Képeken Párizs, ahogy még nem láttuk: így változott át a francia főváros az olimpiára

GettyImages-2160484167
2024.07.09. 17:04
2017. szeptember 13-án a Nemzetközi Olimpiai Bizottság limai szavazásán dőlt el, hogy Párizs rendezheti a 2024-es, Los Angeles pedig a 2028-as nyári olimpiai játékokat. Július első napjaiban a Warner Bros. Discovery meghívására lehetőségünk nyílt arra, hogy kicsit körbejárjuk Párizst, és megnézzük: a július 26-i megnyitóünnepség előtt kevesebb mint 30 nappal hogyan állnak az infrastrukturális fejlesztésekkel a rendezők. A helyszíni terepszemlét követően kijelenthetjük: jól.

Franciaországban egyre inkább növekszik a várakozás a nyári olimpiai játékokkal összefüggésben, az Eiffel-toronyra már felkerült az olimpiai ötkarika, és sok más kijelölt belvárosi helyszínhez hasonlóan – akad belőlük bőven – a Concorde téren is javában épülnek az ideiglenes lelátók és küzdőterek, legtöbbjük ránézésre már el is készült. A szervezők az utolsó vagy éppen az utolsó előtti simításoknál tartanak már, de a közelgő kezdés miatt ez így van rendjén. Miként az is: mindez teljesen más színezetet ad a világvárosnak, amely évek, évtizedek óta a világ minden pontjáról érkező turisták egyik kedvelt célállomása.

Az Index kis létszámú stábja rengeteg rendőrrel találkozott az építkezések közelében, az egyenruhások csak úgy nyüzsögtek az utcákon éjjel-nappal. Nem véletlen a fokozott biztonsági jelenlét, hiszen a belváros helyszínnel tervezett sportesemények mellett rendhagyó megnyitóra is készülnek a franciák, akik a megszokott, zárt stadion helyett a Szajna előre kijelölt hat kilométeres szakaszán, valamint annak partján rendezik meg az ünnepséget.

Kint tartózkodásunk alatt nem volt túl jó idő Párizsban, sokszor volt erősen felhős vagy borult az ég, de egyszer sem szakadt eső a nyakunkba, aminek örültünk, mert egy pillanatig sem volt nálunk esernyő. Ami esőben tényleg jól jön, minden más esetben viszont megnehezíti és körülményessé teszi a közlekedést, a városnézést.

A rossz időjárás szemernyit sem szegte kedvét a hobbifutóknak, akikből rengeteg volt. Gyakorlatilag bármerre ment az ember, mindig belebotlott két-három szaladgáló emberbe, és még a laikus is rögtön észreveszi a többség tempóját látva, hogy ők bizony nem tegnap kezdték „a szakmát”, és a rendszerességgel sem állnak hadilábon. Különösen a Szajna forgalom elől lezárt partja népszerű, de talán nincs is a városnak olyan eldugott helyszíne és olyan váratlan időpontja, ahol az ember 360 fokos fordulatot téve ne látna Párizsban legalább egy, de inkább több futót. És mások beszámolója alapján úgy értesültem, ez a fokozott sportolási kedv nem feltétlen és kizárólag az olimpiai láznak köszönhető, mindez évek óta jellemző a franciákra. 

Első utunk a szállástól az Invalidusok házához vezetett. Az épületegyüttes melletti impozáns parkban rendezik majd az íjászat versenyeit az olimpián és a paralimpián, és a tervek szerint ősszel adják vissza a teret a fővárosi lakosoknak, valamint a turistáknak.

Innen a Pont Alexandre-III, magyarul a III. Sándor híd felé vettük az irányt. A 45 méter széles és 107 méter hosszú híd látható részét 4, 17 méter magas oszlop zárja közre, melyeken egy-egy 4 méter magas, aranyozott bronzszobor áll. Ezek a műalkotások biztosítanak majd látványos hátteret a párizsi játékok alatt. A több mint százéves hidat Gustave Eiffel tervei alapján az 1900-as párizsi világkiállításra tervezték – de csak 1903-ra fejezték be –, míg 1991-ben a Világörökség része lett, Szajna-parti látványosságokkal egyetemben.

A hídtól induló egyéni triatlonversenyek 1,5 kilométeres úszással kezdődnek, majd a vízből kikászálódva 32 lépcsőt kell megmászniuk a sportolóknak, mielőtt kerékpárra ülnek. Majd tekerniük kell 40 kilométert a Le Grand Palais és a Champs-Élysées mellett elhaladva, végül pedig 10 kilométert kell futniuk a város szívében. A vegyes csapat váltóverseny szintén a Pont Alexandre-III hídtól indul, miként a nyílt vízi úszók olimpiai versenyszáma is. A Szajna rossz vízminősége az úszószámok miatt visszatérő témát szolgáltatott az elmúlt évben, sőt még a napokban is, a szervezők abban reménykednek: a versenyek időpontjában nem lesz esőzés, de legalábbis nem olyan nagy, ami ellehetetlenítené a számok megrendezését. Alternatív helyszínnel ugyanis nem készültek, legfeljebb tolni tudnak a időrenden, viszont nyílt vízi úszók esetében a verseny az olimpia utolsó napjaiban rendezik, ott tehát nincs sok lehetőség a program csúsztatására.

Az ideglenes lelátók közben már állnak a hídon és a Szajna két oldalán, ránézésre csak apróbb simítások vannak hátra errefelé.

A franciáknál különösen nagy népszerűségnek örvendő országúti kerékpárosok időfutamszámának szintén a hídnál lesz majd a befutója.

Egy helyen lesz látható az olimpia összes pillanata

Az Eurosport anyavállalata, a Discovery Communications 1,3 milliárd eurót fizetett a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB), hogy megkapja a 2018 és 2024 között sorra kerülő olimpiák európai televíziós és multiplatform közvetítési jogát.

Idén nyáron az Eurosport 47 piacon, 19 nyelven közvetíti majd a párizsi olimpiai játékokat a Maxon, valamint televíziós közvetítések során az Eurosport csatornáin. A Warner Bros. Discovery kiemelte, hogy a Max lesz az egyedüli hely, ahol minden pillanatot élőben nézhet a közönség. A töménytelen mennyiségű sporttartalom természetesen bármikor visszanézhető lesz. A közvetítések minden eddiginél élvezetesebb olimpiát ígérnek a Max felületein – tették hozzá.

A magyar nézőknek újdonság lesz, hogy az Eurosport 2 minden reggel a régió országaira fókuszáló magazinműsort mutat majd, ahol helyi sportolók segítségével beszélik ki a történteket. Magyarországot a műsorban a magyar úszósport két kiemelkedő egyénisége, a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka és a kétszeres paralimpiai bajnok Pásztory Dóra képviseli majd. Ők az úszóversenyeket elemzik majd, de az Eurosport bukaresti stúdiójában feltűnik majd a képernyőn a veszprémi kézilabdacsapat új vezetőedzője, Xavi Pascual is, aki a magyar válogatottak teljesítményeit is kiemelten fogja figyelni. Emellett lesznek atlétikával, labdarúgással, szertornával, ritmikus gimnasztikával és tenisszel foglalkozó regionális szakértőink is, akik színessé és informatívvá teszik reggeli műsorainkat.

A híres hídtól pár lépésre található a Concorde tér, amit szintén nem lehet kihagyni a városnézés során. Itt rendezik majd a 3×3-as kosárlabdát, a bréktáncot, a BMX freestyle és a gördeszka versenyszámait. A városi tér, amelyen mindig történik valami, abszolút központi fekvésének köszönhetően mindig szervesen kiveszi a részét Párizs közéletéből – tavaly ősszel a franciaországi rögbi-világbajnokság alatt itt óriási szurkolói falu volt például, nagy színpaddal, koncertekkel, büféztetéssel és közepes áruháznak megfelelő shoppal – július 27. és augusztus 10. között gyakorlatilag megállás nélkül négy látványos sportágnak ad otthont, ígérik a szervezők.

A tér társaságában található az 1900-as világkiállításra épített Grand Palais, Párizs újabb ikonikus épülete. Nyáron a vívók és a taekwondósok veszik birtokba a területet (a paralimpián is), ahova nyolcezer szurkoló fér majd be.

A Szajna túlpartján lévő Mars mezőn is javában zajlanak a munkálatok, illetve kívülről az ott már felhúzott arénát is lefotóztam, ahol a cselgáncs- és birkózóversenyek zajlanak majd. A Grand Palais Éphémere 2021-ben nyílt meg, és kifejezetten az olimpiára épült, utána lebontják. Az ötkarikás versenyek előtt már több rendezvénynek és kiállításnak adott otthont, és a Grand Palais kiesése miatt vált szükségessé, amelyet az elmúlt években éppen az olimpiai rendezés miatt újítottak fel.

Az Eiffel-torony tőszomszédságában található mező még egy ideiglenes építménynek ad otthont az olimpián: a strandröplabdázók 12 ezer férőhelyes arénát használhatnak majd. Így a turisták egyik közkedvelt esti programja, a piknikezéssel egybekötött borozás és sörözés az 1889. évi világkiállításra Gustave Eiffel mérnök tervei alapján épült, és az ő nevét viselő torony – amely annak idején ideiglenes jelleggel épült, aztán végül a helyiek kezdeti ellenszenve ellenére a világ csodájára maradhatott – tövében, idén viszont ez a terület sem a megszokott párizsi arcát mutatja. Aki csak ezért az élményért ment volna el idén augusztusban a francia fővárosban, annak ezúton is jeleznénk: ne tegye.