Az évszázad kihívása női pólósaink előtt

BP-6180
2022.05.11. 13:48
Az már csak úgy szokott lenni, hogy szépen beosztják a kiemelkedő feladatokat a vízilabdázóknak: páros években Európa-bajnokság, a páratlanokban vb. Így nem torlódnak az események és a kihívások. Csakhogy tavaly bekavart a pandémia, és elhalasztották a fukuokai vizes vb-t, amire idén lecsapott Magyarország, és bő egy hónap múlva, június 18-án kezdődik a világbajnokság. Majd augusztus 27-én Splitben az Eb, és közben még lesz egy világliga is. Soha nem látott kihívás Bíró Attila szövetségi kapitány és lányai előtt.

Idilli kép fogadja az újságírókat a Margitszigeten, a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda hátsó traktusában, a Széchy Tamás nevét viselő medencénél. Tizenöt lány a vízben, úgy passzolgatnak egymásnak, ahogy az a nagykönyvben megírva vagyon, ha meg rálövik a labdát, Magyari Alda, Kiss Alexandra vagy Neszmély Boglárka legyen a talpán, ha kifogja a sistergő bombákat. Majd változik a kép, csoportokra oszlik a társaság, hárman körbeállják a negyediket, akinek feldobják a labdát gyors egymásutánban, a delikvens pedig derékig kiemelkedve visszahúzza a társaknak. Nézni is fárasztó, de Keszthelyi Ritáék simán állják a sarat, a világ egyik – ha nem a – legjobb női pólósa annyira kitapossa magát, hogy szinte még a térde is kilátszik a vízből, de nem marad el mögötte Szilágyi Dorottya sem. 

Ez volna a 21 tagú női válogatott keret zömének első edzése a budapesti vb-re történő felkészülés nyitányaként. Csak tizenöten vannak, mert a két görögországi légiós, Gangl Edina kapus és Parkes Rebecca még Hellászban vitézkedik, csak május végén fejeződik be a bajnoki döntő, és a négy ifjúsági korú kerettag is a saját bajnokságukkal van elfoglalva. 

Valójában már egy hete megkezdődött a felkészülés, hat napot töltöttünk a Székelyföldön afféle rávezető, csapatépítő táborozás keretében. Csíkszeredában, a Fenyő szállóban laktunk, jól ismerik a hotelt a magyar hokirajongók is, hiszen ott van a Vákár Lajos Jégcsarnok szomszédságában, és az uszoda, a regényes Csíki Csobbanó névre keresztelt létesítmény is ott van kőhajításra. Fantasztikusan éreztük magunkat székely vendéglátóink jóvoltából, én például a Madarasi Hargita 1800 méteres csúcsán ünnepeltem a születésnapomat a lányok társaságában. Nem ez a leglényegesebb körülmény, de a helybéliek gondoskodtak a folyamatos Csíki sör-ellátásról is

– mondta az Indexnek mosolyogva a szövetségi kapitány. 

Bíró Attila természetesen „szakmázott” is, ha már így összejöttünk. Ecsetelte a világbajnoki csoportunk nehézségeit, Kanada, Olaszország és Kolumbia közül csak utóbbira legyinthetünk, a másik két ellenfél bivalyerős.

Meg kell nyernünk a csoportot, mert akkor relatíve könnyebb ágra kerülünk, nem jön szembe rögtön az olimpiai és világbajnok Egyesült Államok – folytatta Bíró. – Nem mintha gátlásaink lennének az amerikaiak ellen, végtére is tavaly mi voltunk az egyetlenek, akik legyőztük őket a tokiói olimpián, ahol bronzérmesek lettünk. Sokat segített, hogy tavaly együtt edzőtáboroztunk velük Kaliforniában, és most júniusban is lesz egy közös gyakorlásunk Szegeden, közvetlenül a vb rajtja előtt. Persze tudjuk, hogy papíron jobbak nálunk, és talán az Európa-bajnok spanyolok is, de azért készülünk a hazai vb-re, hogy felborítsuk a papírformát. Miközben az az igazság, hogy a 2024-es párizsi olimpiára formálom a csapatot, de a hazai vb-n kutyakötelességünk jól szerepelni a közönségünk előtt. 

A kapitány elismerte, hogy soha nem tapasztalt kihívás három hónap leforgása alatt három komoly eseményre felkészíteni a válogatottat.

Kénytelen voltam felállítani egyfajta prioritást: a legfontosabb természetesen a világbajnokság, utána jön a spliti Eb augusztus végén, majd a kettő között a világliga, amelynek a nyolcas döntőjére már biztosítottuk a helyünket – mondta a szakvezető. – Nem véletlenül huszonegy tagú a keret, biztos, hogy a vb-csapatunk nem fog megegyezni az Európa-bajnokságon részt vevő együttessel, és az a legvalószínűbb, hogy az ifjúsági korú fiatalokat a világligában próbálom ki. 

A keret egyik legfontosabb játékosa a még mindig csak 22 éves Vályi Vanda, a Ferencváros villámgyors bombázója, aki gyakorlatilag mindig elhozza a labdát a ráúszásnál. Vele beszélgettünk.

Milyen érzés immár nem a válogatott legfiatalabb tagjának lenni?

Nem is tudom, hogy jó-e, vagy rossz, mert ez azt jelenti, hogy öregszem. Nem is igaz, mennyi tehetséges fiatal van, akik a válogatottságra pályáznak. Nyilván azon vagyunk, mi, a középkorúak meg a rutinosabbak, hogy segítsük a fiatalokat, ahogy engem is segítettek annak idején, amikor 2016–2017 környékén először hívott be Birge (Bíró Attila szövetségi kapitány – a szerk.). 

Hol van most ön a csapaton belüli hierarchiában? Látom, már nem ön viszi a labdákat…

Nyilván besegítek még most is a labda- vagy a sapkacipelésbe, mert sok cuccunk van. De már nem én nyúlok elsőként a labdás zsákért.

Három éve a kvangdzsui világbajnokság volt az első felnőttvilágversenye, milyen emlékei vannak Koreáról?

Előtte már játszottam a torinói Európa-kupán meg a hazai világligán, de valóban a kvangdzsui volt az első igazi világversenyem. Szép emlék, hogy bejutottunk a legjobb négy közé, ahogy minden nagy tornán, amióta válogatott vagyok. Egyébként eddig az volt az első és egyben az utolsó vb-m. Lecsúsztunk az éremről, de most Budapesten javíthatunk. Már a 2018-as Eb-n ott lehettem volna Barcelonában, de sajnos megbetegedtem. 

A tavalyi tokiói olimpiai bronzérmet tekinti az eddigi csúcsnak a pályafutásában?

Az egyik csúcsnak, ezt fontos hangsúlyozni. Mert a 2020-as hazai Eb-bronzot legalább olyan magasra helyezem, hiszen az volt az első felnőttérmem. A budapesti tornáknak mindig kiemelt a jelentősége a közönségünk miatt, ezért is készülünk olyan lelkesen a júniusi vb-re.

Bíró Attila az imént megsúgta nekem, jó lenne megnyerni a hazai vb-t. Van ennek realitása?

Egytől hétig bármi lehet, ma már hét olyan válogatott van a világon, amik ki-ki meccset játszanak egymással. Nyilván az Egyesült Államok az utóbbi tizenöt év kiemelkedő együttese, olimpián rajtunk kívül senki sem tudta megverni őket Peking óta. Még mindig nagyon jók, de azért nekünk van a legnagyobb esélyünk arra, hogy legyőzzük őket. Hiszen ha tavaly sikerült, akkor idén is sikerülhet. 

Mi volt a tokiói 10–9-es győzelmünk titka, amelyből egyébként két remek góllal vette ki a részét?

Az, hogy nálunk mindenki a tudása legjavát nyújtotta, sokkal kevesebb hullámvölgyünk volt, mint az amerikaiaknak, és rendre jó döntéseket hoztunk. Nem úgy, mint ők. 

Mitől olyan jók a jenkik?

Nagyon pengék! Vagyis fizikálisan rettenetesen erősek, élesek, és általában jó döntéseket hoznak, fejben nagyon ott vannak. Ezt kell eltanulni tőlük. A legjobbjuk, Maggie Steffens itt játszott egy idényt Magyarországon, tényleg nagyon jó.

Mit adott önöknek ez a hat nap Csíkszeredában?

Te jó ég! Mielőtt elindultunk – én addig még sohasem jártam Erdélyben –, úgy voltam vele, hogy ott nincs is vízilabda, csak hegyek, minek megyünk oda? De most azt kell mondanom, és ezt a csajok nevében is kijelenthetem, hogy életünk legnagyobb, legszebb, legizgalmasabb élményén vagyunk túl. Megható volt a székelyek kedvessége, vendégszeretete. Csodás hat napot töltöttünk ott. Mindenkinek kívánom, hogy menjen el a Székelyföldre! Most voltam először, de biztos, hogy nem utoljára. Hát micsoda uszoda lehet az, amelynek Csíki Csobbanó a neve! Zseniális.

Milyen lesz ez a hátralévő öt hét?

Az első három hét az erőnléti felkészítésé lesz, majd jönnek a taktikai edzések, a finomhangolás. Nyolc nap pihenőt kaptunk a bajnoki zárás után, hat nap székelyföldi felvezetés után – ahol persze nagyon komoly hegymászások is voltak – most kezdődik az igazi felkészülés. Maximális koncentrációra lesz szükség az edzéseken és majd a világbajnokságon is. Moldovával mondhatjuk: minimális célunk a maximum! Tizenhárom maximalista lány lesz a vízben, ezt ígérhetem. 

Hallom, hogy távozik a Ferencvárosból, és Olaszországba szerződik.

Lejárt a szerződésem, biztos, hogy máshol folytatom, de hogy hol, azt még nem mondhatom el. Különben is, most csak a világbajnoksággal akarok foglalkozni, nem is jár máson az eszem. 

A női válogatott kerete
Kapusok: Gangl Edina (Glyfada, görög), Magyari Alda (UVSE), KissAlexandra (Eger),Neszmély Boglárka (FTC)
Mezőnyjátékosok: Dömsödi  Dalma (FTC), Faragó Kamilla (UVSE), Farkas Tamara (BVSC), Garda Krisztina (Dunaújváros), Gurisatti Gréta (Dunaújváros), Horváth Brigitta (Dunaújváros), Keszthelyi-Nagy Rita (UVSE), Mahieu Geraldine (Dunaújváros), Máté Zsuzsanna (FTC), Leimeter Dóra (BVSC), Parkes Rebecca (Ethnikos, görög), Peresztegi-Nagy Kinga (UVSE), Pőcze Panna (FTC), Rybanska Natasa (UVSE), Szegedi Panni (UVSE), Szilágyi Dorottya (Dunaújváros), Vályi Vanda (FTC)

(Borítókép: A női vízilabda-válogatott edzése 2022. május 11-én Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)