Aggódtak a magyar futballért, olimpiai arany lett a vége

GettyImages-3308162
2020.04.21. 08:54

Tizenkét évvel az Aranycsapat olimpiai sikere után újra aranyérmet ünnepelhetett a labdarúgás, ezúttal a tokiói olimpián. A futballisták aranya kárpótlás is volt, mert a kardválogatott nyerőszériája megszakadt 1964-ben. Magyarország összesen tíz aranyéremig jutott a tokiói olimpián, amivel a nemzetek versenyében a hatodik helyet szerezte meg. A németek ekkor még egyesített csapattal indultak, ők is tíz aranyig jutottak, utána jelent meg a játékokon az NDK.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.

Az 1964-es olimpiára Lakat Károly válogatta össze a magyar labdarúgó-válogatottat, amely a négy évvel korábbi bronzérem után győzelmi tervekkel érkezett Japánba. A válogatott az 1964-es Európa-bajnokságon szintén a harmadik helyet szerezte meg – abból a csapatból Novák, Ihász, Varga Zoltán, Farkas János és Bene Ferenc is az utazók között volt –, így nem tűnt elérhetetlennek az első hely. A 19 éves Varga a fontosabb meccseken nem jutott szóhoz, csak Marokkó ellen lépett pályára.

Ha felébred labdarúgóinkban a fokozott felelősségérzet, amely a magyar labdarúgásért aggódó közvélemény jogos várakozásából fakad, úgy csapatunknak is a lelkileg, fizikailag és szakmailag legjobban felkészült együttesek sorában kell szerepelnie

– írta a Népsport a várakozásokról. Mivel Észak-Korea visszalépett, ezért az első meccsen, Marokkó ellen már a továbbjutás volt a tét. Egyoldalú lett a meccs: a 19 éves Bene Ferenc hat góljával alakult ki a 6:0-s végeredmény.

Az álomjátékkal elért siker után jöhetett a jugoszlávok elleni meccs, amin 6:5-ös végeredmény született. Egyik csapat sem akart védekezni a már biztos továbbjutás felszabadította a játékosokat. Csak érzékeltetésül: vízilabdában az egész meccsen nyolc gól esett, amikor a két válogatott csapata 4:4-es döntetlent játszott pár nappal később az olimpián.

val
Fotó: Labdarúgás, 1979 / Arcanum Digitális Tudománytár

Az egyenes kieséses szakaszban jött az addigi legkeményebb meccs, méghozzá a románok ellen. A jugoszlávok ellen is villogó, és négy gólig jutó Csernai Tibor a második percben megszerezte a vezetést. A románok viszont nagy rohamokat indítottak, és végül a 81. percben tizenegyeshez jutottak. Orosz Pál a lelátóról integetett a kapus Gelei Józsefnek, jobb oldalra vetődjön. Constantin pedig tényleg azt az oldalt választotta, a magyar kapus nagy vetődéssel kiütötte a labdát, igaz, eltörött az ujja a vetődés közben, emiatt a folytatásra elveszítette őt a magyar csapat.

A büntető kihagyása megzavarta a románokat, három perc múlva a mieink jutottak tizenegyeshez, amit Csernai értékesített is.

Az elődöntőben egy váratlanul könnyű meccs jött az Egyesült Arab Köztársasággal szemben, 8:0 lett a végeredmény.

A fináléban aztán Csehszlovákia várt a magyarokra. Az az ország, amely két évvel korábban úgy jutott be a chilei vb döntőjébe, hogy a legjobb nyolc között épp a magyarokat búcsúztatta. A meccs nem ígérkezett könnyűnek, ráadásul Palotai Károly megsérült, helyére Szepesi állt be. Ez volt a magyar csapat kezdője:

  • Szentmihályi — Novák, Orbán, Ihász — Nógrádi, Szepesi — Farkas, Csernai, Bene, Komora, Katona.

Mivel a férfi kardcsapat kiesett az olaszokkal szemben a nyolc között, ez extra motivációt adott a futballistáknak, hogy megszerezzék a tizedik aranyat. A mieink meghajlással üdvözölték a 65 ezres publikumot, amiért tapsvihar lett a jutalmuk. Idegesen kezdtek a csapatok, a csehszlovákok helyzetére Bene válaszolt, de a labdája az oldalhálóban kötött ki. A szünetben a kapitány higgadtságra intette a csapatot, és arra, hogy használják a pálya teljes területét, húzzák szét a védelmet, és akkor nem maradnak el a lehetőségek.

A második félidőben gyorsan meg is született az első magyar találat. Csernai Benét szöktette, aki a védők közt átkígyózva az alapvonal közelébe jutott, onnan élesen belőtte a labdát, a menteni igyekvő Weiss pedig a saját kapujába terelte azt a 47. percben. Az 59. percben ismét a mozgékony és szélvészgyors Bene kapott egy jó átadást, kicselezte a védőket – az egyik le is pattant róla –, és 7 méterről a kapuba lőtt. Benének amúgy az első félidőben volt egy kapufája, ő volt a meccs embere. 

Bár tíz perccel a vége előtt egy védelmi megingás után az ellenfél szépített, az egyenlítés elmaradt, mert Urban kihagyott helyzeténél szerencséje is volt a csapatnak. A csehszlovákok edzője ki is emelte a meccs végén, nem állt mellettük a szerencse. Lakat pedig arra utalt, a játékosok megértették, hogy a szó igazi értelmében, csak verejtékes munkával lehet célba érni.

A tervszerűség és a céltudatosság sokszor előkerült az értékelésekben, és azt is Lakat érdemének nevezték, hogy sok játékost kipróbált különböző szerepkörökben, amivel magasan tartotta az egészséges versenyszellemet.

12 góljával Bene Ferenc lett a gólkirály, aki két év múlva az angliai világbajnokságon is mind a négy meccsen betalált. Ő az egyetlen magyar futballista, akinek vb- és Eb-gólja is van az olimpiai tornák mellett. Bene a 71-es Aranylabda-szavazás tizedik helyezettje volt.

A felnőttválogatottban Orbán, Nógrádi, Palotai, Katona és Csernai kivételével mindannyian megfordultak.

Palotai bíráskodott pályafutása befejezése után, BEK-döntőt is vezetett. Palotai és Gelei, mivel a döntőn nem játszottak, aranyérmet nem kaptak.

Varga négy év múlva is bekerült az olimpiai csapatba, de Mexikóvárosban nem lépett pályára, hanem onnan disszidált. Nagy karriert jósoltak neki, ami elmaradt, még ha ott is ült a Szuperkupa-döntőben győztes Ajax kispadján. Komora bajnok is volt edzőként a Honvéddal, a felnőttválogatottat is vezette. Novák négy év múlva is csapattag volt, két arany mellett van egy bronzérme is olimpiákról, a Ferencvárossal edzőként bejutott a Bajnokok Ligájába.

A győztesek névsora: 

  • Gelei József (1938–)
  • Szentmihályi Antal (1939–)
  • Novák Dezső (1939–2014)
  • Orbán Árpád (1938-2008)
  • Ihász Kálmán (1941–2019)
  • Nógrádi Ferenc (1940–2009)
  • Palotai Károly (1935–2018)
  • Szepesi Gusztáv (1939-1987)
  • Farkas János (1942–1989)
  • Csernai Tibor (1938–2012)
  • Komora Imre (1940–)
  • Katona Sándor (1943–2009)
  • Bene Ferenc (1944–2006)
  • Varga Zoltán (1945–2010)

(Borítókép: A levegőbe dobálják Lakat Károly szövetségi kapitányt az olimpiai bajnok magyar labdarúgó válogatott tagjai a győzelem utáni örömükben a XVIII. nyári olimpián 1964. október 23-án. Fotó: Keystone / Getty Images Hungary)