A Zsebrakéta már tíz vb-t nyert, még mindig megállíthatatlan

Azzal, hogy európai idő szerint hétfő hajnalban Shelly-Ann Fraser-Pryce ötödik világbajnoki aranyérmét nyerte ugyanabban a számban – a 100 méteres síkfutásban –, még nem döntött rekordot; a szovjet-ukrán Szergej Bubka hatszor nyert vb-t rúdugrásban 1983 és 1997 között, ráadásul zsinórban, míg a német (NDK-snak született) Lars Riedel és a lengyel Pawel Fajdek a jamaicai hölgyhöz hasonlóan ötször diadalmaskodott versenyszámában, a diszkoszvetésben, illetve a kalapácsvetésben – előbbi megszakítással, utóbbi megszakítás nélkül. 

A mindössze 152 centis, 52 kilós Zsebrakéta (Pocket Rocket a beceneve) sok mással vált unikummá. Először is ő a legidősebb nő, aki vb-t vagy olimpiát nyert a 100 méteres síkfutásban a maga 35 és fél éves életkorával. Aztán: 2013-ban, Moszkvában ő lett az első nő, aki besöpörte egyazon világbajnokságon a 100 és a 200 méter sík, valamint a 4x100 méteres váltó aranyérmét. Mi több, 2014 elején Sopotban megnyerte a 60 métert a fedett pályás vb-n, és ezzel ő lett az első a világtörténelemben, aki egyidejűleg lett címvédő ebben a négy sprintszámban. És végül a legfontosabb: soha, egyetlen nő sem nyert annyi aranyérmet a 100 méteres síkfutásban olimpiákon és vb-ken együttvéve, mint a csupa mosoly jamaicai anyuka. Szám szerint hetet – két olimpián (2008, 2012) és öt vb-n (2009, 2013, 2015, 2019, 2022).

 Jamaica büszkesége

Mezítláb kezdte...

Shelly-Ann Fraser – mert ez a leánykori neve – nem ezüstkanállal a szájában jött a világra a jamaicai főváros, Kingston Waterhouse nevű szegénynegyedében. Édesanyja egyedül nevelte a kis – tényleg kicsi – Shelly-Annt és két bátyját, aki utcai árusként kereste meg a mindennapi betevőt magának és három csemetéjének. Maxine, az anya fiatalon maga is atletizált, és Shelly-Ann is kitűnt gyerekként az iskolai futóversenyeken. Igaz, hogy mestere, Stephen Francis – aki a korábbi világrekorder Asafa Powellt is edzette – szerint lusta volt, mindig elkésett az edzésekről, és nem is csinálta végig a gyakorlatokat, mert attól félt, hogy túlságosan izmos lesz... Persze annyira tehetséges volt, hogy 20 évesen így is kijutott tartalékként a 2007-es oszakai világbajnokságra, és bár csak a váltó előfutamában szerepelt, így is megkapta az ezüstérmet a döntőben az Egyesült Államok mögött a második helyet megszerző staféta tagjaként. 

A 2008-as pekingi olimpiára kijutott, de jó darabig úgy tűnt, hogy mégsem. A júniusi országos válogatón ugyan 10,85-tel óriási meglepetésre második lett a 10,80-nal győztes Kerron Stewart mögött és Sherone Simpson (10,87), valamint az élő legenda, az olimpiai és világbajnok Veronica Campbell-Brown (10,88) előtt, ám a szakvezetés azzal az érvvel, hogy még túl tapasztalatlan, ki akarta pöckölni a csapatból, és helyette Campbell-Brownt akarta indítani száz síkon. A szövetség azonban nem engedte felborítani a kőbe vésett törvényt, miszerint a válogatott első három helyezettje jogosult az indulásra, így a 21 éves lány utazhatott Pekingbe.

Ma már tudjuk, a jamaikai szövetség története legnagyobb baklövését követte volna el Fraser mellőzésével; a mákszemnyi kislány ugyanis élete addigi legjobbjával, 10,78 mp-cel fölényesen, kéttized másodperc előnnyel olimpiai bajnok lett, és ezzel ő lett az első karibi nő, aki olimpián megnyerte a száz méteres síkfutást. Így:

A váltónak is toronymagas esélyese volt Jamaica, hiszen egyéniben a dobogó mindhárom fokán a karibi ország atlétái álltak, és az utolsó váltást elrontotta Kerron Stewart és Veronica Campbell-Brown. Ha utóbbi át tudja venni a botot előbbitől, akkor most Shelly-Ann Fraser-Pryce nem háromszoros, hanem négyszeres olimpiai bajnok...

Az elrontott váltás 

Az első vb-arany a tízből

Az első világbajnoki diadalra nem kellett sokáig várni, 2009-ben, Berlinben 10,73-as egyéni csúccsal győzött a még mindig csak 22 éves fiatal hölgy, óriási küzdelemben, két századdal megelőzve a végén nagyon felnyomuló Stewartot, az előző évi olimpiai váltó tragikus hősét. Akkoriban az volt minden idők harmadik legjobb időeredménye száz síkon, továbbá Fraser egy századot lefaragott Merlene Ottey jamaicai országos csúcsából.

Néhány nappal később a váltót is sikerült megnyernie Jamaicának, Stewart ezúttal át tudta adni a botot, nem úgy, mint Pekingben egy évvel korábban...

A 2010-es idény ment a levesbe. Tudniillik júniusban Fraser féléves eltiltást kapott. Az ok: a sanghaji Gyémánt Liga-verseny után oxycodine nevű tiltott szert találtak a vizeletében. Igaz, hogy az oxycodine nem teljesítményfokozó, még csak nem is elfedő szer, hanem narkotikum, ennek ellenére a tilalmi listán szerepel. Fraser azt mondta, fogfájása csillapítására szedte a készítményt:

Tudom, elöl kell járnom a jó példával. Bármi is kerül a szervezetembe, nekem kell vállalnom érte a felelősséget, és most ezt teszem.

A kényszerpihenőt nem töltötte tétlenül a sprinter: 2011 januárjában hozzáment Jason Pryce-hoz, és attól kezdve Fraser-Pryce a hölgy neve. 

A 2011-es idényben sérülések hátráltatták, a tegui világbajnokságon csak negyedik lett százon 10,99-es – tőle – közepesnek számító idővel, és a váltót is elvesztették az amerikaiakkal szemben.

Ismétlés Londonban

A 2012-es esztendő már újra a sikerek éve volt. Először 10,70-re javította a 100 méter sík országos csúcsát az olimpiai válogatón, majd a londoni olimpia döntőjében 10,75-tel győzött az amerikai Carmelita Jeter (10,78) és Campbell-Brown (10,81) előtt, és ő lett a harmadik nő, aki meg tudta védeni elsőségét ebben a számban Wyomia Tyus és Gail Devers után. 200-on ezüstérem az amerikai Allyson Felix mögött és a váltóban is csak második hely, mert a jenkik ezúttal 40,82 mp-cel világcsúcsot futottak, a 41,41-es jamaicai csúcs kevés volt az üdvösséghez. Viszont Fraser-Pryce sikeresen lediplomázott a kingstoni műszaki egyetemen! 

2013: a totális sikerek éve. Triplázás a moszkvai világbajnokságon (100 méteren 10,71-gyel, 200-on 22,19-cel, a váltóban 41,29-cel aranyérem), és az IAAF-nél ő lett az év atlétája!

2015-ben folytatódott a sikersorozat. Győzelem a pekingi vb-n 100 síkon (10,76) és a 4x100-as váltóban, de 2016, a riói olimpia másképp alakult. Krónikus szezámcsont-fájdalmai (ez a láb egyik csontja) és nagylábujj-gyulladása miatt nem tudott rendesen edzeni, és ez rányomta a bélyegét a szezonjára. A jamaicai válogatón Elaine Thompson 10,70-nel beállította az országos csúcsot, majd az olimpián is megnyerte a 100 síkot 10,71-es remek idővel, Fraser-Pryce 10,86-os idővel, idénybeli legjobbjával csak bronzérmet szerzett. A váltóban ezüstéren jött össze az USA mögött. 

Aztán Fraser-Pryce átmenetileg szakított edzőjével, mert úgy érezte, Stephen Francis nem tudja kihozni belőle a maximumot, és mivel Elaine Thompsonnak is ő volt a trénere, a Pocket Rocket bizalma megingott a szakemberben. Nem nehéz kitalálni, hogy miért: meggyőződése volt, hogy inkább Thompsont favorizálja, őt pedig szándékosan „félreedzi”... 

Az év végén azért mégiscsak kibékültek...

A 2017-es esztendő a gyerekszülésé volt, a kis Zyon egy nappal a londoni világbajnokság 100 méteres döntője után látta meg a napvilágot. 2018 májusában tért vissza a rekortánra, és a „lightos” 2018-as év után 2019-ben ismét turbófokozatba kapcsolt. 

Júniusban, a jamaikai országos bajnokságon azonos időt ért el Thompsonnal (10,73 mp), de a célfotó Thompsont hozta ki győztesnek. Sovány vigasz, hogy ezzel Fraser-Pryce-é lett minden idők legjobb vesztes ideje...

A dohai világbajnokságon kirobbanó formában és piros-sárga-kék-zöld hajkoronával futott, 10,71-gyel fölényesen győzött 100 síkon, Thompson csak negyedik tudott lenni 10,93-mal. Addigi hat összecsapásukból most először tudta legyőzni Fraser-Pryce a nála öt és fél évvel fiatalabb Thompsont! Így:

Ezzel 32 évesen Fraser-Pryce lett a legidősebb hölgy, aki vb-n vagy olimpián megnyerte a 100 síkot, ezt a rekordot majd ő maga fogja tovább javítani 2022-ben, Eugene-ben.

A 2020-as idényt elvitte – no, nem a cica, hanem a Covid. A kényszerszünetben Fraser-Pryce végleg szakított edzőjével, Francisszel, és 2021 májusában átszegődött Reynaldo Walcott istállójába. A 2021-es év fantasztikusan indult, június 5-én végre áttörte a 10,70-es határt, és 10,63-ra javította a jamaicai csúcsot.

Az olimpia azonban nem jött össze, Thompson 10,61-gyel nemcsak aranyérmes lett, hanem visszavette az országos csúcsot is a 10,74-gyel ezüstérmes Fraser-Pryce-tól, a harmadik pedig Shericka Jackson lett, azaz megvolt a jamaicai triplázás . A váltót viszont megnyerték 41,02-es jamaicai csúccsal.

A Bregyóban nem megy...

Fraser-Pryce-nak a vigaszdíj a Gyémánt Liga lausanne-i döntője volt, ahol minden idők harmadik leggyorsabb 100 méterét futotta 10,60-nal, amivel újra visszavette az országos csúcsot, Thompson-Herah 10,64-gyel második helyen végzett. Amivel viszont visszavette Fraser-Pryce-tól minden idők legjobb nem-győztes idejét...

 A legolvasottabb jamaicai újság címlapján

Itt tartunk most a eugene-i világbajnokság félidejében, amikor Fraser-Pryce-nak már van egy aranyérme a 100 méter síkon, amit hétfő hajnalban 10,67-es világbajnoki csúccsal nyert meg két honfitársnője, Shericka Jackson és Thompson-Herah előtt. Ugyanők álltak a tokiói dobogón is, csak más sorrendben.

Ha behúzzák a váltót, amit csak akkor bukhatnak el, ha elejtik a botot, akkor Fraser-Pryce tizenegyszeres világbajnok lesz. A világrekorder a tizenháromszoros vb-aranyérmes amerikai Allyson Felix, aki Eugene-ben búcsúzott az atlétikától. 

Igaz, korábban Fraser-Pryce is bejelentette, hogy Eugene lesz az utolsó világversenye. Azért erre ne vegyünk mérget...

Fraser-Pryce tavaly is itt volt, de akkor kikapott Thompson-Herah-tól. Az olimpiák és a világbajnokságok már mennek neki, de a Bregyóban még nem sikerült győznie. Talán majd most...

Nem volt nála nagyobb százas

Spiriev Attila, a World Athletics világranglistájának készítője, a Kiemelt Atlétikai Program szakmai vezetője felsőfokokban beszél Fraser-Pryce-ról.

Nálam ő minden idők legnagyobb atlétanője a százméteres síkfutásban. Öt világbajnoki és két olimpiai bajnoki cím önmagáért beszél, és akkor a váltókról és a 200-ról még nem is beszéltünk – mondta a szakember, aki Magyarországon elsőként futotta 50 másodpercen belül a 400 méter gátat. – Hogy minden idők legnagyobb sprinternője lenne, azt már nem merném ilyen határozottan kijelenteni, mert Thompson-Herah Rióban és Tokióban is megcsinálta a 100-200 duplát az olimpián, és azért az páratlan bravúr. 

Amikor felvetjük, hogy viszont száz méteren a világcsúcsot még mindig Florence Griffith-Joyner tartja 10,49 másodperccel, Spiriev közbevág.

Az lehet, de az ő tündöklése jószerivel csak a szöuli olimpiára, illetve az 1988-as idényre korlátozódott, míg Fraser-Pryce csillaga 2007 óta, azaz tizenöt éve fényesen ragyog. Ez nálam sokkal többet ér, mint egyetlen varázslatos idény.

(Borítókép:  Shelly-Ann Fraser-Pryce 2022. július 17-én. Fotó: Jewel SAMAD / AFP)