Nem kell doppingrazziától tartania Párizsban a magyar sportolóknak

2024.06.13. 14:56
Már feledésbe merültek azok a kínos események, amelyek 2004-ben csúfot űztek az olimpia eszméjéből, ráadásul éppen Görögországban, az ókori és az újkori olimpiai játékok szülőhazájában. A súlyos doppingesetek a magyar sportra is rossz fényt vetettek, nem különben a sportolók ellenőrzésével megbízott egészségügyi intézményre, amelyet utólag erélytelennek, megtéveszthetőnek és még befolyásolhatónak is neveztek. Két arany- és egy ezüstérmet kellett megszégyenülve visszaszolgáltatni, majd a bizalomvesztés árulkodó jeleként évekig azzal szembesülni, hogy a külföldről érkező doppingellenőrök mindenáron fogást akarnak keresni, újabb magyar esetekre fényt deríteni.

A hiteltelenné válás éve után kitartóan meg kellett dolgozni azért, és a jó oldalon állást sokszor bizonyítani, hogy a „mindenható” WADA, valamint az ITA, az ellenőrzésekkel megbízott ügynökség ne célpontként, hanem szövetségesként tekintsen az idén jubiláló Magyar Antidopping Csoportra, amelyet a kezdetektől dr. Tiszeker Ágnes vezet. 

„Húsz évvel az athéni vesszőfutás után manapság merőben más a helyzet. A magyar sportolókat senki sem nevezi tilosban járó svindlereknek, de a hibázó versenyzők sem mondhatják azt, hogy nem ismerik a tabukat. Szakembereink  több csatornán keresztül olyan felkészítésben részesítik őket, ami kiterjed a teljesítményfokozás minden tiltott eszközére, a biológiai útlevelek fontosságára, a holléti nyilatkozatok pontos vezetésének kötelességére, de még arra is, hogy miként lehet elkerülni az akaratlanul, zömében hanyagságból elkövetett hibákat” – nyilatkozta az SzPress Hírszolgálatnak a MACS vezetője, aki két évtizede tiszta  lappal, elismert szakemberként bátran állt a kihívás elé, pedig a pellengérre állított magyar doppingellenőrzés intézményi szinten a romjaiban hevert. 

A MACS, amelyet a nemzetközi gyakorlathoz igazodva inkább már HUNADO néven említenek, sokszor bizonyított, de a működésének eddigi csúcsát kétségkívül a tavalyi budapesti atlétikai világbajnokság jelentette. Ekkor történt meg először, hogy a kártyalapjaiba betekintést nem engedő ITA új módszereinek tesztelésébe is bevonta a magyar szakembereket, és annyira elégedett volt velük, hogy jelentésében kiosztott nekik egy jeles osztályzatot. 

Peking és London kipipálva, Rió és Tokió még a „csőben”

Miközben a magyar doppingellenőrök 53 tagú csapata április eleje óta egyre kevesebb pihenőnappal feszül neki a mintavételekkel kapcsolatos feladatának, híre ment annak, hogy véglegesen bejeződött a 2008-as pekingi és a 2012-es londoni olimpiákon levett, majd lefagyasztott minták felengedés után megismételt analízise, amely újabb esetekre derített fényt. Az akkreditált laboratóriumokat ezekben a hetekben is csúcsra járatják, mert nem csapán a párizsi olimpiára készülő sportolók mintáit vizsgálják, hanem párhuzamosan azokat is, amelyeket nyolc éve Rióban, illetve három esztendővel ezelőtt Tokióban vettek le, és azóta is biztonságos körülmények között őriznek.

„Élvezzük a WADA és az ITA, ugyanúgy a saját útját járó Nemzetközi Atlétikai Szövetség és a hozzá köthető AIU bizalmát, mert évek óta az a tapasztalatuk, hogy az ígéreteinket teljesítjük, erősek vagyunk és következetesek, a megbízhatóság és a terhelhetőség lett a védjegyünk” – jelentette ki Tiszeker Ágnes, akinek a MACS irodájában mindhárom adjutánsa a női nemet képviseli. – Folyamatosan kapjuk a megbízásokat a nemzetközi szervezetektől, nem egyszer a mi megtisztelő feladatunk egy-egy hazai rendezésű világverseny teljes körű doppingellenőrzésének a megszervezése majd a »hadművelet« levezénylése, mindennél fontosabb viszont számunkra a magyar sportolók szűrése, főképpen most, amikor már csak másfél hónap választ el a párizsi olimpia kezdetétől.”

Kétszáznál kevesebb olimpikon, kétezernél több ellenőrzés

Az olimpiák előtti ellenőrzések, legyenek azok a verseny alattiak, vagy versenyen kívüliek, rendre úgy kezdődnek el, hogy minden olyan sportolót számba vesznek, akinek a legkisebb esélye is megvan a kvótaszerzésre. Bár a magyar csapat létszáma valószínűleg ennek az ötöde lesz, az indulásnál 1005 potenciális olimpiai szereplő neve került az ellenőrizendők kistájára.

A plafonszám korábban 700-800 fő volt, idén viszont azért emelkedett 1000 fölé, mert két csapatsportág, a férfi és női vízilabda, valamint kézilabda válogatott is kiérdemelte az olimpiai részvétel jogát. A dolgok jelenlegi állása szerint a magyar olimpiai csapat létszáma alig marad el a kétszáztól, amelynek tagjait legalább egy alkalommal már szűrtük, de ha valamelyik „doppingérzékeny” sportágban folyamatos ellenőrzést javasolnak, a mintavételek száma egy-egy személynél akár féltucat is lehet. Közelítjük a kétezredik szűrés napját, amit magyar csúcsnak is nevezhetünk. Sportolóink azt tapasztalhatják, hogy csak elvétve keresi fel őket külföldről érkezett doppingellenőr, amiből arra következtethetünk, hogy bizalomban nincs hiány. Más szóval a WADA, az ITA és az olimpiai sportágak nemzetközi szövetségei is elégségesnek tartják a MACS ellenőreinek munkáját.

Tiszeker meglátása szerint ezt az elégedettséget fogja tükrözni a párizsi olimpia is, ahol nem kell tartani a magyarokra szabadított doppingrazziától.

„Egész pályás letámadás tehát aligha következik, az viszont nyilvánvaló, hogy az olimpián az első öt helyezett semmiképpen sem mentesülhet a doppingellenőrzések alól, rajtuk kívül még két-három kisorsolt ellenfelüknek is mintát kell »produkálnia«, mert ez az előírás. Érdekességként még annyit, hogy a lovastusa versenyeken résztvevő négylábú »olimpikonjainkra« is szűrővizsgálat vár, vért ugyanakkor csak abban az esetben veszünk tőlük, ha vizeletet nem hajlandóak adni a lovak” – mondta befejezésül a jubiláló MACS vezetője. 

Ajánlókép: A párizsi szervezők a helyszíneket illetően az utolsó simításoknál tartanak. (Fotó: Aurelien Meunier/Getty Images)