Gyulai: Sikeres volt az atlétika vb

2004.03.08. 14:57
A magyar versenyzők még mellékszerepet sem játszottak a vasárnap befejeződött atlétikai vb-n, ennek ellenére a szervezők sikeresnek könyvelik el a viadalt. Ehhez hozzájárult, hogy négy világcsúcs és két csúcsbeállítás született. A nemzetközi szövetség vezetői is elragadtatással beszéltak az eseményről és a helyszínről is, noha a harmadik emelet egyes helyeiről nem lehetett látni a pályát.
Minden elvárásnak megfelelt a Budapest Sportarénában rendezett fedettpályás világbajnokság - véli Gyulai István, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) főtitkára. Hazai szempontból azonban nem egyértelműen pozitív a kép, mert a szervezéssel ugyan nem volt probléma, s a vb nyereséget hozott, ám a magyar atléták közül senki sem tudott a legjobb nyolc közé kerülni.

Négy világcsúcs, két csúcsbeállítás

"Egy olyan verseny, ahol ilyen nagyszerű a pálya, ahol négy világcsúcsnak és két csúcsbeállításnak tapsolhatott a közönség, ahol 88 országos csúcs születik, s amelyről ennyi tv-társaság közvetít, nem is lehet más, csak sikeres" - mondta az MTI-nek Gyulai, aki szerint egyedül a magyar csapat szereplése üröm az örömben. "De ha figyelembe vesszük, hogy a franciák, a németek és a spanyolok is csak egy-egy érmet nyertek, akkor látható, hogy mások is küszködnek hasonló gondokkal" - tette hozzá.

Előzetesen azonban nem tűnt egyértelműen hálás feladatnak a 2004-es fedett vb megrendezése. Először került sor ugyanis az olimpia évében tető alatti vb-re, ráadásul az előző, nagy sikerű birminghami viadal óta csak egy év telt el. (Az IAAF úgy döntött, a jövőben nem kerülhet sor egy éven belül fedett és szabadtéri vb-re, ez az oka a váltásnak). Ráadásul a magyar atlétika teremben jelen pillanatban nem rendelkezik olyan kiemelkedő egyéniséggel, akire lehet építeni, főleg igaz ez azután, hogy az Eb-ezüstérmes magasugró Győrffy Dóra megsérült, a kontinensharmadik távolugró Vaszi Tünde pedig sarokproblémái miatt rúdugrásban indult volna, de ez sem jött össze.

Gyengélkedő magyarok

"Látszott, hogy szerény reményekkel vágunk neki a vb-nek, reálisan csak két döntős eredménnyel számolhattunk" - elemezte a helyzetet Mérei László szakmai igazgató. "Varga Judit 1500-on és a súlylökő Bíber Zsolt világranglista-helyezése alapján joggal pályázott a fináléra, de egyiküknek sem sikerült a nyolc közé jutni. Így a csapat teljesítménye elmaradt a várakozástól. Ugyanakkor a fiatalok kétharmada hozta magát, idei legjobb eredményeiket érték el, s a versenyzők küzdőképességével elégedett vagyok. Sajnos, a nemzetközi szinthez képest a magyar atlétika élvonala szűk, hiába láttam szakmai szempontból biztató jeleket. Ezt figyelmeztetésnek kell felfognunk, nagyobb erőfeszítésre van szükség minden területen".

Távolmaradók és rekorderek
A legnagyobb sztárok közül többen - Maurice Greene, Marion Jones, Haile Gebrselassie, Hisam el-Geruzs (Hicham el-Guerrouj) - kihagyták a vb-t, a versenyek színvonalára mégsem lehetett panasz. A négy világcsúcs magáért beszél, az orosz női atléták parádéztak: a 4x400-as váltó (3:23.88 p) mellett a rúdugró Jelena Iszinbajeva (4.86 m) és a hármasugró Tatjana Lebegyeva (15,36 m) is átírta a rekordlistát. A hármasugró svéd Christian Olsson beállította az érvényben lévő rekordot (17,83 m). A statisztika szerint azonban a négy világcsúcs valójában hat, mivel Lebegyeva először beállította, majd kétszer megjavította a világ legjobb eredményét. Hatnál több világcsúcs (8) pedig csak az 1991-es tető alatti vb-n született.
Nyereséges lett a vb

Mérei hozzátette: miközben idehaza a szakosztályok napi gondokkal küszködnek, a lengyelek például 40 fővel Dél-Afrikában edzőtáboroztak, a németek pedig szinte a törökországi Antalyából érkeztek Budapestre. "Egy világbajnoki 5-6. helyezett mögött rengeteg pénz van" - szögezte le a szakmai igazgató.

Rábold Gusztáv, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke szerint Lamine Diack, az IAAF első embere is csodálatosnak nevezte a vb-t, a szervezők semmilyen negatív visszajelzést nem kaptak. "Ha a kinn lévő összegek is megérkeznek, egyértelműen nyereséges lesz a vb" - mondta Rábold. "A tét számunkra tulajdonképpen az volt, mennyit tudunk lefaragni a magyar atlétikának az elmúlt években felgyülemlett veszteségéből".

Egyes helyekről nem lehetett látni a páylát

A MASZ-elnök ugyanakkor elismerte, hogy a Budapest Sportaréna konstrukciója nem kedvez atlétikai versenyeknek. "Magam is tapasztaltam, hogy a harmadik emelet egyes helyeiről nem lehetett látni az egyes pályát. A sajtó nagy létszáma miatt csak 3200-an fértek be a csarnokba, mégis voltak üres helyek. Talán szerencsésebb lett volna, ha minden napra jegyeket árusítunk és nem bérleteket adunk el. De azt gondoltam, aki megveszi a bérletet, mindennap kijön a BSA-ba, vagy átadja a belépőt ismerősének".

A sportolók, sportvezetők és szurkolók megállapítása szerint egyébként a Budapest Sportaréna nem léphet a leégett Budapest Sportcsarnok helyébe. A BSA belső térkiképzése egy kisebb csarnok érzetét kelti, mivel nincs külön rész a sajtónak, a médiatribünt a nézőtér kárára kell(ett) kialakítani.

Drága az Aréna

További magyarázat lehet az üres helyekre, hogy akik a háromnapos bérleteket megvásárolták, nem látogattak ki minden nap a versenyre. A tényekhez tartozik, hogy a BSA árai korántsem családbarátok, egy pohár üdítő vagy egy szendvics egyformán 400 forintba kerül a büfékben. A csarnok környékén a parkolás a nézők számára nem megoldott, a BSA alatti fizető helyeket kevésbé veszik igénybe.

Gyulai ugyanakkor arról számolt be, hogy több külföldi szakember szerint a BSA a legszebb csarnokok közé tartozik. Világrekordhoz mérhető bravúr a mozambiki Maria Mutola teljesítménye, aki hatodik aranyérmét szerezve 800-on minden idők legeredményesebb atlétája lett a fedettpályás vb-k történetében.