Az NFL végtelenül kicsinyes drogháborúja

nfl weed
2019.09.14. 16:47

Kilenc hónap, egy újabb komolyabb eltiltás után jó játékkal tért vissza a pályára az a Josh Gordon, aki az NFL jelenleg leginkább érintett játékosa a marihuánaügyekben. A kivételes tehetségnek tartott, de drogproblémái miatt 2012 óta alig játszó Gordon helyzete mélyebben gyökerező gondra mutat rá: az NFL rég léphetett volna az orvosi felhasználású marihuána engedélyezése felé, de gőgös önérdekből mégsem teszi ezt meg.

Mielőtt belevágnánk az NFL marihuána-helyzetének taglalásába, érdemes felidézni az 1979-es Futball cirkusz (North Dallas Forty) című film végét, amiben a Nick Nolte által alakított játékost egy füves cigit szívó képpel zsarol csapata tulajdonosa. Nolte karaktere kifakad azt hallva, hogy a fű tiltott szernek számít, és a tulajdonos fejéhez vágja, hogy ha minden játékost eltiltanának, aki füvezik, akkor egy negyed keretet sem lehetne összerakni, és különben is, elég visszás ezt felhozni, amikor a csapatok lapátszámra tömik a játékosokat a legkeményebb fájdalomcsillapítókkal azért, hogy egyáltalán az öltözőből ki tudjanak mászni.

A felvázolt kép 40 év alatt szinte semmit nem változott, pedig egyre több visszavonult és aktív NFL-játékos kéri az alternatív fájdalomcsillapítók, köztük a marihuána és egyéb kannabisz-származékok tiltásának feloldását. Ebben úgy sincs komolyabb előrelépés, hogy az NFL-tulajdonosok már rég nem démonizált, tűzzel-vassal irtandó szerként tekintenek a marihuánára, mégis így viselkednek vele szemben.

Nem véletlenül hoztuk fel a cikk elején a 28 éves elkapó, a jelenleg a New England Patriotsban játszó Josh Gordon esetét: a 2019-es szezon kezdetéig a lehetséges 112 mérkőzésből csak 52-n játszott a ligában, a kihagyott 60 meccs nagy többségét tiltott szer (marihuána) használata miatt kapott eltiltásért kellett kihagynia. Volt, hogy két teljes szezont hagyott ki (2015-16) az eltiltás miatt, pedig amikor pályán van, az egyik leglátványosabb teljesítményt nyújtó játékos az NFL-ben.

Gordon többször és folyamatosan vétett az NFL tiltott szerekre vonatkozó szabályai ellen, a 2018-as idényben pedig például már azelőtt jelezte, hogy önként elvonóra megy, mielőtt a liga hivatalosan is eltiltotta volna. Végül nem sokkal a 2019-es idény rajtja előtt kapta meg az engedélyt a visszatérésre, vagyis a sokadik kihágása után egész olcsón megúszta.

A visszatérése egyes szakírók szerint már részben az NFL hozzáállásának változását is jelezte, miszerint a jövőben már inkább igyekeznek szemet hunyni a marihuánával megbukó játékosok fölött, ahelyett, hogy az eddigi gyakorlatot követve bűnözőként üldöznék őket, a helyzet viszont nem ennyire egyszerű.

A Reagan-érát idézi a drogellenes álláspont

Az NFL – részben a szabályaiba rögzített álláspont miatt – a 80-as évek kokainüldözését idéző drákói szigorral csap le a mai napig minden tiltott szerre, legyen az növekedési hormon, kokain, termékenységnövelő, vagy épp marihuána. A súlyos függőséget okozó ópiátalapú fájdalomcsillapítókat viszont gond nélkül felírják a játékosoknak, nagyjából ha kérik, ha nem alapon.

A drákói szigor kifejezés egyébként egyáltalán nem túlzás, akár az amerikai törvényeket, akár a többi sportágat vesszük összehasonlítási alapnak.

Jelenleg az Egyesült Államok 50 államából 3-ban számít teljesen illegálisnak a marihuána, illetve valamilyen származéka – főként a kannabidiol. Ez a három állam Nebraska, Idaho és Dél-Dakota, és egyikben sincs NFL-csapat. A maradék 47 államból 22-ben legalább orvosi használatra engedélyezett a marihuána, a többiben a kannabisz- és CBD-olajok használata nem számít törvénysértőnek.

A négy fő amerikai sportág (NFL, NHL, MLB, NBA) 123 csapatából 45 olyan államban van, ahol rekreációs használatra is engedélyezett a marihuána, további 56 pedig olyan területen, ahol az orvosi célú felhasználást engedélyezik, vagyis a csapatok 82 százaléka már lazább marihuána-szabályozású államban van, és ez az arány csak nőni fog. Ehhez képest az NFL továbbra sem enyhít a szabályozáson említhető mértékben.

De a többi major sporthoz képest sem állnak jól, még úgy sem, hogy a legutóbb 2011-ben felvázolt fő szabályok óta történt némi enyhítés, amivel milliliterenként 15 nanogrammról 35 nanogrammra emelték a THC, vagyis a marihuána hatóanyagának büntethető szintjét. Persze ez a lazítás is elég relatív, a profi baseballban a büntethetőség 50 nanogrammnál kezdődik, a világ sportéletének doppingügyeit felügyelő WADA (Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) pedig csak 150 nanogramm fölött büntet.

A büntetés mértéke is súlyosabb, mint a többi liga esetében, ahogy azt alább láthatjuk.

  • NFL (amerikafutball): A korábban tiltott szerrel még nem lebukott játékosokat a holtszezonban egyszer vetik alá doppingtesztnek, az alapszakasz során pedig hetente 10 játékost vihetnek el minden csapatból véletlenszerű doppingellenőrzésre. Az első doppingvétség (vagy tiltott szerrel való lebukás) után a játékos bekerül a doppingmegelőzési programba, a másodiknál két, a harmadiknál négy meccs fizetését bukják. Negyedikre négy, ötödikre 10 mérkőzésről tiltják el őket, a hatodik lebukásnál pedig már teljes éves eltiltást kapnak – a fent említett Josh Gordonnak idáig sikerült eljutnia.
  • NBA (kosárlabda): Két szezon közötti holtidőszakban nem tesztelik a játékosokat, a szezon alatt is csak maximum négyszer, véletlenszerűen. A büntetés első szintje itt is a doppingmegelőzési program, a második lebukás 25 ezer dolláros büntetést, a harmadik ötmeccses eltiltást jelent, és minden további bukott teszt plusz öt meccs eltiltást ad hozzá.
  • MLB (baseball): Hivatalosan tiltott a marihuána használata, de a liga csak akkor kezdeményez doppingtesztet egy játékos ellen, ha arra megalapozott indok látszik. Bukott teszt után egyéni elbírálás alapján osztják a büntetést, ami akár 35 ezer dolláros büntetés is lehet már első alkalommal.
  • NHL (jégkorong): Nem véletlenül hagytuk a végére az NHL-t, amit nagyjából mindenki a legprogresszívabbnak tekint a marihuánához fűződő viszonyában. A liga ugyan teszteli a játékosokat, de nem büntet, csak dokumentál – amennyiben úgy találják a rögzített adatok alapján, hogy valaki túl sokszor bukik meg tiltott szerrel, azzal kapcsolatba lépnek, és biztosítják, hogy megfelelő segítségben részesüljön. Büntetésről, kriminalizálásról szó sincs, olyannyira, hogy az ilyen esetekről csak az NHL orvosi stábja értesül, sem a liga irodáját, sem a játékos-szakszervezetet nem értesítik a játékos kilétéről.

A fél liga füstbe burkolózik

Azt elég nagy nyugodtsággal ki lehet jelenti, hogy az NFL-játékosok döntő többsége legalább alkalmi szinten füvezik. Itt persze fontos elkülöníteni azokat, akik regenerációs, illetve fájdalomcsillapító hatása miatt használják, és azokat, akik inkább a pszichoaktív hatóanyag, a THC miatt élnek vele. Ha jut is valamire a marihuánalobbi az NFL-ben, az természetesen az előbbi szálat hangsúlyozva történhet meg.

Tucatnyi olyan játékos van, aki visszavonulása után a marihuána jótékony hatásáról beszélt, mert azzal ki tudta váltani a függőséget okozó ópiátokat, vagy épp olyan sérüléssel, betegséggel küzdött, amelyen ezek a szerek nem is segítettek, a marihuána viszont igen.

Az ESPN amerikai sportmédia 2016-ban végzett átfogónak nevezhető kutatást az NFL-játékosok között. A 226 megkérdezett közel 60%-a vallott a kemény fájdalomcsillapítóktól való félelméről, 61%-uk mondta, hogy amennyiben büntetés nélkül használhatnák a marihuánát, jelentősen csökkenne a fájdalomcsillapítókkal élők száma a ligában. Ezen pedig csak erősíthet, hogy izraeli kutatások szerint a kannabisz-származékok akár az idegpályák védelmét is segíthetik – az agy gyulladásának csökkentésével akár az agyrázkódás, vagy az NFL-eseket sújtó agysorvadás, a krónikus traumatikus enkefalopátia (CTE) kezelésében is komoly szerepük lehet.

Nem ez érdekli az NFL-t

Pontosabban a marihuána jótékony hatásaival, és a fájdalomcsillapítókat helyettesítő, kevésbé veszélyes tulajdonságával az NFL vezetősége és az összes csapat tulajdonosa tisztában van, tehát nem azért nem lépnek, mert veszélyes szernek gondolnák azt.

A problémát az jelenti, hogy az NFL nem az amerikai törvények alapján határozza meg magát, hanem saját belső szabályzata és működési rendje van. Ez a CBA, vagyis a Collective Bargaining Agreement (kollektív szerződés), amely nagyjából mindenről határoz az NFL-en belül, kezdve a játékosok viselkedési kódexétől kezdve az edzések mennyiségén át a tiltott szerekig bezárólag. Ráadásul a tiltott szerek ügyében elég egyértelmű az NFL-törvény szava, mert amíg mondjuk egy családon belüli erőszakügyben az NFL-főnök Roger Goodell irányvonalak mentén, de bizonyos kereteken belül szabadon dönthet, addig a tiltott szerekre konkrét szankcionálás vonatkozik – ezt fentebb már részleteztük is.

Ettől eltérni csak a CBA módosításával lehet. Erre vagy külön egyezséggel kerülhet sor, vagy akár 2021-ben is eljöhet, a 2020-as szezon végén ugyanis lejár a most érvényben levő CBA, ami helyett újat kell alkotni, és nyilván mind az NFL (a liga és a tulajdonosok), mind a játékosok (a játékos-szakszervezet által képviselve) elég komoly napirendi pontokat szeretnének beleépíteni.

Ebből lehet egy a marihuána engedélyezése, de ez nem lesz olcsó. Amikor a korábban említett lazítás történt, azért is súlyos (de valahol igazságos) árat fizettek a játékosok: a milliliterenként plusz 20 nanogrammos értékhatárért cserébe bekerült a CBA-ba, hogy a liga onnantól kezdve növekedési hormonra (HGH) is tesztelheti a játékosokat, tehát nyertek egy kicsit a marihuánafronton, de egy addig engedélyezett szer a tiltólistára került.

Épp ez a különösen kegyetlen az ügyben: a tulajdonosok könnyedén adhatnának egy nagyjából veszélytelen fájdalomcsillapítási módot a játékosok kezébe, ők viszont inkább kivárnak, hogy a tárgyalóasztal mellett valamit kicsikarjanak érte.

Ennek ellenére egyáltalán nem biztos, hogy 2021-től szabaddá válik a marihuánahasználat az NFL-ben, a liga és a csapattulajdonosok ugyanis notóriusan lassan reagálnak a sportvilág egyéb változásaira – a sportfogadást is csak a többi liga után kezdték befogadni, és aligha lesznek úttörők a marihuána frontján, főleg, hogy az agyrázkódások jelentette problémára is csak nagy lassan kezdtek el figyelmet fordítani.

Az persze fontos és jó lépés, hogy 2019. május 20-án az NFL és a játékosok szakszervezete bejelentette két új bizottság létrehozását:

  • az egyik a fájdalomkezelésre,
  • a másik a játékosok mentális egészségének megőrzésére és javítására fókuszál.

A két bizottság létrehozásával egy időben kötelezték a csapatokat, hogy a 2019-es szezont már úgy kezdjék meg, hogy a stáb részét képezi egy fájdalomkezelési specialista, illetve egy mentálhigiénés szakember.

A két bizottság létrehozása azért is fontos, mert a bejelentésben az NFL elismerte, hogy vizsgálják a marihuána orvosi hatásait (egyéb alternatív fájdalomcsillapítók mellett), de lépni csak akkor fognak, ha a jótékony hatást klinikailag is igazolják majd, időtervet  pedig nem is közöltek. A lassúság itt is előjön: az NFL három évvel azután lépett csak, hogy a játékos-szakszervezet már 2016-ban elkezdte tanulmányozni a marihuánát mint alternatív fájdalomcsillapító.

Legendák is követelik a marihuánát az NFL-be

Az ágysérülések mellett a fájdalomkezelés lehet a következő évek egyik központi témája az NFL-ben. Hogy csak a közelmúltat nézzük, márciusban Rob Gronkowski, augusztusban Andrew Luck jelentette be még 29 évesen, hogy visszavonulnak. Mindkét szupersztár az állandó fájdalom miatt döntött így – Gronkowski pár hónap előnyben van a regenerációban, ő már augusztusban, röviddel Luck bejelentése után arról beszélt, hogy az elmúlt hónapokban rengeteget segítettek mind a fizikai, mind a mentális állapotán a nem pszichoaktív hatású kannabidiol (CBD) termékek.

A CBD legalizálását 2016 óta egyre aktívabban kérik az NFL-játékosok. Mivel ezekben minimális a THC mennyisége, kvázi semennyire sem hat pszichoaktív anyagként, egyértelmű, hogy orvosi, regenerációs céllal használnák a játékosok. Ám az NFL – már lazított – THC-határértéke annyira szigorú, hogy jó eséllyel még CBD-t használva is megbuknának a játékosok. De hiába se nem mérgező, se nem pszichoaktív, se nem okoz függőséget, az NFL egyelőre nem engedi őket.

Gronkowski nyíltan kiállt a CBD hasznossága mellett, de messze nem ő volt az első aktív szószóló. A négyszeres Super Bowl-győztes irányító, Joe Montana idén januárban befektetőként szállt be a kaliforniai legális fűbizniszbe, azzal a céllal, hogy egy saját farmmal, bolttal, kiszállító hálózattal és elosztóközponttal rendelkező céget építsenek ki.

A szintén váratlanul korán visszavonult elkapó, Calvin Johnson Detroitban indított orvosi marihuánával foglalkozó céget, a korábbi futójátékos Tiki Barber pedig marihuánával foglalkozó startupok mögé állt be befektetőként. A CNN-nek úgy nyilatkozott egyébként a játékosként marihuánával sosem bukó, annak használatát most is visszautasító Barber, hogy minél előbb legalizálják a kannabiszt, annál gyorsabban lesznek jobb állapotban a sportolók országszerte, nem csak az NFL-ben.

Az NFL-ben tizenegy szezont töltő (egyet eltiltás miatt kihagyó) Ricky Williams álítíása szerint legalább 500 drogteszten esett át pályafutása során, ebből legalább négyet elbukott. 2011-es visszavonulása után képesítést szerzett marihuánával való kezelésben, 2018-ban pedig saját, kannabiszra építő wellnesscentrumot alapított.

A legaktívabb viszont talán az NFL-ből 2015-ben távozó Eugene Monroe, aki 2016-ban a korábbi irányító Jake Plummerrel együtt anonim tesztet szeretett volna végezni az NFL-játékosok marihuánafogyasztását vizsgálva, de ezt végül pont a játékosszakszervezet kaszálta el. Monroe 2016-ban első aktív játékosként jelentette be, hogy aktív kannabisz-fogyasztó, azóta aktívan kampányol, hogy az NFL oldja fel a szer tiltását, emellett több marihuána-kutatással foglalkozó szervezet igazgatótanácsában is tevékenykedik.

Források:Sports Illustrated |Los Angeles Times

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)



  • Hírek
  • Bankszámla