Tizenkét évig izgult a győzelemért, amit hidegvérrel megszerzett

2018.08.02. 16:11

Hetven éve, augusztus másodikán szerezte élete második olimpiai aranyérmét Elek Ilona.

A Csibi becenéven ismert tőrvívó 1936-ban nem a legjobb magyarként utazott ki a berlini olimpiára, Vargha Katalint ugyanis a verseny előtt még előrébb rangsorolták.

A zsidó származású, 29 éves Elek jó napot fogott ki, és ő lett a magyar sport első olimpián aranyérmes bajnoknője, pedig nem volt éppen barátságos a közeg.

Őrült izgalom uralkodott a teremben, a németek tapsolnak és biztatják Mayert, hosszas várakozás után Mayer kitör, szúrást csinál, ezt azonban Elek védi, és riposztja ül. Győz Elek 5:4-re

- írta a korabeli Nemzeti Sport.

Helena Mayer 1928-ban már állt a dobogó tetején, de a nürnbergi törvények nem voltak tekintettel a sportban elért eredményeire, származása miatt megfosztották német állampolgárságától. Az olimpia előtt mégis visszahívták, mert Adolf Hitler minél több német aranyat kívánt átélni.

A nőknél pedig akkor még nem volt más versenyszám, ezért különösen fontos volt, hogy otthon tartsák az aranyat. Elek Ilona erre nem volt tekintettel.

Göbbels propagandaminiszter utasításba adta: Mayer származása tabutéma, nem lehetett szóba hozni. (Vélhetően Elekét sem.)

Elek Ilona Berlin (1936)
Fotó: Wikipedia

Hátborzongató a kép, hogy Mayer vízszintesen tartja a kezét, amikor a dobogón áll, míg a harmadik osztrák Müller-Preis és Elek nem. 

A háború után Eleknek eszébe sem jutott, hogy öreg lenne, és 41 évesen megvédte elsőségét. Nem volt más az egész vívósportban, aki képes lett volna erre a bravúrra. A kard egyéniben Berlinben győztes Kabos Endrétől a nácik vették el az esélyt és az életet, amikor felrobbantották a Margit hidat.

A 48-as olimpián a nála kilenc évvel fiatalabb dán Karen Lachmann lett Elek kihívója, mindketten öt győzelemmel és egy döntetlennel álltak, amikor sort került az asszójukra. Az a csata döntött az aranyról.

1-1 után a magyar vívónő kétszer talált, de riválisa nem adta könnyen az asszót, szépített. 3-2 után a kitörését befejezte, Rerrich Béla edző a pástra rohant, hogy átölelje, a zsűrielnök viszont leparancsolta onnan, és nem ítélte érvényesnek a találatot.

Eleket nem zavarta meg a közjáték, ismét jól koncentrált, hárította ellenfele támadását, és beszúrta a döntőt találatot.

Tizenkét év óta izgultam ezért a győzelemért. Nagyon jól bírtam idegekkel, az döntött. Éreztem a vívást.

Hajszálon múlt, hogy a harmadik aranyérme is összejöjjön, de a korabeli lapok tudósítása szerint 1952-ben nyilvánvaló tévedés fosztotta meg az első helytől. Az olasz Irene Camber 4-3-ra nyert, így Elek egy ezüsttel zárta pályafutását.

Testvére, Margit hatodik helyen végzett. 

Az 1959-es budapesti vívó-vb dalát ő írta. Merthogy zenésznek készült. Az nem derült ki, milyen zongoraművész lett volna belőle, de az igen, hogy százévente születik olyan vívó, mint ő.

Harminc éve, július végén halt meg.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!