Párnákkal dobálták az olimpiai bajnok magyar futballválogatottat

GettyImages-515339358
2020.04.30. 04:44

Az 1964-es tokiói aranyérem után a magyar labdarúgó-válogatott a címvédés reményében érkezett Mexikóvárosba az olimpiára. A döntőig nem játszott európai csapattal a válogatott, a fináléban a bolgárok vezettek, de végül négyet kaptak.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.

A futballban az volt az olimpiai szabály a játékosokra nézve, hogy aki nem jutott szerephez a világbajnokságon, azt be lehetett nevezni az olimpiára, a válogatottaknál pedig a címvédőnek nem kell selejtezőt játszania. Mivel Varga Zoltán kimaradt az 1966-os vb-csapatból, ezért elutazott az olimpiára automatikusan kijutó magyar csapattal Mexikóvárosba. A Népsport az amszterdami járat indulása előtt még a reptéren beszélt vele, és az utolsó mondata különösen komikusan hat a későbbi események és disszidálása tudatában.

Azt hittem, hogy agyvérzést kapok ezen a reggelen – panaszolta. – Képzeljétek, nekilátok öltözködni, veszem az ingemet, hát esküszöm, hogy legalább négy számmal nagyobb. Na, rendben, ettől még nem estem kétségbe. De vállamra veszem a táskámat, leszakad a füle, fogom a ballonkabátom, gombolom, kezembe marad két gomb. Nem is tudom, elinduljak-e ilyen előjelek után.

A titkosszolgálatok tudtak disszidálási szándékáról, de nem léptek közbe. A guadalajarai főhadiszállásról a fővárosba ment, és onnan pattant meg, a csapat pedig valamelyest kényszerpályára került távozásával. Lakat Károly a 4-3-3-as felállást választotta, de a játék az elején eléggé akadozott. A döntőig a következő eredményekkel jutott el a csapat:  

  • Salvador 4-0
  • Ghána 2-2
  • Izrael 2-0
  • Negyeddöntő: Guatemala 1-0 (Csehszlovákiát előzte meg a csoportban)
  • Elődöntő: Japán 5-0 (óriási meglepetésre a franciákat ütötték el a legjobb nyolc között)

A Ghána elleni játék azért volt kissé elkeserítő, mert az afrikai csapatnak volt két kapufája is, tehát simán meg is nyerhették volna a mérkőzést. Dunai Antal Izrael elleni duplája már a csoportelsőséget jelentette, és annak a találkozónak megnyugtató volt az összképe is. Brazília nem került tovább a csoportjából, erre mondta Lakat, felértékelődtek a kisebb nemzetekkel szembeni győzelmek.

A Guatemala elleni győztes gólt Szűcs Lajos lőtte, aki az elődöntőben, amit a világ egyik legnagyobb stadionban, az Azték Stadionban rendezték, centert játszott. A következő meccsen három találatig jutott Japánnal szemben.  Ezután jöhetett a döntő a bolgárokkal szemben, amire így állt fel a válogatott:  Fatér – Novák, Dunai L., Páncsics, Noskó – Juhász, Szűcs, Menczel – Fazekas, Dunai A., Nagy László.

Az 1966-os vb-n találkozott már a két csapat, akkor a mieink nyertek. A döntőben az első negyedóra végén Dimitrov fejesgóllal vezetést szerzett a közönség nagy örömére, ugyanis a mexikói nézők rokonszenvét inkább az esélytelenebbnek gondolt bolgárok élvezték, ezért örültek a találatuknak.

Ezek után a magyarok akarata érvényesült: az egyenlítés a negyvenedik percben sikerült, addig kimaradtak a helyzetek. Akkor egy szöglet után Menczel fordulásból, hat méterről a kapuba lőtte a labdát. Egy perc sem telt el, amikor Nagy kapott indítást a bal szélen, megnyerte a párharcot, az alapvonalig vitte a labdát, középre adott, a jól érkező Dunai pedig a hálóba bombázott, megfordítva a mérkőzést.

A gyors fordítást nem tudták feldolgozni a bolgárok, kirívó szabálytalanságokat követtek el, és Dimitrov, Ivkov és Hrisztov is a kiállítás sorsára jutott. Egyik pillanatról a másikra veszítette el Bulgária a tartását és a meccset is, mert hármas emberhátrányban már nem volt esélye a második félidőben a szépítésre sem.

Juhász és Dunai góljai végleg eldöntötték a találkozót, és mivel a magyarok már nem támadtak minden percben, a közönség nehezen viselte, ami a pályán zajlik, hiszen a belépők a helyi viszonyokhoz képest kifejezetten drágának számítottak. Ezért mérgükben az ülőpárnákat dobálták a gyepre, amit az ünneplő magyar játékosok nem egészen értettek.

Az edző, Lakat Károly fia a füttybe dermedt végjáték kifejezést használta a meccsre.

„Nem a győztes magyarokat ünnepelték, hanem a bolgárokat szapulták, szinte teljesen megfeledkezve arról, hogy a mérkőzésen történtekért a végül olimpiai bajnokságot nyert magyar válogatott tagjai az égvilágon semmiben sem hibáztathatók” – írta Lakat a MOB honlapján.

Az olimpia után Novák Dezsőt és Szűcs Lajost meghívta a világválogatottba a későbbi Bayern-edző, Dettmar Kramer. A legnagyobb karriert az újpesti Fazekas László futotta be ebből a csapatból, két világbajnokságon is szerepelt, 1982-ben a belga kapus, Jean Marie Pfaff őt taglózta le, de a kiállítás elmaradt. 92-szer játszott a magyar válogatottban, 1980-ban ő volt Európa második legjobb góllövője. Pályafutása végén Belgiumba szerződött, Antwerpenben telepedett le. Edzősködni kezdett, itthon nem számítottak egyszer sem a tudására.

Az ugyancsak újpesti Nagy László jutott még el világbajnokságra: 1978-ban a csapat tagja volt, Argentína ellen (2-1-re a későbbi győztes házigazda nyert) a kezdőben kapott helyet, és végig a pályán volt. Az olaszok valamint a franciák ellen lecserélték.

A szintén újpesti Dunai Antal volt Európa második legjobb góllövője (1967), az 1996-os olimpiára mint vezetőedző utazhatott ki. A remek technikájú Kocsis Lajos 1975-ben játszott utoljára a válogatottban, 33. szereplése volt. Rajta kívül a két ferencvárosi, Páncsics Miklós és Juhász István játszott az 1972-es Eb-elődöntőben (0-1 a szovjetek ellen), utóbbi pályafutása végén Amerikába ment, de később hazatért. Az Eb-bronzmeccsen Páncsics mellett Szűcs és Dunai is szóhoz jutott a belgák 2-1-re nyertek.

Keglovich, Sárközi, Básti, Szarka, Menczel nem szerepelt a felnőtt válogatottban, Fatér és Szalay egyszer. 

A csapat tagjai: Fatér Károly (1940-), Szarka Zoltán (1942-2016), Novák Dezső (1939-2014), Dunai Lajos (1942-2000), Páncsics Miklós (1944-2007), Noskó Ernő (1945-), Juhász István (1945-), Szűcs Lajos (1943-), Menczel Iván (1941-2011), Fazekas László (1947-). Dunai Antal (1943-), Nagy László (1949-), Kocsis Lajos (1947-2000), Básti István (1944-), Szalay Miklós (1946-), Sárközi István (1947-1992), Keglovich László (1940-).

A mérkőzésről a fekete-fehér, magyar közvetítéssel hallható videó mellett fennmaradt egy színes összefoglaló is, a NOB YouTube-videóján 49:06-tól látható.

(Borítókép: Bettmann / Getty Images)