A magyar cápa mindenkit felfalt, az első úszóvilágcsúcs is az övé

2015.12.03. 21:30

Az úszás legklasszikusabb száma a férfi 100 gyors, aminek a történelmét sikeres magyar versenyzők kezdték el írni.

Azt sokan tudják, hogy az első olimpiai aranyunkat Hajós Alfréd pont ebben a számban nyerte 1896-ban, de az kevéssé ismert, hogy az első hivatalos világcsúcs is magyar sportoló nevéhez fűződik.

Az első világrekorder úszó

Halmay Zoltán éppen száztíz éve, 1905. december 3-án állította fel az első hivatalos rekordot száz gyorson, a bécsi versenyen, 33 méteres medencében ma már megmosolyogtató idővel, 1 perc 5.8 másodperccel nyert (jelenleg 46.91 a rekord). Csak évekkel később derült ki, hogy hivatalosan is ez a legjobb eredmény száz gyorson. Addigra pedig már meg is döntötték a csúcsot.

Halmay Zoltán 1905-34
Fotó: Wikipedia

A talány megfejtése nem is igazán bonyolult, az úszóversenyeknek régi hagyományaik voltak, de nem volt olyan szervezet, amely egységbe fogta volna azokat. A Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) pedig csak 1908. július 19-én, az első londoni olimpia után jött létre. Szerencsére az úszás és az eredmények történetét nem innen kezdték számítani, a FINA által összeállított világcsúcsjegyzék korábbi versenyekre is visszatekintett.

Jogos a kérdés, hogy hogy Halmay lett az első rekorder, és miért nem mondjuk Hajós Alfréd, hiszen ő is száz gyorsot úszott.

Választ erre is az úszóversenyek szabályozatlansága ad. Mert például a 100 méter közel sem biztos, hogy száz méter volt. Az 1896-os olimpián tengerben, de sok más versenyen is élővízben, (folyóban, tóban) úsztak, ahol a pontos távmérésre nem nagyon lehetett hagyatkozni. Tovább bonyolította az ügyet, hogy az amerikaik ráadásul nem is száz méteren, hanem száz yardon (ez 8,56 méterrel rövidebb táv) tartották a versenyeiket.

A rekordoknál így csak azok a versenyek jöhettek szóba, amelyeket medencében úsztak és pontosan dokumentálták ezt. Így lehetett Halmayé is a világcsúcs.

A magyar cápa

Egy kicsit sem érdemtelenül, hiszen már évek óta a világ legjobb úszói között tartották számon, nem véletlenül került be halála után az úszósport halhatatlanjai közé.

Az 1900-as párizsi olimpián két ezüst- és egy bronzérmet szerzett, 200 és 4000 méteres gyorsúszásban második, 1000 méteren harmadik lett. Négy évvel később a csak négytagú magyar olimpiai küldöttséggel utazott St. Louisba, ahol két olimpiai bajnoki címet nyert, az egyiket ráadásul kétszer.

50 yardon Halmay az amerikai bajnokkal, Scott Learyvel küzdött nagyot. Szó szerint, mert a vízben – hol voltak akkor még a kifeszített kötelek és sávok – , húzták-vonták egymást. A végén a magyar versenybíró Halmayt látta elsőként beérni, egy másik bíró viszont másodikként hirdette ki.

A vezetőbíró úgy vágta át a gordiuszi csomót, hogy holtversenyt hirdetett és újraúszást rendelt el. Ez sem ment simán, előbb Halmay, aztán Leary ugrott ki a rajtnál. Végül a harmadik startnál Halmay jött el gyorsabban, és tisztán meg is nyerte a versenyt. Száz yardon már nem voltak ilyen zűrök, Halmay másfél méteres előnnyel szerezte meg második olimpiai aranyát. Az amerikai lapok azt írták róla, hogy „Halmay, aki gyorsabban úszik, mint a cápa".

Angliában is a csodaúszót ünneplik

1905-ben újra ráirányult a figyelem, augusztus 14-én száz yardon világcsúcstartó lett, és egyben az első egy percben belüli úszó a londoni Weston-Super-Mare-ban.

„A döntőben Halmay teljes erőben állt a starthoz. Kitűnő start után mindjárt az élre ment fel és az első forduló előtt már kb. 40 cm. előnye volt dacára a könnyű pace-nak, melyet diktált. Az első forduló után a többi versenyzőt nem látván, teljes erővel úszott. A második forduló előtt már két yard előnye volt, melyből azonban a fordulónál egy keveset veszített. A harmadik és utolsó hosszat (33-33 yard) végsport iramban úszta végig és előnyét fokról-fokra nagyobbítva 2 1/4 yarddal győz 39 mp. alatt a teljesen kimerült Derbyshire ellen. Harmadik P. Radmilovics 3 yarddal hátrább" – írta a magyar úszóról a sportlap.

A bécsi világrekordja valamiért nem volt ekkora szenzáció, de Halmay ezután is sikeres volt, elindult az 1906-os köztes, nem hivatalos olimpián, ahol egy aranyat és egy ezüstöt nyert, majd 1908-ban, a harmadik olimpiáján is indult.

Nagy formában volt, két héttel korábban, Budapesten 220 yardon világcsúcsot állított fel, Londonban is sokat vártak tőle, de csak két ezüstöt szerzett 100 gyorson és a 4x200-as váltóban. Utóbbiért sok kritika érte, mert ő vesztette el az aranyat.

A magyar csapat utolsó embereként úszott, elsőként váltott, és még száz méternél is vezetett, de a végét elgörcsölte, az angolok győztek.

Halmay Zoltán sírja
Fotó: Wikipedia

„Hiszen azt hittük, hogy ha a három első staféta veszít is valamit, azt Halmay behozza. A szomorú esemény magyarázata: Halmay, aki a 100 méteres úszó-világbajnokságban még fényes formában volt, a stafétaversenynél úszás közben letört" – sajnálkozott a korabeli sajtó.

Halmay 1910-ig versenyzett, de ezután is a úszósportban maradt. 1919 és 1928 között a válogatott szövetségi kapitánya lett. Legnagyobb sikereit ugyan úszásban érte el, de akkoriban kevés volt az olyan sportoló, aki megelégedett volna egy számmal. Halmay is sok mindenben kipróbálta magát, vízilabdázott, jégkorongozott, jó focistának is számított, és 1900-ban gyorskorcsolyában is országos bajnok lett.

Úszásban halhatatlan lett, sikereit a magyar tempónak nevezett stílussal érte el. Bárány István így írt róla:

Teljesen vízszintesen feküdt, törzse úszás közben alig mozdult. Laza vállának és hatalmas erejű karjának átölelő mozgásával vitte magát előre a vízen. Lábai mozdulatlanul siklottak utána a víz színén. Lélegzetet ritkán vett, néha 60 métert is leúszott a táv elején lélegzetvétel nélkül.

Halmay Zoltán életéről bővebben a róla elnevezett Olimpiai Hagyományőrző Egyesület honlapján olvashatnak. E cikkhez is hasznos segítséget adott.



  • Vennék
  • Hírek