A kolera sem mért akkora csapást a sportra, mint a koronavírus

GettyImages-530858858
2020.03.30. 18:57
A koronavírus-járvány soha nem látott mértékben kényszerítette térdre az egész sportvilágot: alig van már olyan bajnokság vagy versenysorozat, amit még ne függesztettek volna fel a vírus miatt. A történelem során nem gyakran, de már előfordult, hogy egy vírus vagy baktérium jelentette veszély felülírta a sport érdekeit.

A koronavírus-járvány 2020 két legnagyobb sport- és szórakoztatóipari eseményét, a tokiói olimpiát és a futball-Európa-bajnokságot is elsöpörte. Ehhez hasonló csak évtizedekkel ezelőtt történt, mert olimpiát csak a világháborúk miatt, míg az Európa-bajnokságot az 1960-as kezdetektől fogva még egyszer sem kellett elhalasztani. Arra pedig, hogy egy vírus miatt kelljen sportmérkőzéseket elhalasztani, vagy teljes bajnokságokat felfüggeszteni, még kevesebb példa volt.

A száz éve véget ért nagy influenzajárvány idején a sportági vezetőknek, politikusoknak és szakembereknek is hasonló gondokkal kellett szembenézniük, mint a jelenlegi helyzetben. Azt már akkor is felismerték, hogy a sport- és tömegrendezvények miként segítik a járványok terjedését, ám ennek megakadályozására legfeljebb csak félmegoldásokat hoztak. Még szigorúbb intézkedések bevezetésével valószínűleg több ezer ember, köztük számos sportoló életét menthették volna meg ezzel.

A háborúnál is pusztítóbb volt a spanyolnátha

A világtörténelem legsúlyosabb járványos betegsége az 1918-as nagy influenzajárvány, vagyis a spanyolnátha volt. A járvány 1918 januárjában tört ki, és egészen 1920 végig világszerte szedte áldozatait. Becslések szerint legalább 500 millióan kaphatták el a betegséget, és akár 50 millió ember halálát is okozhatta, így nagyobb pusztítást végzett, mint az előtte négy éven át tartó első világháború.

A betegség a spanyol jelzőt is éppen a világháborús helyzetnek köszönhette, ugyanis a harcba álló nemzetek erősen cenzúrázták a sajtójukat, és más sem hiányzott nekik, hogy az újságok a háború végóráiban egy világméretű járványról írjanak nagy terjedelemben. Kivétel volt ez alól a semleges Spanyolország, ahol a lapok szabadon számolhattak be a betegségről, ami így a köztudatba is bekerült. Mivel ez alapján úgy tűnhetett, hogy Spanyolországban a legsúlyosabb a helyzet, a külföldi lapok később spanyol betegségként vagy náthaként emlegették a kórt.

A magyar sportsajtóban először 1918 közepén lehetett olvasni a betegség hatásairól, amikor emiatt maradt el egy németországi mérkőzés.

Spanyol nátha mint mérkőzés akadály. Múlt vasárnap Berlinben a 3. gyalogos gárda ezrednek kellett volna játszani a lichtenbergi [Berlin egyik külvárosa, a szerk.] Minervával. A mérkőzés azonban elmaradt, mert a Minervának nem kevesebb, mint nyolc játékosa spanyol náthában megbetegedett

– írta július 22. számában a Sporthírlap.

Később a Sporthírlapban egyre több rövid hír jelent meg sportolók, sportvezetők megbetegedéséről, ahogy a gyászjelentések is egyre gyakoribbak lettek az újságban. A járványnak három hulláma volt, amik közül a legkegyetlenebb az 1918-as őszi volt, ami a hazai sportéletre is jelentős hatással volt.

Leállt a bajnokság, kitört a forradalom

Az első elmaradt sportversenyről október 14-én számoltak be, a fővárosi tisztifőorvos a spanyol járvány miatt betiltotta a Sportlap vasárnapra kiírt középiskolai úszóversenyeit. Október 21-én már arról írtak, hogy november 4-ig nem tartanak labdarúgó-mérkőzések sem, így elmarad a magyar válogatott osztrákok elleni meccse is:

A főváros tiszti főorvosa indítványára a tanács testületileg kimondotta, hogy október 21-től november 4-ig az összes színházakat, mulatóhelyeket stb. és sporttelepeket a rendkívüli nagy mérvben elterjedt spanyol járvány miatt zárva kell tartani. Így tehát a székesfőváros területén november 4-ig az összes sporttelepet bezárják, elhalasztják a november 3-ára tervezett magyar-osztrák válogatott mérkőzést is.

A következő két hétben csak két mérkőzést játszottak le a bajnokságban zárt kapuk mögött, ahol a csapatok vállalták, hogy lemondanak a jegyeladásból származó bevételeikről. Október 27-én az MTK 6-2-re győzte le a Kispesti AC-t, majd november 1-jén az UTE 1-1-es döntetlent játszott a Terézvárosi TC-vel.

Ezekben a napokban nem csak a járvány, hanem a politikai események miatt is viharos napokat élt át az ország. Tisza István október 17-én jelentette be az Országgyűlésben, hogy a Monarchia elvesztette a háborút, nem sokkal később pedig merénylet áldozata lett. 28-án kitört az őszirózsás forradalom, majd megalakult a rövid életű Magyar Népköztársaság. A Sporthírlap meg is jegyezte, hogy amíg a mérkőzések látogatását megtiltották, addig ez a politikai rendezvényekre már kevésbé vonatkozott.

...amikor az emberek csoportosulását a sporttelepeken megtiltották, megengedték, hogy a parlament előtt sok ezer főre rugó közönség tömörüljön a politikai szónoklatok meghallgatására. Mindenesetre különös dolog, hogy ugyanakkor, amikor a közegészségügy szempontjából a sportközönség csoportosulását veszedelmesnek tartják, a politikai gyülekezetét immunisnak Ítélik a járvánnyal szemben

– írták az október 28-i számban.

flu
Fotó: Sporthirlap, 1918 / Arcanum.hu

A novemberre tervezett osztrák-magyar válogatott-mérkőzést végül nem játszották le, a bajnokság azonban annak ellenére is újraindult, hogy a járvány még közel sem ért véget Magyarországon.

December 22-ig sorban játszották a mérkőzéseket, amikre néha több ezer néző is összeverődött a pályákon.

Pedig Schmidt Gyula, a szövetség tanácstagja december elején indítványt nyújtott be az MLSZ-hez, amelyben azt javasolta, hogy az újból egyre jobban terjedő spanyol járványra és a kedvezőtlen időjárásra való tekintettel, a még hátralévő mérkőzések lejátszását halasszák a tavaszra. Ez végül nem történt meg, az 1918/19-es szezont befejezték, amelynek végén az MTK lett a bajnok.

1944 őszén a második világháború szólt közbe, a bajnokság félbeszakadt, és már csak a háború befejezése után játszottak ismét hivatalos mérkőzéseket a magyar klubok. Ugyanez történt az 1956-os szezonnak is, amit a forradalom kitörése miatt nem tudtak befejezni, és nem hirdettek ki hivatalos bajnokot sem.

A nápolyi kolerajárvány

Nem a jelenlegi az első eset, hogy egy később Európában is elterjedt járvány Olaszországban jelenik meg először. Így volt ez 1973 augusztusában is, amikor Dél-Olaszországban, amikor Nápoly környékén kolerajárvány tört ki. A Vibrio cholerae baktérium által okozott betegség főként a rossz higiéniai körülmények között üti fel a fejét, aminek terjedéséhez Campania régió éppen ideális volt.

Az év nyarán Felső-Voltában, Mauritániában és Dél-Tunéziában száznál is többen vesztették életüket kolerajárvány miatt, és a kolera néhány hónappal később Európában is megjelent, ahová Tunéziában járt turisták hurcolták be elsőként a betegséget, de gócpontok – Olaszország kivételével – sehol sem alakultak ki. Az olasz hatóságok vizsgálata szerint a náluk kitört járványt egy tuniszi kagylószállítmány okozhatta.

Nápolyi utca fertőtlenítése az 1973-as kolerajárvány idején
Nápolyi utca fertőtlenítése az 1973-as kolerajárvány idején
Fotó: Pressphoto / Wikipedia

„Nápoly elővárosaiban a gyógyszertárak előtt hosszú sorok állnak, hogy oltóanyagot és antibiotikumot szerezzenek be; a sűrűn- lakott negyedekben megkezdték a fertőtlenítést. A városban egyébként az utóbbi időben nagy nehézségékbe ütközött a szemételtakarítás, az utcákon gyakran halmozódott fel a szemét. Az egészségügyi hatóságok elrendelték a város víz- és tejellátásának szigorú ellenőrzését, továbbá a kolerában megbetegedett személyek hozzátartozóinak haladéktalan beoltását” – írta a Népszabadság 1973. augusztus 30-án.

Az első áldozat egy angol táncosnő, Linda Heyckeey volt augusztus 20-án. A járvány terjedését szeptember végére sikerült megállítani, és Dél-Olaszországban tartani.

A hivatalos adatok szerint 277-en fertőződtek meg, többnyire Campania és Puglia régiókban, valamint Szardínia szigetén, összesen pedig 24-en vesztették életüket.

A járvány akkor is hatással volt a sportra, még ha nem is olyan durván, mint a jelenlegi koronavírus-járvány. Az olasz labdarúgókupában, a Coppa Italiában ekkoriban még csoportmérkőzéseket rendeztek. Az 1973/74-es kiírásban a Napoli a Genoával, míg a Bari a Hellas Veronával került azonos csoportba. A Napoli-Genoa és a Bari-Verona mérkőzéseket is szeptember játszották volna le, csakhogy a Genoa a járvány miatt nem volt hajlandó kiállni a nápolyi San Paolo-stadionban, ahogy a Hellas sem a Bari ellen.

Megoldásként felmerült, hogy a Napoli-Genoa-meccset Genovában játsszák le, ezt azonban a genovai önkormányzat megakadályozta. Végül az olasz szövetség a két meccset 2-0-val a Barninak és a Napolinak adta, sőt a Hellastól és Genoától még 1-1 pontot is levontak büntetésként.

A kolerajárványnak közvetett hatásai voltak Magyarországon. Több turistát és sportolót, akik ebben az időszakban Dél-Olaszországban vagy Szardínián jártak, a hazaérkezésük után több napos karanténba zárták. 

Végig itt volt a veszélye

A közelmúltban egészen sok sportesemény biztonságos megrendezését fenyegette valamilyen járvány, azonban – egy kivételtől eltekintve – ezek többségét mégsem kellett elhalasztani, vagy másik helyszínre vinni. A 2015-ös Afrika-kupát eredetileg Marokkó rendezte volna meg, ám a nyugat-afrikai ebola-járvány miatt (amiben 2016-ig több mint 11 ezren vesztették az életüket) az utolsó pillanatban mégis lemondtak a tornáról, amit így a beugróként Egyenlítői-Guinea rendezett meg helyettük.

A 2018-as phjongcshangi téli olimpia előtt a norovírus okozott aggodalmat. Néhány nappal a megnyitóünnepség előtt 41 biztonsági őr betegedett meg, a szervezők pedig további 1200 őrt küldtek haza az olimpiáról. A 2016-os riói nyári olimpia előtt a szúnyogok által terjesztette zikavírus jelentett potenciális veszélyt.

A 2012-es Európa-bajnokság előtt Ukrajnában egy kisebb kanyarójárvány tört ki, míg 2009-ben a H1N1 vírus miatt halasztották el a legnagyobb francia rangadó, az Olympique Marseille és a Paris Saint-Germain mérkőzését. 2006-ban német politikai szakértők beszéltek arról, hogy ha a madárinfluenza az emberre is átterjed és pandémia alakul ki, akkor szóba jöhet a németországi labdarúgó-világbajnokság elhalasztása is. Akkor a német liberális párt, az FDP politikusa, Hans-Michael Goldmann azt mondta, hogy madárinfluenza-járvány esetén

„senki se lesz olyan őrült, hogy futballstadionba menjen."

(A cikk megírásához az Arcanum adatbázisát használtuk fel)

Borítókép: Baseball játékosok az 1918-as influenzajárvány idején. Fotó: George Rinhart / Corbis / Getty Images

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!



  • Hírek
  • Támogatások