A futballista, akivel egy villámcsapás végzett

2018.08.21. 05:12

1970. augusztus 21-én délután az MTK futballcsapata a dunavarsányi edzőtáborban készült a bajnoki fordulóra, a Salgótarján elleni mérkőzésre, amikor a pályán gimnasztikázó csapatra villám sújtott le.

Szucsányi András, Lapdarúgás 1969. február / Arcanum adatbázis
Szucsányi András, Lapdarúgás 1969. február / Arcanum adatbázis
Fotó: Arcanum Digitális Tudománytár

A csattanás után a játékosok az öltöző felé kóvályogtak, ketten azonban mozdulatlanul elterültek. A csapat edzője, Palicskó Tibor Koritár Lajos életét meg tudta menteni szívmasszázzsal és mesterséges lélegeztetéssel, Szucsányi Andráson már nem tudott segíteni. A 28 éves játékos merev testét pokrócba csavarva tudták csak lehozni.

Halála a magyar labdarúgás nagy vesztesége”

- tudatta a másnapi Népsport a borsodnádasdi születésű labdarúgóról.

A vasárnap megjelenő számban pedig arról írtak, hogy Szucsányi volt az, akin keresztül a villám a földig hatolt, 20-50 ezer amper erősségű villámot ő vezette le a földig.

„Kevéssel négy óra előtt, kint ültem a futballpálya szélén és az MTK gyúrójával számoltam a két villám között eltelt másodperceket. Tőlünk körülbelül négy kilométerre keletre saccoltuk a vihart. Gondoltuk, még pár percig edzhetnek a játékosok, azután már ide is megérkezik a vihar. Az újabb villámlástól számolt 12. másodpercben azonban rendkívül erős fényt láttam oldalról.

Fehér, vakító cikázás volt. Amikor felnéztem, a játékosok fejüket fogva kúsztak felénk a pályán.

Hirtelen nem tudtam elképzelni, mi történhetett, de nem gondoltam semmi komolyabb bajra” -

mondta az Új Tükörnek Lang István fűtő.

Láng István és a (fekvő) Balázs Imre felidézik: ilyen helyzetben sújtotta a villám Szucsányi Andrást, Tükör 1970.09.08 / Arcanum adatbázis
Láng István és a (fekvő) Balázs Imre felidézik: ilyen helyzetben sújtotta a villám Szucsányi Andrást, Tükör 1970.09.08 / Arcanum adatbázis
Fotó: Arcanum Digitális Tudománytár

Az eső egyébként hamarosan eleredt, a játékosokat pedig azonnal a Sportkórházba szállították vizsgálatra. A bajnoki természetesen elmaradt, a játékosok még napokig orvosi felügyelet mellett edzhettek csak.

A tragikus sorsú Szucsányi esélyes volt az olimpiai kerettagságra is, de 1968. szeptemberben éjszakai kimaradása eltiltották a sporttevékenységtől. Azon persze lehet vitatkozni, hogy

befért volna-e az októberben olimpiai aranyérmet szerző csapatba,

de az biztos, hogy a magaviselete nem segítette elő a beválogatását.

A Labdarúgás 1969. szeptemberi számában arról is beszélt, hogy érzékenyen érintette a kihagyása, azt ellenben nem tagadta, hogy önmaga is adott el meccseket.

„Az üzletet nem én kezdtem. Nem is a játékosok. Akkoriban jól ment a csapatnak, s nem jelentett nagy veszteséget, ha segítünk másoknak...

Aztán, nem tagadom, volt úgy is, hogy velem egyezkedtek

Később meg bűnbakot kellett keresni, és arra is jó voltam ... Alapot szolgáltattam a büntetésre, meg is bűnhődtem érte – nyilatkozta Rózsa Andrásnak.

Az újabb idézetben láthatjuk, hogyan hatott rá az olimpiai keretből való kimaradás.

Nem voltam képes túltenni magamat azon sem, hogy kimaradtam az olimpiai válogatott keretből.

Megrágalmaztak ... A látszat ellenem szólt, s én úgy éreztem, megpattant bennem valami. Az, ami üzött-hajtott a mérkőzéseken. Hiszen srác korom óta a válogatottság volt az álmom... Gondoltam, szögre akasztom a futbállcipőt... Van szakmám, abból is megélek”

Technikusi végzettséget szerzett egyébként, folytatta a futballt, az MTK-ban szárnyakat kapott, a nemrég meghalt Kovács Ferenc szárnyai alatt. Kovács ebben a cikkben arról beszélt, hogy semmi probléma a hozzáállásával, és a magánélete is példás.

Az 1970-71-es bajnokságban az ötödik helyre futott be az MTK, ha Szucsányit is a soraiban tudja, akár előbb is végezhetett volna. A középpályáról azonban kiesett egy olyan ember, aki a vállára képes venni a pályát.