Elképzeléseik merőben eltérnek, a céljuk viszont ugyanaz: a sportvilág legfontosabb elnöki posztja

Mindez annak is köszönhető, hogy korábban nem maximálták az elnöki székben eltölthető időt: Pierre de Coubertin 29 éven át irányította a NOB-ot, míg Henri de Baillet-Latour és Juan Antonio Samaranch egyaránt 21 éven keresztül állt a testület élén, és Avery Brundage-nek is jutott kerek két évtized.

Juan Antonio Samaranch – akinek fia ott van a mostani jelöltek között – regnálását követően fogadták el a 8+4-es szabályt, azaz a NOB elnökét nyolc esztendőre választják, ami ezután megtoldható négy évvel – ezt a 12 éves mandátumot töltötte ki Jacques Rogge, majd Thomas Bach.

A NOB-ot 1894-es megalakulása óta az elnök és a NOB-tagok irányítják, és minden más nemzetközi sportszervezettől eltérően az egyes nemzeti olimpiai bizottságoknak – mindösszesen 206 van belőlük – nem jár alanyi jogon képviselet a legfőbb döntéshozó fórumban, a Sessionben. Az olimpiai mozgalom legfontosabb kérdéseiről az itt szavazó NOB-tagok döntenek, így az elnök személyéről is.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak jelenleg 109 tagja van (a NOB alapszabálya, az ún. Olimpiai Charta 115-ben maximálja a taglétszámot, de ennek feltöltése nem kötelező; a 2023-as, mumbai NOB-ülés előtt – ahol többek között Fürjes Balázst is NOB-taggá választották – több éven át csupán 99 tagja volt a NOB-nak).

A jelenlegi 109 tag megoszlása a következő:

• 66 saját jogon megválasztott, ún. állandó NOB-tag (közéjük tartozik Fürjes Balázs is – ő a NOB történetének nyolcadik állandó magyar tagja; ezek a NOB-tagok legalább 70 éves korukig töltik be ezt a tisztséget, de adott esetben tagságuk meghosszabbítható);
• 14 tag a nemzetközi sportszövetségek képviseletében (betöltött poszthoz kötött tagság: elnök, alelnök vagy főtitkár – csak addig tag, ameddig az adott szervezet élén áll);
• 15 tag a nemzeti olimpiai bizottságok képviseletében (elnökök vagy főtitkárok, ameddig a szervezetükben betöltik az adott hivatalt);
• 14 tag a sportolói bizottság képviseletében (nyolc évre megválasztott aktív vagy a pályafutásukat nemrég befejezett olimpikonok, akiket társaik szavaztak meg).

Március 20-án, a 144. NOB-ülés keretében Görögországban a jelenlévő NOB-tagok hét jelölt közül választanak. Az alapszabály szerint ha a kandidálóknak van NOB-tag honfitársuk, azok nem voksolhatnak (így több francia, brit, olasz és japán tag sem kap szavazógépet – legalábbis addig, amíg az elnökségre pályázó honfitárs versenyben van).

A szavazási procedúra addig tart, míg egy jelölt megkapja a jelenlévő és szavazó NOB-tagok voksainak felét, plusz egyet. Ameddig nincs meg ez a többség, újabb kört, köröket tartanak, és egy-egy ilyen kör utolsó helyezettje mindig kiesik a versenyből. A hét elnökjelölt január 30-án, a NOB székhelyén, Lausanne-ban mutatta be a programját a tagságnak – azaz a héten esedékes ülésszakon már a választási procedúra lesz fókuszban.

Egyelőre nincs favorit a posztra

Az olimpiai mozgalom berkein belül jól értesült insidethegames.biz portál arról írt, hogy ugyan nincs abszolút favorit az elnöki posztra, de az irány már kezd kialakulni.

Mindegyikük sajátos elképzelést testesít meg az olimpiai mozgalomról, a hagyományos értékek megőrzésétől a progresszívebb és modernebb megközelítésig. Egy olyan választáson azonban, ahol minden szavazat döntő, a végeredmény az utolsó pillanatban kötött szövetségeken és stratégiai ígéreteken múlhat. Még nem tudni, hogy a sportigazgatókból, üzleti vezetőkből, királyi családokból és milliárdosokból álló tagok milyen irányba kívánják vinni az olimpiai játékokat.

Rendkívül fontos, hogy ki fogja betölteni a NOB elnöki tisztségét a következő években, mert ez alapjaiban határozhatja meg, merre indul el a jövőben az ötkarikás játékok. Egy folyamatosan változó világban a mozgalomnak alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy releváns és értelmes maradjon. A következő vezetőnek kényes egyensúlyt kell teremtenie a hagyomány és az innováció, a befogadás és a méltányosság, a politika és a sport között.

Egy korábbi sorsolás alapján ebben a sorrendben szerepelnek a jelöltek a virtuális szavazólapon:

1. Feisal al-Husszein herceg (jordániai), a Jordán Olimpiai Bizottság elnöke
2. David Lappartient (francia), a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség és a Francia Olimpiai Bizottság elnöke
3. Johan Eliasch (brit), a Nemzetközi Sí és Snowboard Szövetség elnöke
4. Juan Antonio Samaranch (spanyol), a Nemzetközi Öttusa Szövetség alelnöke
5. Kirsty Coventry (zimbabwei), olimpiai bajnok úszó, zimbabwei sportminiszter, a Nemzetközi Szörf Szövetség alelnöke
6. Lord Sebastian Coe (brit), olimpiai bajnok atléta, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke
7. Morinari Watanabe (japán), a Nemzetközi Torna Szövetség elnöke

Coe sokkal jobban nyitna az aktív sportolók irányába

Az elnökjelöltekkel Csisztu Zsuzsa készített interjút a Csisztu Sportcastben, amelynek egyik vendége volt Lord Sebastian Coe, aki jelenleg a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke. A 68 éves sportvezető arról beszélt interjújában, hogy az életkor immár semmit nem jelez, legyen szó fizikai vagy kognitív képességről, így véleménye szerint el tudná látni a NOB elnöki posztját.

A kétszeres olimpiai bajnok Coe azt hangsúlyozta a beszélgetésben, megválasztása esetén sokkal jobban nyitnak majd az aktív sportolók felé, szeretné azt elérni, hogy a nemzetközi bizottság jobban gondoskodjon a sportolókról mentális és anyagi megbecsülés terén egyaránt.

Semmire nem fogunk menni a jövőben, ha nem becsüljük meg a sportolókat, és nem kérjük ki véleményüket fontos kérdésekben. Az anyagi megbecsülés nagyon fontos, így szorgalmazni fogom, hogy minden olimpikon sportoló nagyobb támogatásban részesüljön, és biztonságban érezze magát aktív pályafutása után is.

Sebastian Coe programjának másik fontos pontja, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a jövőben jobban nyisson a fiatal generáció felé, mivel korunk egyik problémája, hogy a fiatalok csupán egy részének tartozik mindennapi tevékenységei közé a sportolás.

Ez egy probléma, amit meg kell oldani, és programokkal ösztönözni a fiatalokat arra, hogy sportoljanak, figyeljenek az egészségükre. Mert ezzel tudjuk megalapozni a jövőt.

Coe immár 10 éve látja el a World Athletics elnöki posztját, az olimpiai mozgalomnak pedig már 50 éve tagja, marketingszakember lévén pedig pontosan látja annak az okát, hogy a Toyota és a Panasonic – mint főszponzor – miért szállt ki az ötkarikás játékokból. Ahhoz, hogy az olimpiai mozgalom jövője biztosítva legyen, meg kell mutatni az igazi értékeket a szponzorok felé, és azt, hogy miért vonzó hosszú távú befektetés az ötkarikás játékok.

A brit sportvezető arról is beszélt, hogy a jövőben meg kell védeni a női sportot, ez számára nem vita tárgya, egyértelmű szabályokat kell hozni. Elkerülve ezzel azt, hogy a jövőben ne fordulhasson elő olyan eset, mint – a nagy botrányt kiváltó – Imane Helif szereplése volt a párizsi olimpián.

A biológia legyen a döntő ezen a téren, ez abszolút létfontosságú

– tette hozzá Coe.

Samaranch a kompakt olimpia rendezését részesíti előnyben

Juan Antonio Samaranch, akinek édesapja már betöltötte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének tisztségét, úgy vélekedett, hogy személy szerint ő a világon egyre inkább szétterülő olimpiai rendezési megoldások helyett a kompakt olimpiai rendezést részesíti előnyben.

A Nemzetközi Öttusa Szövetség alelnökének véleménye szerint, mint azt korábban már elmondta, Budapestet megfelelő helyszínnek tartja olimpiai rendezés kapcsán, és szerinte bejelentkezik majd a magyar főváros hivatalosan a rendezési jogért. Samaranch szintén határozott véleménnyel rendelkezik a női kategória védelméről, illetve arról is beszélt kampánya alatt, hogy a NOB-nak meg kell vizsgálnia kapcsolatát a médiával.

A spanyol sportvezető úgy nyilatkozott a médiáról:

Ők nem az ellenségeink. Ők a szövetségeseink. A média képes hatást gyakorolni az egész világra, és arra, mi a véleményünk az olimpiáról. Ezt, ha én leszek a NOB elnöke, szándékomban áll fenntartani, számon lehet kérni rajtam, ha ott leszek.

Coventry: Mindenkit megillett az egyenlő bánásmód

A közcímben idézett mondat Kirtsy Coventrytől ered, akit szintén esélyesnek tartanak arra, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság következő elnöke legyen. A zimbabwei olimpiai bajnok úszó, aki a Nemzetközi Szörf Szövetség alelnöki posztját is betölti, egy hatéves és egy most öthónapos kislány mellől kampányolt, akivel elsősorban a család és a háttértámasz fontosságáról és súlyos kérdésekről beszélgetett Csisztu Zsuzsa.

Mindenkit megillet az egyenlő bánásmód – épp ezért létezik a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség. A WADA feladata, hogy biztosítsa, mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkozzanak. Sokszor beszéltünk arról, hogyan bánunk a sportolókkal, miközben a körülöttük lévő rendszer időnként mégis eltérően kezeli őket. Pedig mindent és mindenkit ugyanúgy kellene elszámoltatni

– mondta az olimpiai úszóbajnok Kirtsy Coventry arról, hogy mekkora különbség volt érzékelhető a CAS előtt például Sinner és Kenderesi esetének elbírálásában.

Az interjúban ezenkívül szó esett arról, mi a véleménye Coventrynek a női kategória védelméről, és arról is, milyen bizarr megjegyzéseket kapott már eddig is, miután kétgyermekes anyaként nem csupán hazája, Zimbabwe sportminisztere lett, de beszállt a nemzetközi sportdiplomáciába is.

A további elnökjelöltekkel készült interjúkban például Morina Watanebe arról beszélt, van egy olyan terve, ami öt kontinensen valósítaná meg az ötkarikás játékokat, és ez szerinte abszolút kivitelezhető. David Lappartient, a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség és a Francia Olimpiai Bizottság elnöke szerint az afrikai kontinens már igazán megérdemelné a nyári olimpia rendezési jogát, ő ezt támogatja programjában.

Fejszal Al-Husszein jordán herceg megígérte, megválasztása esetén felemeli a tagság nyugdíjkorhatárát 70-ről 75 évre, illetve nagyobb lesz a rugalmasság a választási szabályok terén.

Sebastian Coe 2023 júniusában, pár héttel a budapesti atlétikai világbajnokság előtt adott exkluzív interjút az Indexnek, míg Juan Antonio Samaranch-nak az Európai Unió Tanácsa soros magyar elnöksége idején tehettük fel kérdéseinket 2024 szeptemberében.

(Borítókép: IOC / Greg Martin)