A bokszoló, aki az életét adta egy utolsó karácsonyért

Az egyik legszebb karácsonyi sporttörténet egyben a legszomorúbb is. A bokszoló Billy Miske 1923-ban a halállal szembenézve állt ki egy mérkőzésre, hogy még egyszer, utoljára rendes karácsonyt tölthessen el a családjával.

A történet öt évvel korábban, 1918-ban kezdődött, amikor az épp csak 24 éves nehézsúlyú bokszoló letaglózó hírt kapott az orvosától: Bright-féle vesebetegséggel diagnosztizálták, és a vizsgálatok szerint legfeljebb öt éve van hátra, ha szerencsés.

A hír a sokadik csapás volt Miske életében, aki a boksz mellett egy autókereskedést vezetett, de túl naiv volt, és gond nélkül odaadta barátainak az autókat, amiket aztán nem fizettek ki. Emiatt a halálos diagnózis idejére már 100 ezer dolláros adósságot halmozott fel, ami 1918-ban hihetetlen magas összeg volt.

Miske viszont ezt, illetve az orvostól kapott rossz hírt is megtartotta magának, és eltökélte, hogy a maradék kevés idejében valahogy rendezi az anyagi helyzetét, nehogy törleszthetetlen adósságot hagyjon a családjára.

Miske egyébként nem is számított rossz bokszolónak. Összesen 105 meccset vívott meg, ezekből 74-et megnyert, 34-et kiütéssel, és csak 13 -szor kapott ki, többnyire a kor legnagyobb bokszolóitól, Harry Grebtől, Jack Dempsey-től, Jack Dilontól, Tommy Gibbonstól, Bill Brennantől és Battling Levinskytől.

Miske 1920-ban történelmet is írt, amikor szeptember 6-án a világ első rádióban közvetített nehézsúlyú címmeccsét vívta Dempsey ellen. A mérkőzést és a nehézsúlyú övet végül Dempsey szerezte meg, Miske karrierjének egyetlen kiütéses veresége után. Később többször is megérdemelte volna, hogy címmeccset vívjon Dillon és Levinsky ellen, de erre nem kapott lehetőséget. Ne feledjük, ekkor már tudta, hogy halálos beteg volt.

A végzetes hír után sorban vállalt, nagyjából 30 mérkőzésnek köszönhetően Miske törlesztett valamennyit az adósságából, de 1923-ban egyre rosszabb állapotba került, ami miatt meccseket sem tudott vívni, így pénze sem volt. Ahogy közeledett a karácsony, Miske érezte, hogy már nem bírja sokáig a szervezete, ezért egy utolsó mérkőzés leszervezésére kérte menedzserét, Jack Reddyt. A menedzsere viszont Miske egészségét féltve nemet mondott, attól félt, hogy a bokszolót biztosan halálra vernék a ringben, amennyire legyengült.

Mitől lenne az más? Jobb, mint egy hintaszékben várni a véget

– felelte Miske, ragaszkodva a mérkőzéshez.

Reddy egy feltétellel ment bele: ha Miske újra nekiáll edzeni, hogy ha nyerni nem is tud, legalább életben maradni legyen esélye. Végül 1923. november 7-ére kötötte le a Bill Brennan elleni meccset, amin szenvedve ugyan, de kibírt négy menetet. Sőt, ki is ütötte azt a Brennant, aki nem sokkal korábban 12 menetig húzta Dempsey ellen. Egyértelmű, hogy a körülmények ismeretében megbundázták a meccset, ami fel is háborította a közönséget, illetve eltiltást hozott mindkét bokszolónak.

A bokszoló játékvonattal, gyerekméterű zongorával és tucatnyi más ajándékkal lepte meg három gyerekét és feleségét. Az akkor öt és fél éves legidősebb gyermeke, Billy soha nem látott még karácsonyfát, és karácsonyi ajándékot sem kapott azelőtt. 

Még aznap, december 25-én délután Miske elhaló hangon hívta fel a menedzserét, de Reddy hiába sietett vele a kórházba, a bokszoló menthetetlen állapotba került, és 1924. január 1-én meghalt. Miske 2009-ben került be az Ökölvívó-hírességek Csarnokába.

Források: Sports Illustrated 1 | 2