Hajszál választja el a zsenit a csalótól

063 894352780
2019.02.03. 20:10

Egyes elemzők – így a korábbi NFL-irányító Chris Simms – szerint a csalás határát feszegeti és etikátlan, amit a Los Angeles Rams-vezetőedző Sean McVay csinál irányítójával, Jared Goff-fal, de a helyzet az, hogy a Rams tökéletesen betartja a szabályokat, csak végletekig kihasználja azokat.

McVay ugyanis az utolsó utáni másodpercig tömi információval irányítója fejét, kvázi elvégezve helyette a munka egy részét. A dolog elég komoly mikromenedzselést kíván, de láthatóan megéri.

Az NFL-be 2016-ban bekerült Rams-irányító Jared Goff elég döcögősen indította profi karrierjét, Jeff Fischer csapatában csak hét meccsen kezdett, 54,6 százalékos passzpontossággal, 5 touchdownnal és 7 interceptionnel zárt újoncként. 2017-ben megérkezett a támadózseninek tartott, még éppen 30 éves Sean McVay a csapat élére, Goff mutatói pedig kilőttek:

  • 2017-ben már 62,1 százalékkal passzolt jó helyre, 28 TD mellett csak 7 eladott labdája volt,
  • idén pedig 64,9 százalékra nőtt a pontossága, 32 TD-vel és 12 interceptionnel zárt az alapszakaszban, a Rams pedig a Super Bowlban játszhat.

Goff fejlődésére egyrészt McVay támadórendszere és az új igazolások is magyarázatot adnak, hiszen sokat erősödött a Rams kerete, de van még egy titkos fegyverük, méghozzá az, hogy

McVay a szabályok adta lehetőségek szerint az utolsó pillanatig irányítja Goffot, átvéve tőle a munka nagy részét.

Ne maradjon le semmiről!

Az 1994-es szezon kezdete óta meghatározott ideig élő rádiókommunikáció lehet az edzők és pár pályán levő játékos között – a támadóknál ez értelemszerűen az irányító, a védőknél szinte mindig a középső linebacker –, akik utasításokat kapnak, és általában a következő játékvariáció kódja is így érkezik hozzájuk, ha épp azt nem kézjellel kapják.

A Rams viszont úttörő módon háromsávos autópályát épített ezen a kommunikációs vonalon az információknak, és a szabályok adta lehetőségeket totálisan kihasználva addig mondják Jared Goff fülére az információkat, amíg csak lehet. A szabályok szerint a játék indítása előtt 15 másodperccel elzárják a kommunikációs vonalat (a játék indítására helyzettől függően 40 vagy 25 másodperc van, vagyis McVaynek 25, illetve 10 másodperce van irányítójához beszélni), addig próbálnak neki minden segítséget megadni.

A taktikát a 2017-es szezon közepén szúrta ki a Washington Post újságírója, Mark Bullock, akinek egy bemikrofonozott jelenetet figyelve tűnt fel valami szokatlan. 1:15 után érdemes hallgatózni, amint Goff meghallja a rádióban előbb a „Wilson Hoosier”, az „Elvis”, a „Tupac”, majd a „Ric Flair” kódszavakat, azonnal továbbadja a többieknek. Ez volt az a videó:

A kódszavak bármire vonatkozhatnak, a lényeg, hogy az oldalvonalon McVay villámgyorsan leolvassa a védelemről, amit tudni akar, majd egyből közli Goffal az ellenreakciót jelentő kódot, tehát az irányító helyett olvassa a snap előtti információkat, és az ellenreakcióról is ő maga dönt az irányító helyett.

Ebben pedig semmi szabálytalan nincs, az óra jelentette korlátot betartják, semmi olyat nem mond a rádióban, amit nem szabad, csak épp marha fárasztó és energiaigényes, hogy mindezt a vezetőedző csinálja, akinek meccs közben azért van dolga bőven. Nem mindent egyedül csinál, hiszen a magasban, az edzői boxban is elemzik az ellenfél védelmét, de az, hogy rajta keresztül áramlik minden, elég megterhelő lehet. Talán pont ezért nem tud arra figyelni, hogy épp mikor áll szabálytalan helyen, keresztezve mondjuk a bírók útját.

De itt egy másik videó arról, mit is művelnek pontosan: a 2017-es Saints elleni meccsen a harmadik negyedben a támadófal a támadóidő lejárta előtt 29 másodperccel már a vonalon áll indulásra készen egy 9 yardos passzjáték után. Goff feláll a center mögé, majd mozdulatlanul vár pár másodpercig – ekkor hallgatja McVay utasításait –, aztán gyorsan kioszt egy utasítást, eligazítja a támadójátékosokat, és 9 másodperccel az óra lejárta előtt elindítja a játékot.

„Legtöbbször pontosan tudja, miről beszél, úgyhogy követem, amit mond. De azért olyan is van, hogy 15 másodperc alá érünk, és rögtönözni kell. Nem sokszor, de megesik” – mondta a helyzetre reagálva Goff, aki hozzátette, hogy neki joga van felülírni az edzőktől érkező gyors változtatást, hiszen mégis közelebbről látja a védelmet, de ez nagyon ritkán esik meg, mert annyira jó hívásokat kap a fülébe.

„Néha végig, a 15 másodperces határig beszél, néha 5 vagy 10 másodperc alatt letudja a mondandóját, mindig más. De ahogy minden más irányítónál, úgy nálam is vége a kapcsolatnak 15 másodperccel a támadóidő vége előtt” – árult el a különös együttműködésről Goff.

McVay szerint persze semmi különleges nincs a dologban. Ami igaz is, már hogy neki nincs különleges benne – ezt csinálta már a Washington Redskinsben is támadókoordinátorként Kirk Cousinsszal, de az Arizona Cardinalsnál is ment ez még Bruce Arians vezetőedző idejében, csak nem olyan látványos eredményekkel és fejlődéssel, mint Goff esetében.

Azért McVay igyekezett 2017 novemberében, a trükk felfedezése után kisebbíteni saját érdemeit, kiemelve, hogy Goff is rengeteg munkát végez a pályán, nem bábként irányítja, és tényleg sok az improvizáció. De Goff ugye elárulta, hogy szinte minden hajszálpontos, ami a rádióból eljut hozzá.

Csirke rizzsel minden nap

A Ramsnek az is nagy segítségére van a rádiós kommunikációban, hogy túlnyomó többségben ugyanabból az összetételből indítják a legtöbb támadójátékukat, vagyis alig cserélnek. Ez pedig nem más, mint az úgynevezett 11-es összetétel, vagyis amiben 1 futójátékos, 1 tight end és 3 elkapó van az irányító és az 5 támadófalember mellett a pályán. (Mivel az amerikaifutball hőskorában a futójátékosok és a tight endek voltak főszerepben, hiszen lényegében csak futójáték volt, ez a két poszt határozta meg a felállásokhoz használt összetételek elnevezését, ezért az ő számuk adja ki ezeknek a neveit – a 21-esben például két futó, 1 TE és 2 elkapó van, és így tovább).

2017-ben a Rams összes támadójátékának 81 százaléka jött 3 elkapóval, 1 futóval és 1 tight enddel a pályán (az NFL-átlag 59 százalék volt abban az idényben), a 2018-as alapszakaszban pedig még erre is rákapcsoltak, és 90 százalékkal zártak (a 65 százalékos NFL-átlagot csúnyán felülmúlva).

Ez egyébként nem meglepő módon a legmagasabb százalékos előfordulás bármelyik összetételre bármelyik csapatnál.

Ha mindig ugyanazok vannak a pályán, nem kell cserélni, és gyorsabban fel tudnak állni, ergo McVayék is gyorsabban nézhetik, mit reagál a védelem. És persze az sem elhanyagolható fegyvertény, hogy a támadócsapatban nincs csere, akkor a védelem cseréire sem várnak – a szabály szerint támadócserénél meg kell várni, hogy a védelem is cserélhessen, de ha nincs ilyen, a bírói jelzés után egyből indulhat is a támadójáték. Az egyetemi bajnokságban, illetve a korábbi NFL-edző Chip Kelly alatt voltak is támadósorok, amik irtózatos sebességgel csinálták a dolgukat, hogy lefárasszák a védelmeket.

Rendesen variálják a dolgokat, csak többnyire ugyanazokkal az emberekkel csinálják

– mondta a számok alapján unalmasnak tűnő Rams-offense-ről a Super Bowl-ellenfél Patriots vezetőedzője, Bill Belichick. De nem a cserelehetőség minimalizálása az egyetlen gond a Rams offense-ével, hanem az is, hogy az elkapók a falhoz elég közel állnak fel, ezzel tömörítve a pályát. Ennek lényege, hogy az egymást keresztező elkapói útvonalakkal elzárják a területet a védők elől, hiszen az egymást keresztező elkapókat követő védők jó eséllyel pont összeütköznek, vagy feltartják egymást, amivel üressé válik az egyik elkapó. A Rams a támadójátékok 60 százalékánál 20 yardnál (18,28 méter) szűkebb sávba állította fel minden támadójátékosát, ebben a mutatóban a második csapat 37 százalékkal jött, ami jól mutatja, mennyire egyedi, amit csinálnak.

Főleg az emberező védelmek ellen – a Patriots pedig így, tehát emberfogásban védekezett a Chiefs ellen az AFC-döntőben, de ez nem jelenti azt, hogy ne váltanának zónavédekezésre a Super Bowlra.

De a Rams vonal mögött is sokat varinál, rengeteget használják az egyre nagyobb teret hódító jet sweepet, szintén főleg 11-es összetételből.

Kihúzni a méregfogat

Az NFC-döntőben a Saints is zónavédekezéssel okozott gondot Goffnak, a Patriotsnál ez lehet a kulcs, főleg, hogy a Saintshez hasonlóan decemberben a Chicago Bears és a Detroit Lions is zónavédekezéssel állította meg Goffot – a Lions ugyan kikapott, de Goff 1 TD mellett 5 interceptiont dobott a két meccsen, és a passzainak kevesebb mint fele ment jó helyre.

Más kérdés, hogy a Patriots védelmi filozófiája Belichick alatt arról szól, hogy vegyék le a pályáról az ellenfél legjobbját. Ezzel lepték meg 18 éve a St. Louis Ramst, amikor a sztárfutójátékos Marshall Faulkot hatástalanították a Super Bowl XXXVI-ben. Most is a futójáték lehet a kulcs, mindegy, hogy a kisebb sérüléssel bajlódó Todd Gurley-t, vagy C.J. Andersont vesszük, ha őket megállítják, az fontos lehet a siker szempontjából.

Az emberi faltörő

A futójáték megállítása egyébként a Rams-védelemnek is gond lehet majd, de ebben elég jól jön a liga talán legjobb játékosa, a Rams-védő Aaron Donald, aki látszólag szinte megállíthatatlan. Ez nem túlzás,

Belichick is a blokkolhatatlan jelzőt használta rá,

ami meg is állja a helyét. Ahogy a támadóknál, úgy lehet, hogy a védelemnél is a legfontosabb ember hatástalanítása lesz a fő cél a Patriots szempontjából, ami egyértelműen Donaldot jelenti.

A 185 centis, 129 kilós védő 2014 óta játszik az NFL-ben, azóta folyamatosan Pro Bowl-játékos, 2014-ben az év újonc védőjének, 2017-ben és 2018-ban is az év védőjátékosának választották, idén pedig az NFL történetének legtöbb sackjét hozta össze 19,5-lel a defensive tackle-ök között. A szó szerint csupaizom Donald 129 kilósan 4,68 másodperc alatt futotta a 40 yardot a 2014-es combine-on, hihetetlenül robbanékony, erős és technikás, egy az egyben pedig lényegében feltartóztathatatlan.

És persze ha Donald nem lenne elég, ott van még mellette a Rams védőfalában Ndamukong Suh és Dante Fowler is, fel lesz tehát adva a lecke a Patriots támadófalának.

A New England Patriots-Los Angeles Rams Super Bowl eseményeit vasárnap éjjel élő tudósításunkban követheti a 120 yardon. A Super Bowl LIII-ről készült cikkeinket itt találja.

(Borítókép: Sean McVay és Jared Goff a  Los Angeles Rams - Seattle Seahawks mérkőzés előtt 2017. december 17-én. Fotó:  Steve Dykes/Getty Images/AFP)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!