Csollány hihetetlen erővel és eleganciával érte el a csúcsot

GettyImages-949348
2020.06.20. 07:52

Úgy ment fel a gyűrűre Csollány Szilveszter a 2000-es sydney-i olimpiai döntőjében, hogy pontosan tudta, milyen pontszámot kell elérnie. Annál végül jóval többet szerzett,  mert olyan elemet mutatott be, amitől a gyakorlata közben felhördült a közönség. 2002-ben hazai szurkolók előtt lett világbajnok, úgy lett kerek a pályafutása.

Magyarország az olimpiák történetében 177 aranyérmet nyert, időrendben emlékezünk a győztesekre. Hajós Alfrédtól a rövidpályás gyorskorcsolya-váltóig.

Csollány Sopronban született, majd Győrben kezdett el tornázni. 18 évesen az avignoni ifjúsági Európa-bajnokságon gyűrűn harmadik lett, lólengésben negyedik. Az 1990-ben megszerzett Eb-bronzérme nyomatékosította, hogy a gyűrű lesz a kedvenc szere, de összetettben is nagyszerű tornász volt. Első olimpiáján, 1992-ben például kilencedik lett az egyéni összetett versenyben, a szerenkénti döntőben is érdekelt volt, gyűrűn hatodik lett.

Volt már vb-ezüstje abból az évből, mégsem volt meglepetés a hatodik helye.

Az áttörésre sokáig várni kellett, és talán meg sem történik, ha 1995 augusztusában nem kap egy állást a St. Louis-i magánklubban. Az Egyesült Államokban a torna akkor kezdett felívelni, amin az atlantai rendezés nagyot lendített. 

Csollány azt nyilatkozta, soha olyan nyugodt körülmények között nem edzett, mint akkor, és ez meg is látszott a teljesítményén, a fejlődésén, pedig valójában edzője sem volt. 1996-ban ismét vb-második lett, majd a júliusi olimpia előtti Európa-bajnokságot kihagyta. Akkor nem tudott bejelentkezni az aranyért, mert éppen az amerikai bajnokságra kísérte el legígéretesebb tanítványát. Eközben önmaga sem tétlenkedett, új elemeket épített be a gyakorlatába.

Ha tökéletesen végrehajtom a gyakorlatomat, akkor másodiknál rosszabb nem leszek. Mit kerteljek? Szerintem az sem lenne nagy szenzáció, ha én végeznék az élen az olimpián. Különben, ha nyerek, dupla öröm ér, mivel rendkívüli szabadságot kapnék a klubomtól, hazajöhetnék az aranygéppel, utána pedig végre pihennék egy kicsit

– nyilatkozta a Népszabadságnak 1996. májusban.

A gyakorlatát tökéletesen végrehajtotta Atlantában, de a szer legnagyobb specialistája, az olasz Jury Chechi azonban elvitte előle az aranyérmet. Egy év múlva a vb-n is az olasz volt a jobb, az 1998-as Európa-bajnokságon viszont az olasz távollétét kihasználta Csollány, és nyert. 1999-ben Kínában rendezték a vb-t, Chechi akkor sem indult, de a kínai Tong Csen a hazai pálya előnyét kihasználva megnyerte a finálét, Csollánynak megint az ezüst jutott. Még a szeptemberi olimpia előtt rendeztek Brémában egy Európa-bajnokságot 2000-ben, akkor a görög Tampakosz váratlanul megelőzte. Csollány hibázott is, de még inkább eltökéltté tette ez az esemény.

Az olimpiára esélyesként érkezett, nem is félt ezt kimondani, noha a férfi csapat nem jutott ki, nem állt mögötte egy csapat, csak barátjával, Supola Zoltánnal képviselték a magyar színeket a férfiaknál. Az ellenfeleknél Chechi sérülése nem jött rendbe, Tong nem került be hazája csapatába, erre jó előjelként lehetett tekinteni. Tampakosz viszont ott volt a görögöknél, és a bolgár Jovcsev is előlépett ellenféllé, de a kínai Jangot sem volt szabad lebecsülni. 

Az olimpiai selejtezőben Csollány és Jovcsev egyaránt 9,775 pontot kapott, a görög 9,772-t, a német Marius Toba 9,7-et. A feladat adott volt: a döntőben még egyszer hibátlanul kellett bemutatnia a tudását, és akkor elérheti élete legnagyobb sikerét. A 30 éves Csollány volt a döntő mezőnyének legidősebb tagja, de mindez nem nyomasztotta, mert tudta, hogy itt a vissza nem térő esély, most kell olimpiát nyerni, mert négy év múlva már nehezebb lesz.

A nyolcas döntőben ő mutatta be nyolcadiknak a gyakorlatát, vagyis végignézhette a többieket, mit vetnek be, azt is láthatta, a pontozók, mennyire értékelik őket. Pontosan tudta, a többiek mivel készülnek, inkább csak a rezdülések voltak az érdekesek.  A másodiknak tornázó Tambakosz 9,762-t kapott, vagyis javított a selejtezőhöz képest. Jovcsev neve mellé 9,737 került, ő rontott valamelyest. Ennél fontosabb volt, mindkettő verhető volt egy hibátlan gyakorlattal.

Edzője, Limperger István tette fel a gyűrűre, és az első pillanattól az utolsóig érződött rajta az elegancia, az erő, a könnyedség, volt a tartásában valami lenyűgöző, ami megkülönböztette a riválisaitól.

Ahogy a rezzenéstelen kézállásból keresztfüggésbe ereszkedett, a közönség nagy tapssal fogadta, senki más nem kapott olyan üdvrivalgást, mint ő. A leugrása is hibátlan volt, és mindenki arra gondolt, nem lehet más a győztes, csak Csollány. Amikor a pontszámot meglátták – fél percig nem írták ki –, még nagyobb taps fogadta, mert a 9,85-ös eredmény aranyérmet jelentett. Magyarországnak ezen a szeren még nem volt olimpiai bajnoka, Csollány Szilveszter lett az első.

Csollány Szilveszter tökéletes gyakorlata
  1. Csollány Szilveszter – 9,85
  2. Dimosztenisz Tambakosz – 9,762
  3. Jordan Jovcsev – 9,737

„Amint elindultam lefelé, és megláttam a talajt, biztos voltam benne, hogy én leszek az aranyérmes. Természetesen néhány százaléknyi esély mindig van ennek az ellenkezőjére, de akkor nem támadtak kétségeim, még afelől sem, hogy hiba nélküli lesz a leérkezés” – idézte őt akkoriban a Színes Sport.

Kitért arra is, hogy amerikai szerepvállalása hozta el a fordulópontot karrierjében, ott komolyodott meg, mert erre szorította rá az élet. Ketten voltak a feleségével, a döntéseiért felelősséget kellett vállalnia, másra nem számíthatott. Dacot váltott ki benne, hogy itthon elterjedt róla, elhízott, már nincs benne motiváció.

Amikor a 96-os világbajnokságon második lettem Puerto Ricóban, nagy hüledezés támadt itthon, de legalább észrevették a pozitív tulajdonságaimat. Ezután az atlantai ezüstérem már nem volt akkora meglepetés, azóta pedig azért dolgozom, hogy eggyel továbblépjek. És ez most sikerült.

A döntősök közül görög Tambakosz négy év múlva, hazai közönség előtt, Athénban vigasztalódott aranyéremmel. Csollány 2002-ben a debreceni hazai közönség előtt begyűjtötte a pályafutásából hiányzó vb-aranyérmet. Akkor lett teljes a pályafutása, és Magyarországon ünnepelhetett, ami egyetlen korábbi nagy bajnoknak sem adatott meg.

Csollány Szilveszter, miután átvette aranyérmét a sydney-i olimpián
Csollány Szilveszter, miután átvette aranyérmét a sydney-i olimpián
Fotó: Jed Jacobsohn / Getty Images Hungary

Hogy mennyire nehéz gyakorlatot mutatott be az olimpiai döntőben, ahhoz egy adalék, hogy 2012-ben az olimpikon Hidvégi Vid azt mondta, ő nem tudná megcsinálni ugyanezt tíz évvel később sem.

Csollány 2003-ban jelentette be pályafutásának végét, 2006-ban szerepelt a Sztárok a jégen című TV2-es show-műsorban. Később itthon nem találta a helyét, a vendéglátásban dolgozott, majd 2013-ban Izlandon vállalt munkát, később Ausztriában.

„Kikerülsz a burokból, ott állsz az élet kellős közepén, szembesülsz a valósággal. Nagyon kevés olyan versenyző akad odahaza, aki sikeresen átvészeli ezt, főleg azoknak sikerül, akiknek megvan a továbblépéshez szükséges kapcsolatrendszerük. Én ilyennel nem rendelkeztem. Nekem versenyzőként a torna száz százalékban kitöltötte az életemet. Alkalmatlan voltam arra, hogy az edzés mellett komolyan tanuljak. Vagy százszázalékosan csinálom a dolgokat, vagy sehogy. Én a tornát választottam.

Most mondjam azt, hogy két miniszterelnök is szorongatta a kezem? Hogy beszélgettem Orbán Viktorral és Gyurcsány Ferenccel is. És? Mentem volna oda, hogy miniszterelnök úr, tessék nekem segíteni munkát keresni? Ezt annyira megalázónak éreztem, hogy soha nem tettem meg

– mondta az Indexnek 2013-ban.

Három lánya született, Szimonetta már 22 éves, Kitti 14, Kincső 11 éves. Pillanatnyilag a szombathelyi főiskolán óraadó tanár, Sopronban egy táncegyesületben tart akrobatikaórákat, de élvezi, hogy a háztartásban dolgozik. A 2020-as az Exatlonban is versenyzett. Áprilisban volt ötvenéves.

(Borítókép: Csollány Szilveszter az aranyérmes gyakorlat közben - fotó: Je d Jacobsohn / Allsport / Getty Images)