna tulajdonképpen Oroszország része. Rá egy napra, azaz február 24-én pedig elkezdődött a katonai invázió.

Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök február 4-én, a pekingi olimpia megnyitóján találkoztak.

Közösen elítélik a NATO terjeszkedését – ez Putyin egyik fő érve az Ukrajna ellen folytatott invázió során –, továbbá egy „valódi demokráciával” létrehozott új világrendre is utalást tesznek a nyilatkozatban.

A találkozóról készült egy hírszerzési jelentés is, mely titkosítva lett, ám előkerült akkor, amikor az USA és más szövetséges kormányok az orosz invázió lehetőségét vitatták. A New York Times szerint a jelentésnek több értelmezési lehetősége is létezik, és nem tisztázott, milyen körökben volt megosztva.

Liu Pengju, a washingtoni kínai nagykövetség szóvivője a hírre úgy reagált, hogy ennek az értesülésnek „semmi alapja nincs”, és az Egyesült Államok célja mindössze az, hogy „befeketítsék Kínát” az ukrajnai invázióval összefüggésben.

Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping, illetve az általuk vezetett országok erős diplomáciai, katonai és gazdasági kapcsolatot ápolnak. Putyinék a legutóbbi, pekingi találkozó előtt összesen 37-szer ültek össze hivatalos keretek között, a legutóbbi együttes nyilatkozat pedig azért ijesztő az európai és amerikai vezetők számára, mert ez volt az első eset, hogy Kína nyíltan kiállt Oroszország mellett a NATO-val szemben. 

November 15-én Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping közös videokonferencián vett részt, egy napra rá pedig az amerikai hírszerzés kínai tisztviselőknek bemutatott egy jelentést az orosz haderő növekedéséről az ukrán határ közelében – mindezt abban a reményben tették, hogy a kínaiak esetleg lebeszélhetik Putyint az inváziós terveikről. A New York Times szerint Washingtonban több egyeztetés is folyt Vang Ji kínai külügyminiszterrel. Ebből egy órákkal az orosz invázió előtt zajlott, melyen Vang Ji szkeptikusan állt az esetleges orosz invázióhoz. 

Érdekesség, hogy az ókori olimpiai játékoktól kezdve hagyomány, hogy a játékok alatt tűzszünetet tartanak az országok. Az ENSZ közgyűlése – beleértve Oroszországot is – decemberben elfogadta, hogy a pekingi téli olimpia idején is fegyverszünet lesz érvényben. Szigorúan véve ezt most be is tartották az oroszok, ám a közelmúltban kétszer is vétettek a hagyomány ellen. Oroszország a 2008-as pekingi nyári játékok alatt Georgiával folytatott fegyveres konfliktust Dél-Oszétiáért, 2014-ben pedig a Krím félsziget Ukrajnától való elszakítása még a szocsi téli játékok során is tartott.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin Pekingben a téli olimpián. Fotó: Carl Court / AFP)