Az igazságtalanul elvett vb-arany az olimpiára elsöprő erőt adott

2020.05.15. 04:59

A kötött fogású birkózó, Kocsis Ferenc mindig számíthatott a csípődobására karrierje során. Amikor a moszkvai olimpián, 1980-ban hátrányba került, akkor is előkaparta ezt a fegyverét, és tusolt utána. A döntőben a szovjet Bikovot lezavarták a szőnyegről, mert semmit sem tudott kezdeni az energikus magyarral, így a 74 kiló aranyérme lett Kocsisé.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, a győztesekre emlékezünk. Hajós Alfrédtól a rövid pályás gyorskorcsolya-váltóig.

Kocsis még akkor is futballista akart lenni, amikor a testvére, János már a Kinizsi Húsos Vágóhíd utcai termébe járt birkózóedzésekre. 1966-ban aztán együtt mentek el egy kedvcsinálóra, és Mángó Andor edző azonnal észrevette a tehetségét. A bátyja akkor árulta el, hogy összekapaszkodtak néhányszor otthon, ezért látszódhatott úgy, hogy van már előképzettsége. (Kocsis János szabad fogásban vb-bronzéremig jutott.)

A birkózás mellett kikötő Kocsis Ferenc rögtön megnyerte az első versenyét, és a Budapest Bajnokság után egyenesen ívelt felfelé a pályája. Őszintén elmondták neki, menjen tovább, mert már kinőtte ezt a klubot. Bevonult katonának, ezért a Honvédban egy nagyon emlékezetes csapatbajnoki döntőn is birkózott 1973-ban. A korszak egyik legjobbját, Toma Mihályt másfél percig tartotta hídban, folyamatosan feszítette, őrölte, és nagy nehezen betörte. 1973-ban igazolt át a Ganz Mávaghoz, ahol Kiss Ferenc segítette. Már az 1976-os olimpiára kijuthatott volna, de 23 évesen még nem mellette határoztak, hanem a Vasasban edződő Tomát küldték.

1977-ben bronzéremmel tért haza a világbajnokságról, majd ,kegy év múlva ezüst volt a nyakában, amit sikerként is felfoghatott volna, de inkább arculcsapásként élte meg.

4:3-as vezetésénél 5 másodperccel a vége előtt ugyanis leléptették, és a szovjet Nyiftullajevet hirdették ki győztesnek.

Akkor megfogadta, hogy még egyszer ilyen égbekiáltó igazságtalanság nem fordulhat elő, addig is szorgalmas volt, de ettől csak még fanatikusabban készült. 1979-ben már első nemzetközi aranyérmét nyerte az Európa-bajnokságon, pedig hidegzuhannyal indult neki a verseny, mert tussal kapott ki egy finntől. A szovjet Mkrticsev ellen pedig 2:8-as hátrányba került, de nem adta fel, hanem egyenlített. Riválisa megint elhúzott négy ponttal, de előszedte kedvenc fegyverét, és csípődobásaival a maga javára fordította a küzdelmet.

Kocsis a dán Jaegersgaard ellen a kötöttfogású birkózás 74 kg-os súlycsoportjában a XXII. nyári olimpián.
Kocsis a dán Jaegersgaard ellen a kötöttfogású birkózás 74 kg-os súlycsoportjában a XXII. nyári olimpián.
Fotó: Képes Sport, 1980. július-december (27. évfolyam, 33. szám) Arcanum adatbázis

A San Diegó-i világbajnokságon ismét összeakadt a szovjettel, aki megint nagy lendülettel kezdett, és megint hatpontos előnyt szerzett. Kocsist nem zökkentette ki a hátrány, folyamatosan csökkentette a különbséget. A végén leléptették ellenfelét, mert már nem bírta feltartóztatni. Mkrticsevet ölben vitték le, annyira elkészült az erejével.

A döntőben a bolgár Sopovot megverte ugyan, de a bolgárok reklamálása után végül döntetlenre hozták ki az eredményt, és mindkét versenyzőt aranyérmesnek nyilvánították, még ha nem is állhattak egymás mellett a dobogón. Ilyen remek eredmények után természetesen az olimpia nagy favoritja is Kocsis lett.

Moszkvában a dán Jaegersgardot két vállra fektette kezdésnek, majd a szerb színekben induló Kaszap Károlyt leléptetéssel verte, ami után jöhetett a bolgár Sopov ellen a visszavágó. A bolgár kétpontos előnybe került, Kocsis viszont ismét előszedte kedvenc fegyverét, és egy nagy ívű csípődobással három pontot szerzett. A bolgárt megintették, Kocsis pedig a 4:2-es vezetés után is aktívabbnak bizonyult, nem bízott semmit a véletlenre.

A román Mineát mindjárt az első három percben tusolta, a finn Huhtala ellen viszont kihagyott az elején, riválisa 4:-0-ra meglépett, de ez nem vette el a kedvét, egy újabb remekül kivitelezett csípődobás majd utána a tus azt jelentette, hogy az Anatolij Bikov elleni döntőt hibapont nélkül várja. A szovjetek az olimpiai címvédő, szibériai klasszist reaktiválták a moszkvai olimpiára. Az 1977-es vb-n valamint 1978-ban a szófiai Európa-bajnokságon Kocsis ugyanis jobb volt nála, de látva, hogy Mkrticsev sem boldogult a magyarral, vissza kellett jönnie.

„Megmondom őszintén, leizzadtam a Bikov elleni meccs előtt. Meg sem mozdultam, de már folyt rólam a víz. Akkor éreztem, hogy iszonyatosan egyedül vagyok a szőnyegen. Tóth István döntőjét előző nap finoman szólva sem pontozták igazságosan. Felmerült bennem, mi van, ha ez velem is megesik.

Vártam a pillanatra, meg akartam mutatni, hogy jobb vagyok mindenkinél. Abban biztos voltam, hogy Bikovot is meg kell vernem az aranyért. Akkor visszagondoltam a 78-ban csalással elvett vb-döntőre, és hogy utána milyen energiákat szabadított fel bennem a győzni akarás. Mennyiszer futottam fel fóliába csavarva a Hármashatár-hegyre és vissza, annyira akartam az olimpiai bajnokságot. És pontosan tudtam, azzal, hogy nyertem egy vb-t, a célomat még nem értem el, és tudtam, milyen rettentő csalódott lettem volna, ha nem sikerül teljessé tennem az életemet. Megcsináltam” – elevenítette fel Kocsis egy korábbi cikkünkben.

Kocsisnak a kettős leléptetés elég lett volna, de tudta, erre nem szabad alapoznia. Elkeseredett küzdelem folyt az első perctől, és nagyon hamar lehetett látni, a magyar jobb erőben van, energikusabb, dinamikusabb. A szovjetet kétszer is intették passzivitásért, menekülésért. A harmadik percben Kocsis tovább rohamozott, a játékvezető pedig úgy látta, hogy a hazai közönség sem tudja már erőre bírni Bikovot, ezért 1 perc 21 másodperccel a menet kezdete után leléptették.

„Amikor a szőnyegen kihirdették a győzelmemet, hirtelen üres lett a világ. Csak álltam földre gyökerezett lábakkal, és jó ideig nem értettem, mi is történt. Hegedüs Csaba szólt, hogy örüljek. Akkor fogtam fel, örülhetek, olimpiai bajnok lettem" – nyilatkozta a Népsportnak.

Bikovon érezte, hogy tart tőle, megrettent attól, amikor mélyen átnyúlt a hóna alatt.

Kocsis Ferenc és Anatolij Bikov az 1980. évi nyári olimpiai játékokon Moszkvában.
Kocsis Ferenc és Anatolij Bikov az 1980. évi nyári olimpiai játékokon Moszkvában.
Fotó: Vladimir Rodionov / Wikipedia

Nem is a szovjet elleni volt a legkeményebb meccse, hanem Sopov ellen, akinek nem kedvelte a stílusát. Az olimpia előtt is találkoztak már egyszer, és akkor ugyan megnyerte Kocsis a Német Nagydíjat, de a bolgár ellen kettős leléptetés lett a vége, mert nem tudott vele mit kezdeni azon a tornán.

Növényi Norbert után egy nappal Kocsis is olimpiai bajnok lett, és Tóth Istvánnak is járt volna az első hely, de a bírók érthetetlen döntést hoztak, és összetörték Tóth álmát. A görög versenyző vihette haza az aranyat az ő súlycsoportjukban, a 62 kilósak között.

Kocsis 1981-ben és 1983-ban is Európa legjobbja lett, második aranyát Budapesten nyerte, ez nagy vágya volt, mert addig már mindent megkapott a birkózástól, viszont hazai pályán nem ünnepelhetett mindaddig. 31 évesen Los Angelesben sem lett volna esélytelen, de a bojkott keresztül húzta számításait, pedig Kádár János a tatai edzőtáborban nyugtatta őket, kimehetnek majd – ha nem is mindenki, de az esélyesek mindenképp. Kocsis amikor megtudta májusban, hogy nem mehetnek, zokogott.

Abba is hagyta a birkózást, inkább edző lett a Ganz Mávagban. Rögtön nagy kincsre akadt, a Vasasból eltanácsolt Farkas Péter lett a tanítványa. Farkas 1991-ben világ- és Európa-bajnok lett, 1992-ben pedig olimpiai bajnok Barcelonában. 2004-ben szintén a tőle tanuló Majoros István nyert olimpiát Athénban, de az Európa-bajnok Deák Bárdos Mihály is sokat köszönhet neki.

2013-ban negyedik magyarként – Kozma István, Polyák Imre, Hegedüs Csaba után – kapta meg a halhatatlan birkózóknak járó elismerést. Családja előtt kapott vastapsot, ami kevésszer adatik meg az ember életében. Négy gyereke van, a legkisebb cambridge-i ösztöndíjas.

Kocsis Ferenc az életműdíjjal 2013-ban
Kocsis Ferenc az életműdíjjal 2013-ban
Fotó: Róth Tamás


  • Tippek
  • Babaváró hitel