115 éve imádják, hogy utálják egymást

Dél-Dakotában nem sok izgalomra találhat az ember – az Egyesült Államok 40. tagállamában kicsivel több, mint 800 ezren laknak, a népsűrűsége pedig valamivel 3 fő/km² fölött van, a Missouri folyón, a fehérfejű rétisason és a Black Hills nemzeti parkon kívül pedig sok látnivaló sem akad. Kivéve évente egyszer.

Szezononként egyszer ugyanis összecsap az egyetemi amerikaifutball-bajnokság másodosztályában küzdő South Dakota School of Mines and Technology és a Black Hills State University csapata, már 1900 óta, kihagyás nélkül.

Az egyes verziók szerint 130 éve tartó rivalizálás öregebb, mint maga az állam, sőt, öregebb, mint bármelyik másik ősi párharc az egyetemi bajnokság másodosztályában. Egyedül az amerikaifutball otthonának számító Ivy League-es csapatok, a Harvard, a Princeton és a Yale, illetve a Lafayette és a Lehigh közötti rivalizálás régebbi ennél országszerte, bár az 1885-ös kezdés egyáltalán nem biztos.

Viszont ahogy minden ősi rivalizálás, úgy a Black Hills Brawl is beleveszik a misztikus, általában félig igaz történetekbe. A helyiek ugyanis szeretik azt hangoztatni, hogy az idén 130. alkalomig jutó párharc a második legtöbb meccsel bíró az országban a Harvard-Yale mögött, de az igazság az, hogy a Harvard-Yale (131 meccs) is csak a harmadik az idén már a 138. mérkőzésre készülő Yale-Princeton, és az abszolút rekorder Lafayette-Lehigh mögött, amit 2015-ben már 151-edszer rendeznek meg.

A Black Hills Brawl kezdetét ugyan 1885-re teszik, de szinte biztos, hogy ez nem pontos, hiszen maga a South Dakota alakult ekkor. Ők az első amerikaifutball-meccsüket 1895-ben játszották, majd 1900-ban léptek először pályára a Black Hills State ellen, amit akkor még  Spearfish Normalnak hívtak. Utána 1912-ig hétszer találkoztak, de mindet a South Dakora Hardrockers nyerte meg, majd amikor a Spearfish végre nyerni tudott, azt így rögzítették az utókornak az egyetem évkönyvében: „Elértük a lehetetlent, megcsináltuk, amit nem lehet, leküzdtük a leküzdhetetlent, vége a 20 éves átoknak, az álom valóság lett. Legyőztük a Minest.”

Ebből is látszik, hogy a tét viszont Dél-Dakotában sem kicsi, még ha az egyetemek és a csapatok azok. Sőt, a Black Hills State még a becenevét is a párharcnak köszönheti, hiszen 1927-ben, az addig kabala nélkül játszó egyetem egyik hallgatója, Bessie Kennedy kiáltott be a pályára az oldalvonalon sárga kabátban álló játékosoknak, hogy szedjék össze magukat, azóta pedig Yellow Jackets, vagyis „sárgakabátos” néven futnak.

Egy ilyen régi párharcot nem is lehet nem komolyan venni, de azért sem, mert a győztesnek járó Homestake-trófea a méretéhez képest meglepően nehéz. Igaz, mérkőzések utáni ünneplés közbeni emelgetésen kívül nem sokat van mozgásban, a mérkőzés előtti, illetve utáni napokat leszámítva az előző évi győztes vezetőedzőjének irodájában pihen.

A párharc pedig rendkívül szoros: a szombati mérkőzés előtt 60-58-11-re vezet a Hardrockers a korai jó kezdés ellenére. Szeptember 12-e viszont olyan alkalom lesz, amilyen még nem volt: az amerikai sportcsatorna, az ESPN3 élőben közvetíti majd a helyi idő szerint este 6-kor kezdődő mérkőzést, amire legalább 5 ezer nézőt várnak Rapid Citybe.