Családi trauma után jutott az olimpiai aranyig, aztán a börtönbe

C  IK19920730125
2020.06.05. 19:12

Lazán, játékosan szerezte meg élete legfontosabb aranyérmét a birkózó Farkas Péter. Amikor hátrányba került a barcelonai olimpián, akkor sem kellett aggódnia miatta, hogy ne tudná megfordítani a meccset. Természetes volt, hogy nyer.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Farkas Péter 1988-ban a lengyelországi Walbrzychban érte el első nagy sikerét a junior Európa-bajnokságon. Pedig a Vasasból 17 évesen eltanácsolták, az edzői pályáját kezdő 1980-ban olimpiai bajnok Kocsis Ferenc az utolsó pillanatban találkozott vele. A Ganz Mávagban kezdték meg a közös munkát, Kocsis jól ismerte Farkas apját, Károlyt, aki szintén birkózó volt.

Akarnok, konok, vagabund, lomha, laza, minden dobásról lelépett

– így jellemezte Kocsis a tanítványát, de azonnal látott tehetséget benne, míg mások épp ellenkezőleg. Ezen az említett versenyen improvizatívan és lehengerlően birkózott Farkas, a verseny legjobbjának választották. Minden szépnek látszott, amikor a szállodában megcsörrent a telefon, Kocsis vette fel.

„Még a fülemben csengett a Himnusz, de az együtt ünneplés helyett ennyit hallottam: meghalt a Karcsi. Talán ennyit bírt kipréselni magából Péter anyja. Engem bízott meg, hogy ezt Péterrel közöljem. A lelkiállapotom a dobogó tetejéről egy száz méter mély pincébe zuhant. Kapkodtam a levegő után, nem akartam elhinni. Mit fogok mondani egy 20 éves gyereknek? Onnantól színlelt volt az örömöm, nyugtalan lettem, pedig hazafelé végig arról beszéltünk, hogy fogja két vállra csapni az egész világot ezek után, hogy őt senki sem fogja megállítani a barcelonai olimpiáig. Ahogy megérkeztük a kocsival a házuk elé, rögtön mondta: meghalt apu. Bólintottam. Látta a nyüzsgést a házban, hát így érezte meg, milyen baj volt náluk otthon” – emlékezett vissza Kocsis.

Farkas édesapja segíteni indult az egyik méhész barátjának, esős idő volt. Amikor a kaptárokat kiemelték, az egyik agyonázottnak kiszakadt az alja, a méhek kiszabadultak, és az életerős férfit megcsípték, ez okozta a halálát.

Új-Magyarország,-1992
Fotó: Új Magyarország, 1992 / Arcanum

A versenyző pályája a családi tragédia után kezdett meredeken felfelé ívelni. Az 1989-es Eb-n újonc létére negyedik lett 90 kilóban. A '90-es világbajnokságot már megnyerte egy súlycsoporttal lejjebb, a 82 kilósok között, ráadásul az olimpiai bajnok Mamiasvilin gázolt át. Egy év múlva Várnában megvédte a címét, közte még egy Európa-bajnokságon is a legjobb volt, így abszolút favoritként, az egész magyar küldöttség egyik legnépszerűbb versenyzőjeként várta a barcelonai olimpiát.

A neve mellett rendszerint megjelent a bohém jelző, mert nyíltan elmondta, nem szereti a hosszú futásokat, nem edzésmenő, de mivel valami istenadta tehetsége van a sportághoz, a versenyeken jól szerepel. „Véletlenül jól szerepelek” – mondogatta humorral, csibészséggel, mert hatalmas edzésmunkát végzett el, Kocsis ugyanis nem arról volt híres, hogy hajlandó elnézni a kisebb lazításokat.

„Többet edzek, mint jólesne. Nap mint nap megfeszülök. Mindössze arra gondoltam, hogy azért elmehessek egy moziba vagy táncolni, ha éppen kedvem tartja. Ne legyen kötelező azzal a tudattal élnem, hogy olimpiára készülök. Úgy akarok olimpiai bajnok lenni, hogy ne kelljen kizökkennem a megszokott életvitelemből. Ha mindent megváltoztatnék, úgy könnyű lenne.

Olyan vagyok, mint a Terminator. Amikor éppen le akarnak takarni, kigyullad a piros fény, felkelek és megyek tovább, tovább, előre

– ezeket a gondolatokat fogalmazta meg az olimpia előtt a Nemzeti Sportban. A döntőig a következő meccsekkel jutott el: 

  • Goran Kasum (olimpiai zászló alatt, jugoszláv) – 4-1
  • Moyeldin Ramadan (egyiptomi) – 2-0
  • Thomas Zander (német) – 1-0
  • Dan Henderson (amerikai) – 2-0
  • Magnus Fredriksson (svéd) – 2-0

Az első meccsén tudtak rajta pontot csinálni, utána végig remekül védekezett. Kasum többszörös vb-érmes volt már, amikor találkoztak, ha nem lett volna Farkas, lényegesen nagyobb karriert futhatott volna be. Zander ellen megszenvedett, a svéd stílusát sem kedvelte, de mindenkivel szemben legalább volt egy akciója az ötperces küzdelem alatt.

A másik ágon meglepetésre a lengyel Piort Stepien jutott el a fináléig, miután 3-2-re legyőzte az exszovjet Turlihanovot. A nála öt évvel idősebb lengyellel szemben nem volt pozitív a mérlege. Egyszer megverte, egyszer kikapott tőle, és volt két olyan meccsük, amikor mindkettőjüket leléptették. Farkast egyáltalán nem zavarta, ha a döntő előtti masszírozását, bemelegítését megörökítette a kamera, engedélyt adott rá.

Magyar-Hírlap,-1992
Fotó: Magyar Hírlap, 1992 / Arcanum

Az olimpiai döntőben a lengyel szerzett vezetést, amikor Farkas térdelő helyzetbe kényszerült. A meccs felénél jártunk, amikor egyenlített, még ha a kiemelésével nem is egy pontos akciót csinált, egyet adtak érte. Fél perc múlva ismét leparancsolták a lengyelt, Farkas felkapta, eldobta, akkor már három ponttal honorálták.

Stepien a folytatásban sem tudott kiszabadulni a magyar karjai közül. Farkas megpörgette két pontért, ezzel 6-1-re módosította az állást, és már sejteni lehetett, amikor felálltak a kör közepére, hogy ezzel meg is nyerte a meccset, mert az képtelenség, hogy amikor egymásnak feszülnek, a lengyel ki tudja őt billenteni, be tudja csapni valamivel. A hátralévő időben már nem történt érdemleges, a magyar szurkolók a teremben visszaszámoltak, Farkas pedig teljessé tette karrierjét.

24 éves korára mindent megnyert, ráadásul a lehető legrövidebb időn, két éven belül.

Négy világversenyből négy arany, erre csak a legnagyobbak képesek, mondta a finálé után Szőnyi János kapitány. Elárulták azt is, hogy ugyan flegmának tűnik kívülről, jéghideg fejjel megtervezi a meccset, az egyik legtudatosabb birkózó az egész világon.

„Végig biztos voltam a győzelemben. Az elején még nagyon erős volt a lengyel, később elfáradt. Igaz, ő vezetett, de tudtam, meg fogom tudni pörgetni. Minden magyart, éljen akárhol a világon, csókoltatok” – mondta a sajtótájékoztatón.

Az 1936-os olimpia bajnoka, Kárpáti Károly az Új Magyarországnak értékelt, és azt mondta, példát vehetnének a játékos felfogásáról, mindenkinek követnie kellene, mert sokan agyonhajszolják magukat, és nem látszik az a felszabadultság, ami az első másodperctől sugárzik Farkasból. Ha Farkast nézi a szurkoló, kedvet kap a birkózáshoz, mozgása és még az emelései is légiesen könnyedek, ami egyben tiszteletet parancsoló.

Benne maradt a fogam. Leteszteltem, hogy aranyból készült-e az érem. Királyvíz nem volt nálam

– mondta a tévé kamerái előtt a rá jellemző hamis mosollyal az ünneplés után. Talán ő volt az első az olimpiák történetében, aki megharapta az érmet. Követői mindegyik olimpián akadtak, stílust teremtett.

Az olimpia után kiengedett, elszaladt a súlya, és nem talált vissza a sikerességhez. Show-műsorokban szerepelt, mindenhol tárt karokkal várták, sőt minden városban őt akarták. A következő világversenyeken nem szerepelt jól, 1994-ben még a válogatottból is kiszorult.

Farkas Péter birkózó a kötöttfogású birkózás 82 kg-os súlycsoportjának olimpiai bajnoka beleharap az aranyérmébe a sajtóközpontban a XXV. nyári olimpiai játékokon 1992. július 30-án.
Farkas Péter birkózó a kötöttfogású birkózás 82 kg-os súlycsoportjának olimpiai bajnoka beleharap az aranyérmébe a sajtóközpontban a XXV. nyári olimpiai játékokon 1992. július 30-án.
Fotó: Németh Ferenc / MTI

1996-ra felszívta magát, a hazai Európa-bajnokságon egy felejthetetlen döntőben lett ezüstérmes. Először úgy tűnt, övé az arany, az óvás után azonban a török Yerlikaya kapta meg. Ezzel jutott ki az olimpiára, de a 90 kilósok közt már nem tudott sikeres lenni.

2000-ben még megpróbálkozott az olimpiai részvétellel, de már nem jutott ki. 2001-ben került be először a rendőrségi hírekbe, amikor összetűzött az autóját elszállító rendőrrel. 2004-ben tartóztatták le újra, akkor már sokkal komolyabb ügyben, kábítószer-termesztés miatt emeltek vádat ellene. 2008. novemberben öt és fél év börtönbüntetésre ítélték, de az ítélethirdetés közben elhagyta a termet. A szökéssel súlyosbított a helyzetén, csak 2009-ben fogták el Andorrában. 2014 augusztusában szabadult.

Pár héttel később a MOB évkönyvének adott interjút. „Ott bent csak elvoltam. Olvasgattam, dumáltam, sakkoztam, dolgoztam az asztalosműhelyben, lejártam a konditerembe. Az igazi nagy kérdés, hogy a család hogyan bírta. Időről időre voltam tanúja megrázó családi tragédiáknak bent.

Eltökélt, kemény fickók omlottak össze előttem, roskadtak magukba, vagy adták fel lelkileg. Én ehhez képest paradicsomi körülmények között lehettem odabent.

A fia és a lánya is apa nélkül nevelkedett, de felesége a legnehezebb pillanatokban sem mondott nekik rosszat róla. Mennyit tudtak és mennyit érthettek meg a gyerekek? – tette fel neki a kérdést Szegő András.

„Nem tudom, de majd egyszer biztosan megbeszéljük. Éreztem a szeretetüket, ragaszkodásukat, hitüket bennem. Túlontúl jók is, rendesek is lettek, érzem, hogy itt az ideje, hogy a magam idiótaságával rontsak rajtuk egy kicsit. Hogy talpon maradtam, viszonylag épen megúsztam ezt az évtizedes meghurcoltatást, azt kizárólag nekik köszönhetem. A családnak, hogy ezt végigcsinálták, hogy volt hitük, szeretetük, erejük hozzá.”

A legnagyobb krízisekben a kardvívó bajnok, Szabó Bence segítette. 2020-ban azt tudjuk róla, hogy testvérével együtt egy pékségben dolgozik.

Borítókép: Farkas Péter (kék mezben) birkózó küzd a lengyel Piotr Stepiennel a kötöttfogású birkózás 82 kg-os súlycsoportjának döntőjében a XXV. nyári olimpiai játékokon. A magyar sportoló aranyérmet nyert. MTI Fotó: Németh Ferenc



  • Hírek
  • Hírek