Alajos, Leila
19 °C
34 °C

Az országos olimpiai népszavazás elmebaj, a hivatalos pályázatunkkal is szembemegy

2017.02.21. 11:02 Módosítva: 2017-02-21 11:19:45

A legújabb pánikszerű huszárvágás a 2024-es budapesti olimpia ügyében, hogy mégsem csak a fővárosban kellene népszavazást kiírni a kérdésben, hanem országosan. Bánki Erik, a Fidesz országgyűlési képviselője és a gazdasági bizottság elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában dobta be az ötletet, amivel szemben több igen komoly ellenérv is van, például az, hogy egy ilyen kezdeményezést egyszer már elkaszált a Kúria.

Ám a legerősebbet maga a Budapest 2024 Zrt. által benyújtott pályázati anyag szolgáltatja (ami azért elég sokat elárul a most folyó eszement kapkodásról). Az első körben beadott dokumentumban ugyanis konkrétan szerepel, hogy Budapesten lehet referendumot kiírni az ügyben.

A magyar pályázat 79. pontja tárgyalja a „népszavazásra vonatkozó szabályozások” kérdését. Itt arról tájékoztatják a pályázat bírálóit, hogy a hatályos magyar törvények szerint nem kötelező népszavazást kiírni az olimpia ügyében, illetve a fővárosi közgyűlés is úgy döntött, hogy nem kell népszavazást tartani a kérdésről. Majd a népszavazás kezdeményezéséről szólva ezt mondja:

Népszavazás a hatályos magyar törvények szerint kezdeményezhető. A helyi népszavazás kiírásához a szavazáson részvételre jogosultak 10 százalékának megfelelő mennyiségű aláírás összegyűjtése szükséges, ami Budapest esetében jelenleg 140 000 főt jelent, az aláírások összegyűjtésére legfeljebb 30 nap áll rendelkezésre.

A hivatalos pályázati anyag egyébként rendhagyó módon egy Thomas Bachhoz, a NOB főtitkárához írt levéllel kezdődik, aminek végén az aláírók garantálják, hogy teljesen mértékben és egyöntetűen támogatják a mellékelt pályázatot. A dokumentumot Orbán Viktor, Tarlós István, Borkai Zsolt és Fürjes Balázs írták alá.

A másik ok, amiért teljesen felesleges országos népszavazást tartani az ügyről, hogy a NOB alapvetően arra kíváncsi, a rendező városban mekkora a támogatottsága az olimpiának. Az országos támogatottságot is mérik, de azzal szemben kisebb elvárásokat támasztanak. Az előző két nyári olimpiai pályázati ciklusban a döntés évének januárja és februárja között kutatta a köz véleményét a NOB a pályázó városokban, illetve országosan. 60 százalékos helyi támogatottság alatt gyakorlatilag borítékolható a kudarc – lásd az 56 százalékos támogatással elbukó, egész addig legesélyesebbnek tartott 2016-os tokiói pályázat –, márpedig ettől Budapest a télen nagyon-nagyon messze állt, ahogy az egész ország is egyébként.

Mindezek fényében nem meglepő, hogy még soha, sehol nem írtak ki országos népszavazást az olimpiára való pályázásról, ha volt referendum, akkor azt a rendezésre pályázó városban tartották.

Vagyis az országos népszavazás kiírása leginkább arról szólna, hogy hatalmas politikai kérdést lehetne csinálni a 2024-es budapesti olimpia ügyéből, természetesen egy ehhez tartozó irdatlan kampánnyal, ami legalább jó indokot szolgáltatna, hogy mégis el lehessen verni az olimpiai pályázat jelenleg befagyasztott pénzeit, például a „Társadalmi párbeszéd az olimpiáért 2017” kampány 4 milliárdját. A végén meg lenne egy népszavazás, amit meg lehet nyerni úgy, hogy közben a végeredmény semmire nem kötelez, és semmi értelme. Vagyis pont olyan lenne, mint a legutóbbi.