Torghelle Sándor: A németek 18 éve lebecsültek minket, most nem fognak

K EPA20040606093
2022.09.23. 05:45
A magyar labdarúgó-válogatott 120 éves történetének egyik legváratlanabb, egyszersmind legédesebb diadala a 2004. június 6-án Németország felett aratott 2–0-s siker volt. A „kaiserslauterni csodára” emlékezni talán sohasem volt időszerűbb, mint most, amikor pénteken hasonló bravúrra készül nemzeti együttesünk Lipcsében, csakhogy ezúttal nem barátságos, hanem tétmérkőzésen.

Ha létezik egy sportoló, még inkább labdarúgó életében meghatározó mérkőzés, akkor az a kaiserslauterni német–magyar volt Torghelle Sándor pályafutásában. Ha nincs a Fritz Walter Stadionban szerzett két parádés gól, meglehet, a jól megtermett centerből jó kis NB I-es futballista lesz, semmi több. Így viszont…

Így viszont hamarosan elvitt a Crystal Palace, Király Gabi klubtársa lettem, és 42 válogatottságig jutottam, szóval, tényleg sorsfordító meccs volt számomra az a kaiserslauterni összecsapás – helyesel Torghelle, amikor a találkozóról faggatjuk. 

Pedig nem sok jel utalt arra, hogy barátságos mérkőzés létére bevonul a magyar futball történelemkönyvébe ez az összecsapás.

Sőt, a magyar sajtó is úgy harangozta be a találkozót, hogy a portugáliai Európa-bajnokságra készülő német sztárok főpróbája lesz a magyar statiszták ellen – mosolyodik el a negyvenéves sportember. – Hazudnék, ha azt mondanám, nem paprikázott fel bennünket a sportnapilap felvezetése, dolgozott bennünk a dac, hogy meg kéne mutatnunk, nem szabad leírni bennünket. Pedig tényleg nem mellettünk szóltak az előjelek, jó néhány rutinos válogatott játékosunk lemondta a szereplést, Lothar Matthäusnak újoncokból, vagy majdnem újoncokból kellett összeraknia a csapatot. Én is alig töltöttem be a huszonkettőt, Juhász Rolinak, Huszti Szabinak még csak a negyedik válogatottsága volt, ők még nálam is fiatalabbak voltak, Tóth Andrist meg az NB II-ből éppen feljutott Vasasból hívta be Lothar. És hát azon a tavaszon különben sem remekeltünk, kikaptunk Walestől, kaptunk egy négyest a braziloktól, és épphogy visszatértünk Kínából, ahol szintén kikaptunk 2–1-re. Leírt bennünket a közvélemény és a szaksajtó is. 

Az 1954-es berni tragédia – német szemszögből berni csoda – fél évszázados évfordulóján nem sok jó nézett ki Lothar Matthäus fiainak.

Lothar remek motivációs beszédet tartott – idézte fel Torghelle a 18 éve történteket. – Játsszon mindenki felszabadultan, azért vagyunk ott, Kaiserslauternben, mert mi vagyunk a magyar válogatott, és ne azon morfondírozzunk, hogy kik hiányoznak a csapatból, ilyesmiket mondott. Szóval, igyekezett levenni a terhet a vállunkról, és szerintem sikerült is neki. Még azt is mondta, hogy akkor sincs semmi baj, ha kikapunk, de mi máshogy gondolkoztunk, és egyáltalán nem akartuk eljátszani a szimpatikus vesztes szerepét. 

A németeknél hemzsegtek a világsztárok Oliver Kahntól Philipp Lahmon és Michael Ballackon át Miroslav Kloséig, sőt csereként még Bastian Schweinsteiger és Lukas Podolski is beszállt. Utóbbi két világbajnok ekkor debütált a Nationalelfben.

Minket nem nagyon érdekelt, hogy ki mekkora sztár, azzal sem törődtünk, hogy ők az Eb-re tartanak főpróbát, csak kimentünk a pályára, és futballoztunk. A második gólomnál Gerzsontól (Gera Zoltán – a szerk.) kaptam nagyszerű labdát. Ez egy ilyen meccs volt, amikor nekem szinte minden összejött, a három helyzetemből kettőt berúgtam, és győztünk. Nem tudom, más hogy van vele, de nekem örök emlék marad. 

Nekünk is, szurkolóknak, mint ahogy a mai magyar válogatott idén júniusban a Puskás Arénában elért 1–1-es döntetlenje a németek ellen. Amelynek a visszavágója lesz pénteken Lipcsében, ugyancsak a Nemzetek Ligájában.

Jól néz ki ez a magyar válogatott, egységes csapatot rakott össze Marco Rossi, és ezek a srácok olyanok, hogy az edzőjüknek lehozzák a csillagot is az égről – mondta Torghelle a közelgő mérkőzésről. Oda fogják tenni magukat Szoboszlaiék, abban biztos vagyok, mint ahogy abban is, hogy a németek most nem fognak lebecsülni bennünket, ahogy 18 éve tették Kaiserslauternben. A tavalyi Eb és a júniusi 1–1 emlékei óvatossá teszik őket. Ezt a magyar válogatottat már senki sem becsülheti le. 

Hát ennyit fordult a (futball)világ tizennyolc év alatt…

(Borítókép:  A magyar Torghelle Sándort (középen, szemben) csapattársai ünneplik, miután gólt rúgott a Németország–Magyarország barátságos labdarúgó-mérkőzésen a kaiserslauterni Fritz Walter Stadionban 2004. június 6-án. Balról Gera Zoltán, mellette Rósa Dénes.  Fotó:  MTI/EPA/Oliver Berg)



  • Hírek
  • Bankszámla