Tizenkét évig izgult a győzelemért, amit hidegvérrel megszerzett

2018.08.02. 16:11

Hetven éve, augusztus másodikán szerezte élete második olimpiai aranyérmét Elek Ilona.

A Csibi becenéven ismert tőrvívó 1936-ban nem a legjobb magyarként utazott ki a berlini olimpiára, Vargha Katalint ugyanis a verseny előtt még előrébb rangsorolták.

A zsidó származású, 29 éves Elek jó napot fogott ki, és ő lett a magyar sport első olimpián aranyérmes bajnoknője, pedig nem volt éppen barátságos a közeg.

Őrült izgalom uralkodott a teremben, a németek tapsolnak és biztatják Mayert, hosszas várakozás után Mayer kitör, szúrást csinál, ezt azonban Elek védi, és riposztja ül. Győz Elek 5:4-re

- írta a korabeli Nemzeti Sport.

Helena Mayer 1928-ban már állt a dobogó tetején, de a nürnbergi törvények nem voltak tekintettel a sportban elért eredményeire, származása miatt megfosztották német állampolgárságától. Az olimpia előtt mégis visszahívták, mert Adolf Hitler minél több német aranyat kívánt átélni.

A nőknél pedig akkor még nem volt más versenyszám, ezért különösen fontos volt, hogy otthon tartsák az aranyat. Elek Ilona erre nem volt tekintettel.

Göbbels propagandaminiszter utasításba adta: Mayer származása tabutéma, nem lehetett szóba hozni. (Vélhetően Elekét sem.)

Elek Ilona Berlin (1936)
Fotó: Wikipedia

Hátborzongató a kép, hogy Mayer vízszintesen tartja a kezét, amikor a dobogón áll, míg a harmadik osztrák Müller-Preis és Elek nem. 

A háború után Eleknek eszébe sem jutott, hogy öreg lenne, és 41 évesen megvédte elsőségét. Nem volt más az egész vívósportban, aki képes lett volna erre a bravúrra. A kard egyéniben Berlinben győztes Kabos Endrétől a nácik vették el az esélyt és az életet, amikor felrobbantották a Margit hidat.

A 48-as olimpián a nála kilenc évvel fiatalabb dán Karen Lachmann lett Elek kihívója, mindketten öt győzelemmel és egy döntetlennel álltak, amikor sort került az asszójukra. Az a csata döntött az aranyról.

1-1 után a magyar vívónő kétszer talált, de riválisa nem adta könnyen az asszót, szépített. 3-2 után a kitörését befejezte, Rerrich Béla edző a pástra rohant, hogy átölelje, a zsűrielnök viszont leparancsolta onnan, és nem ítélte érvényesnek a találatot.

Eleket nem zavarta meg a közjáték, ismét jól koncentrált, hárította ellenfele támadását, és beszúrta a döntőt találatot.

Tizenkét év óta izgultam ezért a győzelemért. Nagyon jól bírtam idegekkel, az döntött. Éreztem a vívást.

Hajszálon múlt, hogy a harmadik aranyérme is összejöjjön, de a korabeli lapok tudósítása szerint 1952-ben nyilvánvaló tévedés fosztotta meg az első helytől. Az olasz Irene Camber 4-3-ra nyert, így Elek egy ezüsttel zárta pályafutását.

Testvére, Margit hatodik helyen végzett. 

Az 1959-es budapesti vívó-vb dalát ő írta. Merthogy zenésznek készült. Az nem derült ki, milyen zongoraművész lett volna belőle, de az igen, hogy százévente születik olyan vívó, mint ő.

Harminc éve, július végén halt meg.