Forradalmi újítás jöhet az atlétikában: a királyszámban 9 mp alá sprintelnének

Tizenhat év telt el azóta, hogy a jamaicai Usain Bolt, az amerikai „földönkívüli” úszócsoda, Michael Phelps atlétikai hasonmása a berlini világbajnokságon 9.58 másodpercre javította a 100 méteres síkfutás világcsúcsát.

Álombeli rekord született, amit azóta nemhogy megdönteni, de még csak megközelíteni sem tudtak. Azok állnak nyerésre, akik már 2009-ben azt jósolták, hogy Boltnál gyorsabban képtelenség végigrepeszteni a 100 méteres egyenest, más szóval nincs és nem is lesz gyorsabb sprinter a 195 centiméter magasságú jamaikai nemzeti hősnél. Akit 2016-ban a Bajnokok Bajnokának kiáltottak ki, nem sokkal azután, hogy a nyolcszoros olimpiai és tizenegyszeres világbajnokként szögre akasztotta – a szögesét.

A sprinter lábához igazított „szupercsukák” eredeti és utángyártott változatainak jó részét már régen elárverezték, a licitekből busás összegek kerültek a javakban amúgy sem szűkölködő sztársportoló számlájára.

Optimista szülőanya

A régi és újabb jóslatokra, a tudós matematikusok számításaira rácáfoló fordulatra, ha úgy tetszik a Bolt-korszak végére mégiscsak sor kerülhet. Feltéve, hogy a hongkongi születésű, de már régóta Angliában élő Alvina Chen nem a levegőbe beszél. Márpedig úgy tűnik, hogy a közepesnél alig jobb atlétából lett feltaláló és vállalkozó előrejelzését komolyan kell venni.

Három év kitartó munkája után érkeztünk el ahhoz a nevezetes naphoz, amikor büszkén jelenthetjük be, hogy a műhelyünkben elkészült a világ első, digitális eszközökkel támogatott okospályája, amely már a közeli jövőben elképesztő eredmények megszületését segítheti elő

– állítja a 30 éves, két egyetemen is végzett Alvina Chen.

„A kutatásban, az adatgyűjtésben, majd a fejlesztésben, végül a kivitelezésben kiváló szakemberrel dolgoztam együtt. Fizikusokkal, kémikusokkal, matematikusokkal, villamos- és gépészmérnökökkel, nem utolsósorban pedig olyan mesteremberekkel, akik a pályaépítésben vettek részt.”

Az a cég, nevén nevezve a FELDSPAR, amelynek Alvina Chen volt az egyik alapítója, Cambridge, a világszerte ismert angol egyetemi város közelében alakította ki a laboratóriumát, ahogy a műhelyét is.

„Attól a naptól kezdve, hogy elkezdtük megvalósítani a terveinket, mindvégig az volt a célunk, hogy a világ leggyorsabb futópályáját tudjuk az atlétáknak átadni. A leggyorsabbat, egyben a legokosabbat. Amelynek már a borítása is egészen különleges. Ennél sokkal nagyobb előny származik abból, hogy a pálya alatt elhelyezett digitális érzékelők valós idejű adatok sokaságát rögzítik és továbbítják. Így többek között a futók lépéshosszát, a talaj érintésekor a láb és a pálya alkotta szöget, és annak a vertikálisan ható erőnek a mértékét is, amit a futó a haladás közben kifejt. Az adatok összegzése fontos következtetésekre ad lehetőséget, ami aztán az atléták és az edzők munkáját segíti elő” – hangsúlyozta a pálya szülőanyja.

Kapásból húszázalékos előny?

Chen bátor bejelentése szerint a sporttörténelmi újításnak számító intelligens pálya különleges struktúrája és az említett adathalmaz feldolgozása belátható időn belül odáig vezethet, hogy a Bajnokok Bajnokának búcsúznia kell a 9.58 másodperces százas világcsúcsától. Az atlétabarát pályát az Egyesült Királyság leggyorsabb fiatal sportolói már tesztelték, és az így összegyűjtött adatok tanúsága szerint

„Az energiavisszatérítés eddig ismeretlen formájának köszönhetően a vágtázók megközelíthetik a száz méteren a kilenc másodperces álomhatárt, majd azt át is törhetik. A világ leggyorsabb és legokosabb pályája nem ismer határokat” – idézte a büszkélkedő Alvina Chen szavait a telegraph.co.uk brit lap.

Ha valaki hivatott arra, hogy a kísérleti pályáját minősítse, és a jövőbe tekintő nyilatkozatot tegyen, az kétségkívül Mátraházi Imre. Az atlétaszakmában elismert szaktekintély, aki 19 éven át szolgálta versenytechnikai eszközökért és a felszerelésekért felelős menedzserként a Nemzetközi Atlétikai Szövetséget.

Kellő előrelátással most csak arra gondolhatok, hogy a WA által akkreditált laboratóriumoknak korántsem lesz könnyű a dolga, mert nem csupán egy új pályaburkolatot kell bevizsgálniuk, hanem egy egész rendszert, annak alapjával együtt. Az alapvető gond az, hogy a nemzetközi szövetség jóváhagyási rendszere évtizedek óta kizárólag a műanyag pályaborításokra terjed ki, amelyekből az internetes oldalon elérhető lista tanúsága szerint jelenleg 289 engedélyezett termék van.

Mátraházi Imre hozzátette: a licenccel rendelkező húsz laboratórium szigorú protokollt követve végzi a munkáját, olyan pályákról alkot véleményt, amelyek jellemzően 12-15 centiméter vastagságúak. Az új „szuperpálya” burkolata és az alap szerkezete azonban az abban elhelyezett érzékelőkkel ennél jóval vastagabb, integrált rendszernek tűnik.

A fogas kérdés most az, hogy miként lehet tesztelni az elfogadás céljával az új pályát. A több mint harminc éve használt bevált módszerekkel aligha, ezért új metódust kell kifejleszteni, vagy átalakítani a jelenlegi protokollt. Az sem mellékes, hogy a húszméteres próbapályával érdemben még nem sokat lehet kezdeni. Egészen addig, amíg abból száz méter hosszú és nyolcsávos egyenes lesz.

A szakember kiemelte: a fejlesztéssel sok idő fog eltelni, és akkor a felmerülő tetemes költségekről még nem is esett szó.

„Nem vagyok szkeptikus, de őszintén szólva egyelőre csak szurkolni tudok a lelkes fejlesztőknek. Még tippelni sem tudok arra, hogy mikor mutatják be az első négyszáz méteres okos körpályát, és annak elfogadása után mikor indulhat el a sorozatgyártás. Mindenesetre a gyors és átütő sikernek jelenleg nincs realitása” – hangsúlyozta az elismert magyar szakember.

A földestől a MONDO csodájáig, a 10.08-tól a 9.58-ig

A szakértő szavai után egy kis terméktörténelem. Az első gyepszőnyeg fedte atlétikai pályát 1806-ban építették meg, a salakborítású 1871-ig váratott magára, ez idő tájt jelentek meg a kezdetleges szöges cipők.

Az 1964-es tokiói olimpián mutatkozott be a salak és műanyag keverékű futófelület, két évvel később mutatták az első tisztán műanyagból előállított futópályát. Nem sokkal később kezdődött meg a piaci versenyfutás a szintetikus pályák arénájában, előbb a POLYTAN volt a befutó, aztán a TARTAN, majd a REKORTAN, annak folyamatos innovációra épülő újabb és újabb változataival. Az elmúlt évek nagy nyertese az olasz MONDO, amelynek gyártói és fejlesztői azzal büszkélkedhetnek, hogy a legutóbbi 12 olimpián mindig ők lehettek a beszállítók.

Nem véletlen, hogy ez a vállalkozás a WA egyik szilárd lábakon álló kulcsfigurája, egyben a támogatója is. Aligha mellékes, hogy 2023-ban a budapesti atlétikai világbajnokságon is ez a cég gondoskodott arról a tetszetős pályáról, amelynek magas értékű a szakítószilárdsága, ellenálló a szélsőséges időjárással szemben, egyszerre kemény és rugalmas, ezenkívül a MONDO SPORTFLEX X 720 még környezetbarát is.

Ha már történelem, befejezésül jöjjön még annak a világcsúcsokkal szolgáló útnak a bemutatása, amelyet a világ legjobb sprinterei futottak be 1964-től, az elektromos időmérés kezdetétől egészen 2009-ig, a Bolt-csoda megszületésig.

Sprinttörténelem

• 1964. október 15.: az amerikai Bob Hayes „gépi” időméréssel 10.08-ra javítja a világcsúcsot.
• 1968. október 14.: a szintén amerikai Jim Hines 9.95-tel áttöri a 10 másodperces álomhatárt.
• 1987. augusztus 30.: a kanadai Ben Johnson 9.83-at repeszt, de doppingolás miatt eredményét a címeivel együtt később törlik.
• 1991. augusztus 15.: az amerikai Carl Lewis már legálisan 9.86-ra javítja a világcsúcsot.
• 1999. június 16.: egy újabb amerikai jut elsőként 9.80 mp alá, Maurice Greene csúcsa 9.79.
• 2009. augusztus 16.: a jamaikai Usain Bolt 9.58-as idővel a trónon, ami előtt felvezetésképpen már 9.78, 9.77, 9.74, 9.72 és 9.69 másodpercet is futott.

(Borítókép: Alvina Chen / Facebook)