Dübörgő, szűnni nem akaró tapsvihar fogadta a történelmi aranyat

Egészen különleges aranyérmet nyert az 1956-os olimpián a női tornászválogatott. Sem előtte, sem utána nem volt első helye Magyarországnak ebben a versenyszámban. Igazi gálaelőadás olvasható ki a korabeli lapokból. Ez volt a nyolcadik magyar arany Melbourne-ben.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.

A tornacsapat sztorija még a legsikeresebb olimpián, 1952-ben kezdődött Helsinkiben, amikor a mieink buzogánnyal mutatták be gyakorlatukat. Korondi Margit kezéből azonban kicsúszott, ami jelentősen közrejátszott abban, hogy a harmadik helyet érték el. 

A csapat felkészítője, Herpich Rezsőné – később a válása után Nagy Jenőné – volt. Mindenki Vali nénije 1952 után határozta el, hogy a következő olimpiáról mindenáron aranyéremmel szeretne hazatérni. A csapat egyik tagja, Köteles Erzsébet így emlékezett vissza a kapitányra.

„Vali néni tanárom is volt az iskolában, duplán szemmel tartott. Erélyes volt, a hangja betöltötte az egész termet, olykor féltünk is tőle, de igazságos volt, ezért szerettük. Engem talán kedvelt is, mert gyakorta mondogatta: Erzsike, te egy kincs vagy. Figyelmeztetett, nekem nem az a dolgom, hogy a fiúk közt próbálgassam az erőmet. Mindig hallgassak őrá, mert ő bajnokká fejleszt engem. Ő tudja, hogy a tornára születtem, csak legyek mindig szófogadó.15 évesen persze hittem is, meg nem is, és egy tinédzser másként látja a világot, nem törődtem vele.”

Akkor a római Foro Italicóban rendezték a világbajnokságot, a magyar csapat pedig magasabb pontszámot kapott szovjeteknél, ami akkor általános meglepetést keltett. Zongorakíséretre mutatták be gyakorlatukat, és égszínkék zászlókkal vonultak ki a pódiumra.

Nagy szél volt, amitől tartottak, de arra a négy percre alábbhagyott, így mutatták be a jól komponált gyakorlatot. Két-két nagyméretű kékselyem zászlóval nyújtottak művészi teljesítményt, amellyel meglepték a nemzetközi tornászélet elismert szaktekintélyeit is. Az újítás azért is számított forradalminak, mert a többi csapat nem változtatott, karikát, labdát, buzogányt használt, míg a magyarok a hatás kedvéért bátran változtattak.

Pető Béla Népsportnak írt cikkében azt is megjegyezte, hogy a francia Berthe Villancher, a nemzetközi szövetség technikai végrehajtó bizottságának titkára sietett először a magyar csapatnak jókívánságait kifejezni.

Lenyűgöző volt! A lelkes zene és az azt kifejező nagyszerű tánc forró hazaszeretetet tolmácsolt. A magyar lányok munkáján meglátszott, hogy nagyon szeretik a hazájukat.”

A csapatnak akkor nyolc tagja volt: Bánáti Éva, Bánhegyi Lászlóné, Kárpáti Irén, Keleti Ágnes, Kertész Alíz, Köteles Erzsébet, Tass Olga, Vásárhelyi Edit.

Jöhetett az 56-os olimpia, és a forradalom utáni bizonytalanságot még tetézte, hogy az egyik fiatal, Nagy Márta megsérült a tatai edzőtáborban. Elvitték Melbourne-be, de hiába bizakodott az utolsó pillanatig a szakvezetés, nem jött rendbe a lába. Kertész Aliz pedig már a helyszínen sérült meg. Ő az egyéni tornaversenyben csak a 61. helyen végzett, a könyöke nem bírta a terhelést. A szalaggyakorlat ugyanakkor kevéssé terhelő a könyöknek, így vállalnia kellett a szereplést.

• Ez volt a csapat összeállítása: Bodó Andrea, Keleti Ágnes, Kertész Alíz, Korondi Margit, Köteles Erzsébet, Tass Olga

Közvetlenül az olimpiai döntő előtt is történt egy kis malőr, ami majdnem megzavarta a csapatot. Tass Olga nemzeti színű szalagja ugyanis eltűnt. "Bocsássatok meg, nem tudom, hogy történhetett" - kesergett már a verseny helyszínén az az azon olimpián ugrásban bronzéremig jutó Tass. 

Aztán persze lehet, hogy csak egyszerű véletlen volt, és az olimpiai faluban maradt. Mindenesetre Nagy Jenőné erre azt találta ki, hogy a hátrányból előnyt is lehet kovácsolni, egy szivárványszínű szalagot szerzett a házigazdáktól, amelyikkel az edzéseken gyakoroltak. A zsűrinek pedig azt mondta, a szivárvány színeivel fejezik ki a reményt, hogy egyszer Magyarországon is szabadabb lesz majd az élet, és béke lesz. Így jöhetett a 4 perces előadás.

„Dübörgő, szűnni nem akaró tapsvihar volt. Olyan, ha most eszembe jut, akkor is elégedettséggel gondolok vissza rá. Hogy ezt mi váltottuk ki a mozgásunkkal, a harmóniánkkal. Műanyag flakonokba kavicsokat raktak olimpikon társaink, azt rázva, lábdobogással éltettek bennünket. A végén félig guggolva meghajoltunk, úgy engedtünk magunk elé félkörívben az 6 méter hosszú, 20 centi széles piros-fehér-zöld színű szalagot. Tudtuk, hogy magas pontszám lesz. De a Latinyinával, Muratovával, Manyinával felálló szovjeteket legyőzni sohasem egyszerű” – mondta Köteles. Vali néni viszont nem volt elégedett.

„Mi volt veletek, lányok? A közönség szívét megnyertétek, de a bírókét aligha. Nem elég a szalaghistória, még könnyelműen is táncoltatok”

- szakadt ki belőle az öltözőben. A beszéde csak a csapat előtti hadviselésének a része volt, mert ahogy kiment az öltözőfolyósóra, azt mondta mosolyogva, még soha ennyire jól mozgó csapatot nem látott. Azt is ki merte jelenteni, hogy ezzel megszületett a győzelem. Nem tévedett, a szovjetek nem tudták utolérni a mieinket.

1. Magyarország (szalag) – 75,2
2. Svédország (labda) – 74,2
3. Szovjetunió (karika) – 74,0

A Sport című lap így tudósított 1956-ban. Percekig tombolt a látványos szalaggyakorlat után a nézőtér, az volt a vélemény, hogy amit a magyar csapat bemutatott,

A helyszínen tartózkodó edinburgh-i herceg, akit ugyancsak elvarázsoltak a magyar nők teljesítményükkel. „Egymás nyakába borultunk és sírtunk. Fennkölt ez a pillanat. Alig hihető, hogy van ilyen az ember életében” - emlékezett vissza Köteles halála előtti utolsó interjúban.

A csapat tagjai közül egyedül Köteles Erzsébet nem él, 94 éves korában halt meg tavaly nyáron Budapesten. Tass Olga március végén töltötte be a 91. életévét. Korondi Las Vegasban telepedett le, a fitnesz egyik előfutára volt, autóbalesete óta keveset hallani róla. A most 85 éves Bodó Andrea a sportágban maradt, pontozóbíró lett, San Franciscóban él. A Melbourne-ben négy aranyig jutó Keleti Ágnes pedig hosszú izraeli kitérő után Budapesten lakik, januárban lesz 100 éves.