Az ember, aki 33 évesen lenni akarsz

Vasárnap Sean McVay 33 évesen és 10 naposan minden idők legfiatalabb vezetőedzője lesz, aki Super Bowlban irányítja csapatát, ha nyer, több mint három évvel dönti meg a legfiatalabb bajnok rekordját. Két játékosa is idősebb nála, de már most őt másolják az NFL-ben zsenialitása miatt. Pedig a legklasszikusabb nepotizmussal került a ligába.

Duplacsomós nepotizmus

McVay egyébként ha nem is NFL-dinasztiából, de NFL-családból származik, nagyapja, John McVay ugyanis központi szerepet játszott az 1982-95 között öt Super Bowlt nyerő San Francisco 49ers összerakásában, ahol '80-94 között alelnök volt, majd később általános igazgató lett.

A rekordfiatal edző nagyapjának, illetve két NFL-család közötti szívességeknek köszönheti NFL-karrierje indulását. John McVay ugyanis 1965-73 között a Dayton egyetemen dolgozott edzőként, majd sportigazgatóként, ahol a stáb tagja volt az a Jim Gruden, akinek a fia, Jon (és egyébként a testévre, Jay is) később NFL-edző lett. Nem is akárhogy: amikor John McVay a 49ers-nél dolgozott, lehetőséget adott az alig három éve edzősködő Jon Grudennek egy évre a San Franciscó-i csapatnál. Jon Gruden valószínűleg ezt a szívességet is meghálálva vettel fel aztán 2008-ban maga mellé Sean McVayt, szépen bezárva a kört.

McVaynek pedig szerencséje volt, hogy a Tampa Baynél a szintén futballmániákus Gruden mellé került, aki nem kávéfőzős feladatokat osztott rá, hanem hardcore futballszakmai ügyekkel zaklatta. McVay pedig szivacsként szívott magába mindent, rengeteget hallgatott, alig beszélt. Amikor viszont csinálnia kellett valamit, hihetetlen energiával pörgött, ezért, és a részben talán Grudentől átvett szokásai miatt gyorsan elkezdték őket hasonlítgatni – a 2002-es szezonban a Buccaneersszel bajnok Grudent a liga egyik legnagyobb koponyájának tartották.

Már akkoriban jellemző volt McVayre, hogy a legapróbb részletek is érdekelték, semmi nem volt túlzottan apróság neki, ezt a mikromenedzselést pedig később is megtartotta - most épp egy Super Bowl-szereplést köszönhet ennek.

Később a Washington Redskinsnél egy másik Gruden fiúval is összefutott, 2014-16 között Jon testvére, Jay Gruden volt a vezetőedző, aki alatt tight end-edzőből támadókoordinátorrá lépett elő McVay.

Csodatevő

McVay igazi megszállott, és nem utolsó sorban támadózseni – saját hiányosságait is felismerve bízta a Rams védelmét a nála 38 évvel idősebb edzőveteránra, Wade Phillipsre.

A Ramsnél zónablokkolást vezetett be a falban, remekül használja a liga egyik legjobb futójátékosát, Todd Gurley-t, aki futásban és elkapásban is nagyszerű, a passzjátékban pedig forradalmi, komplex sémákat vezetett be úgy, hogy közben látszólag mindig ugyanazt csinálják.

Hogy mekkora javulást hozott a csapatnál, jól érzékelteti, hogy míg 2015-ben 17,5, 2016-ban pedig 14 pontos meccsenkénti átlaggal utolsók voltak az NFL-ben, addig 2017-ben, McWay első évében 29,9 pontra (1. hely a szezonban), az idei szezonban pedig 32,9 pontra javultak, amivel a második legjobb támadósor volt az övék. Vagyis

Fotografikus memória

McVay már gyerekként elleshette az NFL lényegét, nagyapjának köszönhetően kisfiúként olyan legendákkal pózolhatott fotókon, mint a háromszoros Super Bowl-győztes irányító, Steve Young, hiszen bejárása volt a csapathoz.

Ha ilyen fiatal koráról nem is, későbbről egészen hihetetlen részletességgel emlékszik pályafutása minden mozzanatára. Kvázi cirkuszi produkció lett, hogy az edzőtáborban, vagy a Super Bowl előtti héten teljesen véletlenszerűen kiválasztott múltbéli támadójátékokkal zaklatják újságírók, McVay pedig azonnal, fejből emlékszik arra, hogy az adott meccs adott pillanatában milyen játékot hívott.

Egész a középiskolai időkre visszamenőleg minden beleégett az agyába.

Ez egyébként a legnagyobb sportkoponyák jellemzője. Michael Jordan, LeBron James emlékszik hasonló módon szinte minden dobására, a golfozóknál Tiger Woods tud fejből felidézni minden ütést, az NFL-ben pedig például Peyton Manning kap elő minden passzjátékot és az azt megelőző szituációt halálos pontossággal.

A nagy ellenfél is elismeri

A Super Bowl előtti héten az NFL-szakíró Peter King egy napig követte McVayt hajnali 4.10-tól az esti zárásig. Az anyag végig borzasztóan érdekes – akinek van ideje, olvassa –, de a legmegkapóbb rész benne talán az, hogy a szezon alatt McVay végig kapcsolatban volt a mostani ellenfél New England Patriots vezetőedzőjével, Bill Belichickkel, aki a Rams összes meccse után sms-ezett Los Angeles-i kollégájának. 

A Minnesota elleni szeptemberi Rams-győzelem után azt írta, hogy mennyire tetszett neki a kirobbanó támadójáték, és hogy rendkívül élvezetesen játszik a csapat, hozzátéve, hogy csak így tovább. A Rams 38-31-re nyert azon a meccsen.

Már az, hogy időt szakított gratulálni, óriási dolog. Ez az egyik, amit szeretek a munkánkban, a bajtársiasságot az edzők között. Bármennyire is egymás ellen küzdünk, mindenki talál egy kis időt, hogy a többiekre fordítsa. Még fiatal vagyok, én csak most szokok bele ebbe, de óriási segítség volt nekem ez

– vallja McVay.

Ha picit jobb, most az oldalvonal helyett a pályán lehetne

McVay korát – már ha az, hogy a Super Bowl napján pár nappal múlt csak el 33, nem jelezné eléggé – jól mutatja, hogy annyira fiatal, hogy nagyjából tíz éve játszott a most az ellenfél Patriotsot erősítő Julian Edelman ellen.

McVay amerikaifocis karrierje tehetséges irányítóként kezdődött – a Georgiában található brookhaveni Marist iskolában játszott, az iskola csapatának történetében az első játékos lett, aki legalább 1000 futott és 1000 passzolt yardot hozott össze két egymást követő szezonban. Annyira jó volt, hogy 2004-ben az év támadójátékosának választották Georgiában, egy későbbi NFL-sztárt, az elkapó Calvin Johnsont nyomta le a szavazáson.

Innen az Ohio állambeli Miami egyetem csapatába ment, de már elkapóként erősítette a Redhawkst. Négy év alatt 39 elkapást és 312 yardot hozott csak össze, ami jól mutatta, hogy nem játékosként vár rá nagy jövő.

Azokban az években viszont a Redhawks kétszer is játszott a szintén nem túl magasan jegyzett Kent State csapata ellen, ahol a mostani New England Patriots-elkapó, Julian Edelman volt az irányító. Akkoriban így festettek:

2006-ban Edelman csak a harmadik meccsét játszotta a Kent State irányítójaként, amikor 16-14-re verték a Miami (OH) Redhawksot. Edelman 22 passzából 12 volt jó, 244 yarddal és 1 touchdownnal járult hozzá a győzelemhez, míg McVay 4 elkapásból 47 yardot szerzett az ellenfélnél, és volt egy sikeres kétpontos elkapása.

Egy évvel később visszavágtak McVayék, 20-13-ra nyertek, de McVaynek csak 3 elkapása volt 37 yardért, míg Edelman 250 passzolt yard mellett 93 yardot futott is. Nem volt viszont touchdownja, a három eladott labda pedig túl soknak bizonyult.

„Csak arre emlékszem, hogy tiszteltük mint ellenfelet. Sokoldalú volt, jól passzolt, de a futásaira is oda kellett figyelni” – nosztalgiázott az összecsapások kapcsán McVay, hozzátéve, hogy Edelman sokkal jobb játékos volt, mint ő,

ezért lehet, hogy én már nem játszom, ő meg még igen.

Edelman, aki a folytatásban elkapó lett az NFL-ben, nem nagyon emlékezett a párharcra, így inkább azt méltatta, hogy bár egyidősek, McVay máris edzőként van a Super Bowlban, ami egyértelmű jele annak, mekkora tudás van a birtokában. McVay azonnal edzőnek állt, 2008-ban a Tampa Bay Buccaneers segéd-posztedzője lett az elkapók mellett.

Sosem zavarta a kora

Amikor McVay a Buccaneers stábjába került segéd-elkapóedzőként, 22 évesen fiatalabb volt a csapat összes elkapójánál, 2017 januárjában, 30 évesen az NFL történetének legfiatalabb vezetőedzője lett, most pedig 33 évesen még mindig fiatalabb két játékosánál. 

A Super Bowlok történetében is a legfiatalabb lett (ez azért nem annyira meglepő), és ha nyerne, több mint 3 évvel javítaná meg a legfiatalabb bajnok edző rekordját, amit Mike Tomlin tart, aki a Steelersszel nyert vezetőedzőként a 2008-as szezon végén.

A McVay-hatás

Bármilyen fiatal is McVay – és akár nyer vasárnap, akár nem –, már letette névjegyét az NFL-ben, hiszen kétszezonnyi vezetőedzősködés után elkezdték másolni a mintáját.

Az egyetemi bajnokságban a Texas Techtől kirúgott Kliff Kingsbury (aki egykor pont Tom Brady cseréje volt rövid ideig a New England Patriotsnál) a forradalminak számító támadókoncepciója miatt kapott vezetőedzői állást az Arizona Cardinalsnál – úgy, hogy kirúgása után közben elment támadókoordinátornak egy másik egyetemre, ami kvázi visszalépés lett volna.

Az sem utolsó dolog, hogy 33 évesen már elindult a saját edzőhálózata, a 2017-ben a Ramsnél támadókoordinátor Matt LeFleur már vezetőedző a Green Bay Packersnél, míg várhatóan a Super Bowl után egyből kinevezik a Denver Broncoshoz McVay mostani segítőjét, a Rams-irányítóedző Zac Taylort.

Visszatérő poén volt a nagy edzőkeresés közben a szakírók között, hogy

ami valahol kicsit igaz is volt, az ő klónjait keresték a legtöbb állásra.

Hogy nekik bejön-e a fiatalítás, nem tudni, McVay viszont már így is nagyot alkotott, mielőtt betöltötte volna a 35-öt.

A New England Patriots-Los Angeles Rams Super Bowl eseményeit vasárnap éjjel élő tudósításunkban követheti a 120 yardon. A Super Bowl LIII-ről készült cikkeinket itt találja.

Fő források: Boston.com | Boston.com | FMIA

(Borítókép: Sean McVay a Los Angeles Rams vezetőedzője. Fotó: Harry How/Getty Images)