Gödörből a kanyarba, mindenhol nyer

2014.05.19. 14:16

Az nem példa nélküli az atlétikában, hogy egy sprinter távolugrásban is magas szinten teljesítsen és versenyezzen. Az azonban már nem túl gyakori, hogy egy atléta rövid időn belül két számot is meg tudjon nyerni igazán nagy versenyen. A nigériai Blessing Okagbare a sanghaji Gyémánt Ligán kétórás különbséggel távolugrásban és a 200 méteres síkfutásban is győzött.

Sanghajban a program este hatkor a női távolugrással kezdődött. Bár mostanában inkább a sprintekre koncentrál, Okagbare bevállalta a számot. Az első kísérlete remekül sikerült, 6 méter 86 centire ugrott. Csak két centivel maradt el a világ ide legjobb eredményétől. A verseny azonban szoros volt, a szerb csúcsot teljesítő Ivana Szpanovics 6,85-re szállt az első körben. A második kísérletük mindkettejüknek kisebb lett, 6,70 és 6,71, aztán Okagbarénak a harmadik ugrása nem is volt eredményes. A nigériai ezután már kiszállt a versenyből, mert pihenni akart a kétszázra. Rizikót vállalt, de győzelem így is összejött neki távolban, Szpanovics és más sem tudta már megelőzni.

„Ez óriási, nem igazán érdekelt a távolugrás eredménye, mert nem is edzettem rá túl sokat. Csak három kísérletet tettem, aztán a 200-ra készültem, az edzőm is azt mondta, arra koncentráljak. Én magam sem vártam, hogy mindkét számot megnyerhetem, ráadásul versenycsúccsal" – nyilatkozta győzelmei után.

Ahogy a távolban versenycsúccsal nyert, úgy a 200 méteren is. Miután a világbajnok, Shelly-Ann Fraser-Pryce visszalépett, meggyőző fölénnyel és könnyedén győzött, 22.36-os idejével egy századdal javította meg a korábbi rekordot.

A poligám családban felnövő (apjának egy időben két felesége is volt) Okagbare mindig is multisportolónak számított, talán meglepő, de futballal kezdte. Az atlétikában több számban is tehetséges volt, középiskolásként a távolugrás és a sprintek mellett hármas- és magasugrásban is versenyzett. Nem túl jó körülmények között, az atlétikai pálya nagyon messze volt a házuktól, ezért minden edzés előtt és után hosszú gyaloglás várt rá, és sokszor rendes ételhez sem jutott.

2008-ban, 19 évesen távolugrásban olimpiai bronzérmes lett. Ezután kezdett el koncentrálni a sprintszámokra is. A már ekkor amerikai egyetemen tanuló Okagbare edzője tanácsára próbálkozott meg új számokkal. Hamar kiderült, hogy van benne fantázia. 2010-ben a nigériai és az Afrika-bajnokságon is megnyerte a száz métert, ahogy a távolt is. Sprintben is egyre közelebb került a világ élvonalához, 2011-ben már ötödik lett százon a vb-n. Távolban viszont a döntő sem jött össze neki ekkor, ahogy egy évvel később a londoni olimpián sem: százon egyéni csúccsal (10.92) került döntőbe, de csak nyolcadik lett.

2013 azonban már újra felfelé ívelt a pályája, egymás után hozta a kiugró eredményeket, százon (10.79), kétszázon (22.31) és távolban (7,00) is egyéni csúcsot javított. A moszkvai vb-t két éremmel, kétszázon szerzett bronzzal és távolban nyert ezüsttel zárta. Ekkor ő is megtanulta, hogy mi múlhat néhány centin: Brittney Reese két centivel előzte meg. A kétszázra is egyre nagyobb figyelmet fordított, mert rájött, nem túl jó startja miatt a hosszabb távon eredményesebb lehet.

A moszkvai vb-n is bizonyította, hogy elnyűhetetlen és sokoldalú sportoló, elbír az óriási terheléssel és eredménykényszerrel. Akkor hét nap alatt nyolcszor kellett versenyeznie.

A sprinttől nincs távol a távolugrás

A távolugrásban döntő jelentőségű, hogy milyen gyors valakinek a nekifutása, ezért nem ritka, hogy néhány atléta a sprint mellett ezt az ugrószámot is vállalja. Carl Lewisnak is sikerült százat és távolt nyernie olimpián, míg nőknél Heike Drechsler volt sikeres, távolban nyert olimpiát, kétszázon és százon bronzérmes tudott lenni. Egy olimpián vagy világbajnokságon azonban napok telhetnek el két szám között, így általában van idő rápihenni és rákészülni a két eltérő igénybevételű számra. Vannak azonban olyanok is, mint Okagbare, akiknek pár órányi különbséggel is sikerül nagyot teljesíteniük. Az atlétikában kétségkívül Jesse Owens az idol. 1935-ben 45 percen belül négy világrekordot állított fel, majd az 1936-os berlini olimpián is szinte a távolugrógödörből rohant a 200 előfutamához. Végül négy olimpiai aranyat nyert.