Ritka bepillantást nyert a jövőbe a sci-fibe csöppenő emberiség

A pekingi szervezők a világ minden tájáról meghívtak vállalatokat, kutatóintézeteket, egyetemeket és robotikai klubokat, hogy indítsák el humanoid robotjaikat a félmaratonon. A nevezési határidőig húsz vállalat és kutatóintézet jelezte a részvételi szándékát, a rajtvonal mögött végül 21 modell sorakozott fel.

A kínai gyártók által hozott robotok eléggé elütöttek egymástól, egyesek 1,2 méternél alacsonyabbak, mások 1,8 méter magasak voltak. Az egyik cég azzal büszkélkedett, hogy az általa gyártott robotról nehéz megmondani, hogy valójában humanoid, a beszámolók szerint a női vonásokkal felruházott mesterséges ember az AI segítségével képes volt kacsintani és mosolyogni, írja a The Guardian.

„A robotok kiválóan teljesítik a betáplált parancsokat, nagyon stabilak. Úgy érzem, hogy a robotika és a mesterséges intelligencia evolúciójának vagyok most a tanúja” – nyilatkozta az egyik néző, aki elképedt a csúcstechnológia láttán.

A robotokat szorosan szemmel tartották az erre a feladatra kiképzett emberi edzők, akik közül néhányan fizikailag is támogatták a gépeket a verseny közben. Néhány robot futócipőt viselt, az egyik pedig kapott egy piros fejpántot, amelyen kínaiul a „Bound to Win” („Győzelemre kötelezve”) felirat állt.

Ami nekünk a frissítő víz, az a robotoknak az aksicsere

A leggyorsabb robot Tiangong Ultra volt, aki 2 óra 40 perc alatt teljesítette a 21 kilométeres távot. Az emberek mezőnyében a legjobb férfi induló 1 óra 2 perc alatt ért célba.

A legkiválóbbnak bizonyuló robot alkotói a verseny után azt mondták, hogy Tiangong Ultra teljesítményét a hosszú lábak és egy algoritmus fokozta, amely lehetővé teszi, hogy lemásolja a maratonisták mozgáskultúráját.

„Nem akarok dicsekedni, de Nyugaton egyetlen más robotikai cég sem érte el a Tiangong sportteljesítményét” – mondta a büszke kínai kutatásvezető, hozzátéve, hogy a robot akkumulátorát háromszor kellett kicserélni verseny közben.

Azt sem szabad ugyanakkor elhallgatni, hogy egy-két modell felsült, az egyik például elesett a rajtvonalnál, és csak néhány perc után tudott felkelni, hogy a többiek után iramodjon. Egy másik néhány méter megtétele után korlátnak ütközött, az incidens miatt az emberi kezelője elesett. Ezek a malőrök azért jelzik, hogy van még mit csiszolni a technológián, de az biztos, hogy elkezdett zárulni az olló az emberi atléták és a futásra specializálódott robotok között.

Az elmúlt években már több példát láthattunk arra, hogyan próbálják integrálni a robotokat a sport világába. Jelenleg azt mondhatjuk, hogy leginkább edzőpartnernek alkalmasak, tehát a segítségükkel egy hús-vér ember tovább fejlesztheti az ügyességét. De később akár a játékvezetést is megreformálhatják, gondoljunk csak a már használatban lévő Hawk-Eye rendszerre a teniszből, amely kiiktatja az emberi tényezőt a játékból.

KUKA a nevével ellentétben igencsak aktív

Akiről mindenképp beszélni kell, az a különböző trükkökre képes Atlas, aki a szenzorai segítségével képes átugrani a nehezebb akadályokat is. A Boston Dynamics teremtménye a bizonyíték arra, hogy a robotok mozgékonyak is tudnak lenni, ami gimnasztikában elengedhetetlen követelmény. Atlas tehát robottornásznak is elmehetne, a sajátjai között az élmezőnyben hasítana.

A robotika témáját érintő cikkben van még valaki, akiről muszáj szót ejteni. Ő nem más, mint CUE, a humanoid kosaras robot, aki úgy szórja a triplákat, mint bolond pék a lisztet. CUE egy ízben sorozatban 2000-szer (igen, kétezerszer) dobott kosarat, ami egészen hihetetlen szám. Nyilván nem tud cselezni, meg pont annyira mozgékony, mint egy szobor, de a dobótechnikája közelít a tökéleteshez, köszönhetően egyebek mellett annak is, hogy képes saját magát korrigálni. A mérnöki csodáról ebben a cikkben írtunk részletesebben.

A viccesen hangzó KUKA nevű robot egy egészen más sportágban, az asztaliteniszben hasznos eszköz, igyekszik minden labdát visszaadni, ami egy idő után igazán frusztráló lehet az ember számára, már amennyiben nem hibázik a gép.

A KUKA Robotics még egy marketingvideót is készített a terméke népszerűsítésére, amelyben minden idők egyik legjobb német asztaliteniszezője, Timo Boll szerepel. Őt kérték fel arra, hogy legyen a KUKA márkanagykövete Kínában, végül sikerült is megegyezni vele.

A KUKA robotjai lenyűgöző termékek: gyorsak, fordulékonyak, pontosak és megbízhatóak. Mint egy asztaliteniszező

– nyilatkozta az Eb-győztes sportoló a speciális robotról.

Az alábbi videó pedig azt mutatja be, hogy a robotok tollaslabdázni is tudnak, ha arról van szó.

Őrületes tempóra képesek az aszfaltbegyár önvezető kocsik

A motorsport sem maradhat ki a felsorolásból, a robotok idén is összecsaptak egymással az önvezető autók versenyén (Indy Autonomous Challenge, röviden IAC) Las Vegasban. A széria 2021-ben startolt, azóta minden évben megtartották. A verseny célja, hogy felgyorsítsák az önvezető autókkal összefüggő fejlesztéseket és kutatásokat a mesterséges intelligencia bevonásával.

Az IAC rekordjai, köztük a 296 kilométer/órás csúcssebesség, és a 275 kilométer/órás körátlag nem kerültek veszélybe 2025-ben, de így is voltak olyan önvezető autók, amelyek sokáig tartani tudták a 250-et meghaladó átlágsebességet. A verseny fénypontja az a 20 körös futam volt, amikor egyszerre négy önvezető jármű állt rajhoz.

Természetesen a világ egyik legnépszerűbb sportjában, a labdarúgásban is jelen vannak a mesterséges intelligenciával megtámogatott robotok. Ez nem is akkora újdonság, mint azt talán sokan elsőre gondolnák, az első, robotoknak kiírt labdarúgó-tornát (RoboCup) 1997-ben rendezték meg először, és azóta nagy hagyománya lett, ahogy mentek előre az évek, úgy váltak egyre okosabbá a labdakergető masinák.

A kutatók rengeteg órát ölnek bele a kutatásba és fejlesztésbe, kimondott céljuk, hogy 2050-ben a RoboCup győztese kiálljon az az évi labdarúgó-világbajnokság aranyérmes válogatottjával. De ez nem minden, a vágyuk, hogy a 2050-re elkészült robotok le is győzzék a friss világbajnokot a nemzetközi szövetség (FIFA) szabályainak betartása mellett.

Azért azt látjuk, hogy a fémlábúak még nem tudják felvenni a versenyt a valódi futballistákkal:

Az ügyesebb robotok lábán már nem sír a labda folyamatosan, sőt olyan gépek is vannak, amelyek úgy járatják a zsugát, hogy azt emberi szemmel nehéz lekövetni.

A téli sportokkal is kezdenek megismerkedni a futurisztikus figurák, olyan robotokról is van tudomásunk, amelyeket síelésre készítettek fel a tervezőik. Ennek előzménye, hogy egy lelkes fiatal dél-koreai annyira rajong a robotika iránt, hogy eldöntötte, rendez egy síversenyt a robotok számára.

A szinkronizált tánc sem jelent már problémát a robotoknak

A klasszikus sportoktól kicsit elevezve eljutunk a tánchoz, amit szintén tekinthetünk egyfajta sportnak, ha a szigorúan csak a fizikai megterhelést vesszük figyelembe.

Táncolni általában nem magában szokott az ember, hanem a partnerével, legyen az állandó vagy alkalmi. Illetve ott a szinkrontánc, amikor sok ember egyszerre ugyanazokat a mozdulatokat hajtja végre, ez nagyon látványoson mutat bármilyen színpadon.

Nos, a robotok már tíz évvel ezelőtt képesek voltak arra, hogy ezt simán lemásolják, 2015-ben Tokióban egyszerre 100 robot táncolt tökéletes összhangban. Az pedig már csak hab volt a tortán, hogy még beszélni is tudtak az emberhez...

„Robi” alig haladja meg a 35 centimétert, és egy évtizeddel ezelőtt körülbelül 1000 fontba került egy darab ilyen táncmasina gyártási költsége.

Alkotójuk, Takahasi Tomotaka olyan robotot akart piacra dobni, amelyet tömegesen, alacsony áron lehet gyártani.