Az elnökség leszavazta olimpiai indulását, mégis arannyal tért haza

D  YT20170214040
2020.04.14. 07:55

12 év után a lövészetben ismét volt magyar olimpiai aranyérem, az akkor 22 éves orvostanhallgató, Hammerl László szerezte 1964-ben. Akkor még nem lehetett tudni, korszakos lövő lesz, akinek a neve összefonódik a sportággal. 16 éve a nemzet sportolója.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.

Hammerl László 1942. február 15-én született Budapesten, a Marczibányi téren, így természetesen a lőtér mellett nőtt fel. Első légpuskájára statisztálásból kereste meg a pénzt, a Légy jó mindhaláligban lépett fel, 15 forintot kapott előadásonként. Szerencséjére a darab sokáig futott, és mivel szorgosan rakott félre, 306 forintért meg tudta vásárolni első puskáját a Margitszigeten. Édesapja is gyakran látogatta a lőteret, és mivel volt egy kisebb verseny, ahol kellett még egy ember, be tudott állni. 

1961 és 1962-ben olyan ütemben fejlődött, hogy egyéniben és csapatban tizennégyszer javított országos csúcsot, ami azért figyelemre méltó, mert csak egy év múlva lett felnőtt versenyző. Abban az évben négy körrel a szint felett lőtt a puskások 50 méteres fekvő számában, és ezzel kijutott az Európa-bajnokságra. Mindez nem volt előjel nélküli, mert összetettben – fekvő, térdelő és álló helyzetben - is olyan eredményt produkált, ami világviszonylatban is számottevő, de mivel ez egy házi verseny volt, ezért nem lett nagyobb visszhangja.

1964-ben az elnökség mégsem szavazott a részvételére, mert a válogatókon nem szerepelt jól: hatszor próbálkozott, és egyszer sem került szint fölé. Igaz, ennek az oka elsősorban az egyetemi vizsgái voltak, amelyekre szorgalmasan készült fel. (Később el is végezte az egyetemet.)

Az akkori kapitány, Kisgyörgy Lajos és a legnagyobb hatalommal rendelkező Kutas István azonban bízott benne, így a szabályokat megkerülve berakták a csapatba. Egyébként Jakosits Tibor képviselte volna egyedül Magyarországot, utóbbiról annyit kell tudni, hogy fia, Michael német színekben lett olimpiai bajnok 1992-ben.

A hazai vezérkar sugallata később helyesnek bizonyult.

Akkor még nem voltak kvóták, nem kellett a jogot egy előre megadott időszakban megszerezni. Hammerl az olimpia előtt arról beszélt, már az is nagy dolog, hogy egyáltalán ott lehet egy ilyen versenyen. Először is a legjobb hatot célozta meg, ám édesapja úgy érezte, ha már ezt mondta, akkor bent is lesz a hat között, mert mindig inkább kevesebbet mond, mint amit érez.

Az olimpián előbb az egyszerűség kedvéért csak fekvőnek nevezett versenyszámot rendezték meg. Ebben hat sorozat van, és mindegyikben tíz lövést kell leadni 50 méterről. Hammerl sokszor kiemelte, rendkívül fontos az első 10 lövés, mert megalapozhatja az egésze versenyt, ezért maximális koncentrációra van szükség.

Az első adag után a maximális száz körrel hetes holtversenyben vezetett. A román Rotaru 95-tel kezdett, amivel el is szálltak a vérmesebb reményei. Hammerl viszont nem lassított, lőtt még egy százast, így már egyedül került az élre a második szakasz után. Utána viszont egyszer hibázott, de a negyedik és az ötödik sorozatban elért 99-es eredményekkel is a dobogón tudta tartani magát.

Az utolsó sorozat előtt a nála öt évvel idősebb amerikai Lones Wigger vezetett 498-497 volt az állás. A zárósorozatban nemcsak Hammerl remek eredményéért, hanem az ő hibájáért is szurkolni kellett. Az amerikai az egyik lövésnél megingott, kilences ért el, Hammerl viszont határtalan hidegvérrel mind a tízszer a tízesbe lőtt, így mindketten világrekordot értek el. Örülhettek, győztest azonban még nem hirdethettek. Mindkét versenyző neve mellett 597 kör szerepelt. (A másik amerikai, Tommy Pool egy körrel maradt le mögöttük.)

Holtverseny esetére az volt a szabály, hogy

  • aki több tízest lő, az a győztes
  • Ha ez nem dönt, akkor a belső tízeseket vizsgálják
  • Mivel az is egyenlő volt (15-15), az utolsó sorozatban a több találatot elérő örülhetett.

Mivel Hammerl hibátlan volt, ez a 100 kör jelentette neki az aranyérmet, mert Wigger rontott egyszer. Ebben a versenyben érmet sem szerzett Magyarország korábban.

Négy nappal később a puskások összetett versenyében ismét összecsapott az amerikaival, akkor egy bronzérmet nyert. Wigger lett a győztes, akit nagyon dicsértek az amerikai újságírók, de ő rögtön mondta a verseny után, Hammerl is két éremmel távozhat Tokióból, nem ő az egyedüli.

A magyar versenyző olimpiai éremkollekciója egy ezüsttel lett teljes, igaz, már négy évvel később Mexikóban. Az érvényben lévő szabály akkor nem neki kedvezett, mert a csehszlovák Jan Kurka és ő holtversenyben végeztek az élen, de mivel akkor az utolsó sorozata 99-re sikeredett, a csehnek pedig hibátlanra, a második hely lett az övé. Emiatt nem volt benne csalódottság, egyszer megadta a sors az aranyat, másodszor nem.

Hammerl egy kicsit megelőzte a korát, mert futással, tornatermi edzésekkel, úszással készült az olimpiára, ami akkoriban nem volt szokványos. Ő viszont nem szeretett volna betokosodni. A Lukács-Szepesi szerzőpáros olimpiai aranyakról szóló könyvében található a következő idézet.

„Az egyetemen, vizsgák előtt nagyon ideges vagyok, a lőtéren nem. Még csak az sem izgat, hogy miként állok a versenyben. Azt sem tudom, hányat lőttem. Mindig csak arra az egyetlen sorozatra gondolok, arra összpontosítok, amelyik éppen következik. És csak onnan tudom, hogy befejeződött a sorozatom, vagy az egész verseny, hogy — nem adnak új táblát. Egyszer a 60 lövéses, 599 körös magyar csúcsbeállításom közben az egyetlen 9-es akkor csúszott be a 10-esek közé, amikor 30 tízes találatom után megnéztem a táblát, hányadik lövésem következik. Rögtön hibáztam egyet!

Az elsők között, ha nem elsőként fogalmazta meg, hogy a győzelmet nehezebb kiheverni, mint a vereséget.

Sokat idézett mondata volt: „Tokió után rengeteg, ismeretlen ember került a közelembe, akik valamennyien a legjobb barátaimnak mondták magukat. Sok irigyem is támadt - tényleg nem volt könnyű dolgom.”

Az 1976-os olimpián még a lőállásban volt, a következő olimpián már kapitány (1977-től töltötte be a posztot), akkor született meg a következő lövészarany, amit Varga Károly ért el ugyanebben a számban. Csaknem 25 éves kapitányságát megszakítva Új-Zélandon is volt tanácsadó, az ottani híres akadémián. Felesége, Joó Éva, világbajnok sportlövő, gyerekük Hammerl Soma pár hete szerzett a juniorok között Európa-bajnoki aranyat. Hammerl Lászlót 2004-ben a nemzet sportolójává választották.

(Borítókép: Illyés Tibor / MTI)



  • Hírek
  • Hírek