A Patriotson verte le az elmúlt évek balhéit az NFL

Hétfőn, öt nappal az ügyről készült Wells-jelentés után az NFL ki is hirdette a büntetést a New England Patriotsnak, az irányítóhoz és két alkalmazotthoz kötődő labdabotrányban: az irányító Tom Bradyt négy meccsre eltiltották, a csapatot 1 millió dollárra büntették és elvették két draft választásukat a következő két évre.

A büntetés maga nem meglepő, a mértéke, az indoklása, illetve az egész ügy kezelése viszont az, és ez rengeteg kérdést vet fel az NFL működésével, illetve a komisszár Roger Goodell munkájával kapcsolatban.

Kezdjük rögtön azzal, amit az NFL a büntetés mellé írt a Patriotsnak küldött levelében.

„A játékszabályok megsértése, illetve az együttműködés hiánya miatt” a csapatot 1 millió dollárra büntették, és elvették a 2016-os drafton az első körös, a 2017-esen pedig a negyedik körös választásukat. A büntetést az NFL futball-ügyeit intéző testület alelnökével, Troy Vincenttel egyeztetve hozták meg, ő annyit tett hozzá, hogy

Nézzük meg ezt alaposabban. A büntetésben függetlennek és alaposnak nevezett Wells-jelentés világosan kimondja, hogy semmi nem támasztja alá, hogy a tulajdonosi kör, a vezetőedző, vagy bármelyik másik edző akár részt vett volna a szabályszegésben, akár tudomása lett volna róla.

De sántít az is, hogy nem működtek együtt. Egészen pontosan az indoklásban az „együttműködés hiányát” említik, de ebben a formában ez sem igaz. A Patriots négy meghallgatást engedett Jastremskivel, az ötödikre mondott csak nemet, Brady pedig egy napon át válaszolt minden kérdésre, de megtagadta, hogy az emailjeit és az SMS-eit is bevonják a vizsgálatba.

Sokak szerint ennek is szerepe volt abban, hogy végül súlyos büntetést kapott, bár mivel az ügyben szintén eltiltott két Patriots-alkalmazott SMS-eihez hozzáférhettek a vizsgálat során, ezért láthatták, ha Brady velük kommunikált.

A Patriots felelőssége kapcsán annyit azért meg kell említeni, hogy bár az NFL-ben nincs, az egyetemi bajnokságokat felügyelő NCAA-ben viszont van egy olyan szabály, ami alapján az intézményi kontroll hiánya miatt büntethető egy csapat. Elvi szinten most ez történt, hiszen ha egy játékos és két alkalmazott – a vád és a büntetés alapján – szervezetten megszegte a liga szabályait, és a csapatnak eközben erről fogalma sem volt, akkor ott valami nem működik rendben.

A kemény büntetés egyfajta üzenet is volt a liga másik 31 csapata felé: korábban Robert Kraftet, a Patriots tulajdonosát tartották az egyik legbefolyásosabb és Goodellhez legközelebb álló tulajdonsnak, de azzal, hogy ilyen komoly büntetést kaptak, a komisszár jelezte, senkivel sem kivételeznek a ligában.

Maradt kérdés bőven

Bár az NFL alaposnak nevezte a Wells-jelentést, ami konklúzióként csak annyit állapít meg, hogy „inkább valószínű, mint nem”, hogy Tom Brady tudott a labdák manipulálásáról, maradt rendesen hézag a vizsgálat után is.

• Ha a Colts a két csapat őszi meccsén fogott gyanút a puhább labdákról, akkor azokat ki engedte le, ugyanis a felelősnek kihozott McNally csak a hazai meccseken dolgozott?
• Ha a Colts előre jelezte a januári főcsoportdöntő előtt az aggályát a labdákkal kapcsolatban, hogy lehet, hogy az NFL-bírók nem jegyezték fel, mekkora volt a nyomás a labdákban a mérkőzés előtt, hogy később bizonyítható legyen a csalás?
• Az sem világos, hogy ha a jelentés szerint a meccsen főbíráskodó Walt  Anderson nem emlékezett, hogy a logóval ellátott, vagy az anélküli mérővel ellenőrizte-e a labdákat, akkor Wellsék miért állítják bizonyosan a logó nélküli mérő alapján, hogy a labdák szabálytalanok voltak, miközben a logós alapján a határértéken belül voltak.
• És miért nem kérdőjelezik meg Anderson emlékezetét, amikor a bíró azt sem tudta felidézni, hogy a szabályban foglalt 12 helyett teljesen szokatlan módon 13 meccslabdája volt a Patriotsnak.

A millió dolláros rekord

Ha ezek alapján még nem is tűnik túlzónak a büntetés, hasonlítsuk össze az NFL pár hasonló ítéletével. A pénzbüntetéseket könnyű összemérni: soha nem volt ennél nagyobb büntetés egyetlen csapat számára sem.

• A San Francisco 49ers kapott még egymilliós büntetést 1999-ben, amikor kiderült, hogy az akkori tulajdonos Edward DeBartolo Jr. beismerte bűnösségét egy louisianai fogadási botrányban.
• A Denver Broncos 950 ezer dollárt fizethetett, amiért 1996 és 1998 között kijátszották az NFL fizetési keretét
• A következő összeg 760 ezer dollár, amit Jamal Lewis, a Baltimore Ravens futójátékosa kapott 2004-ben, miután börtönre ítélték kábítószerhez kötődő ügyei miatt.
• Félmilliós büntetést négyen kaptak: a Patriots-vezetőedző Bill Belichick, a New Orleans Saints csapata, a San Francisco 49ers csapata, illetve a Colts-tulajdonos Jim Irsay.

Az eltiltást, illetve a két elvett választást már nehezebb összemérni, de pár, a közelmúltban történt eset segít ebben is.

Március végén az NFL két csapatot, a Cleveland Brownst és az Atlanta Falconst is megbüntette, különböző okokból. A Brownsnál a general manager küldözgetett SMS-eket az oldalvonalon álló edzőknek, hogy milyen játékokat hívjanak, ezért négy meccsre felfüggesztették, míg az Atlanta Falconst 350 ezer dollárra büntették és elvették a 2016-os negyedik körös draft-választásukat, mert a stadion hangszóróival erősítették fel a zajt a mérkőzéseik alatt.

Két további eset viszont jobban kötődik a közelmúltból a labdabotrányhoz. Tavaly novemberben a Carolina Panthers és a Minnesota Vikings is lebukott, amikor a két csapat meccsén mindkét fél szabálytalan módon melegítette a meccslabdákat a nagy hidegben. Az NFL csak annyit tett, hogy figyelmeztette a két felet, majd másnap körüzenetben a teljes ligát, hogy ezt nem szabad csinálni.

2012-ben viszont teljesen egyértelmű csaláson kapták a San Diego Chargerst, ami ragadós anyaggal átitatott törölközővel manipulálta a meccslabdáit, majd amikor az NFL bekérte azokat vizsgálatra, csak hosszas késedelem után adták át nekik.

De érdemes Brady négymeccses eltiltását is kontextusba helyezni (ezzel nagyjából 1,88 millió dollártól esik el az irányító, ezeken a meccseken ugyanis nem kap fizetést).

Tavaly Ray Rice, aki egy videófelvételen jól látható módon egyetlen ütéssel kiütötte akkori barátnőjét, későbbi feleségét, eredetileg megúszta kétmeccses eltiltással, és csak a későbbi felháborodás után súlyosbították a Ravens futójátékosának eltiltását.

A gyerekbántalmazási ügybe keveredett Adrian Peterson is csak egymeccses eltiltást kapott, sőt, pár nap után vissza is helyezték a csapatba, de rövid időn belül kétszer is meggondolta magát az NFL, és másodjára már határozatlan időre felfüggesztették a Vikings-játékost.

Mindkét ügynél, ahogy több más eltiltásnál is, komoly kritika érte az NFL-t és Roger Goodellt, amiért lassan hoztak döntést a büntetésről, az pedig túl enyhe, és következetlen volt. A következetlenség most is megmaradt, az öt nap alatt kihirdetett, szigorú eltiltás viszont az első két kritikára mindenképp csattanós válasz Goodelléktől.

A négy mérkőzéses eltiltás egyébként egyenértékű azzal, amit a teljesítményfokozó szerek használatával lebukott játékosok kapnak.

És akkor jöhet a fellebbezés

Tom Brady ügynöke a hétfői bejelentés után egyből jelezte, hogy a játékos fellebbezni fog a büntetés ellen. Egy független, harmadik fél felé teszik majd, tehát az NFL hatókörén kívül vizsgálják majd újra az ítéletet. Ez viszont rossz hír az NFL-nek, ugyanis a két a legutóbbi ügyük, ami független békéltetőhöz jutott, nem az ő javukra kedvezett.

A gyerekbántalmazás miatt felfüggesztett Adrian Peterson, illetve a barátnőjét megverő, szintén felfüggesztett Ray Rice is megnyerte a fellebbezést, és azonnali hatállyal törölték a felfüggesztésüket. Peterson játszhat is a 2015-ös szezonban, Rice viszont még nem kapott szerződést egyetlen NFL-csapattól sem.

Éppen ezért írják azt egyes elemzők, hogy az NFL szándékosan túllőtt a célon a büntetéssel, tudván, hogy azt ha nem is törlik el, de jó eséllyel csökkentik majd a fellebbezés során, és így még a felülvizsgálattal együtt is viszonylag komoly büntetése maradhat Tom Bradynek.