Túl sokat akart, megint elszúrta a rúdugrás királya

Az atlétikai világbajnokságon kevés olyan szám volt, mint a férfi rúdugrás, aminek olyan egyértelmű favoritja lett volna, mint Renaud Lavillenie. Szinte mindenki odaadta volna neki az aranyat. A francia világcsúcstartónak, olimpiai és Európa-bajnoknak ez volt a negyedik vb-je, most sem lett első.

Lavillenie a korábbi világbajnokságokon három bronzérmet szerzett, és most lett neki egy negyedik is, amin ráadásul két másik ugróval osztozott. A francia idén, ha nem taktikázta el nagyon a versenyeit, jól is teljesített, 6,05 és 6,03 méteres magasságot is átvitt.

A döntőbe meglepően sok, 16 atléta jutott be, nem volt gond nekik az 570 centis selejtezőmagasság.

A mezőny 550-en kezdett, ezt a magasságot hárman egyből kihagyták. Lavillenie még a következőn, 565-ön sem szállt be. 580-on már ugrott, simán át is vitte. Ezen a magasságon már csak hat ugró jutott túl. Az 590-et Shawnacey Barber első kísérletéből átugrotta, a többi versenyben lévő közül harmadik Michael Holdzeppének is sikerült, de a többiek mindháromszor leverték. Lavillenie is itt vérzett el.

A hat méter már a kanadainak és a németnek is túl magas volt, előbbi lett a világbajnok, mert a korábbi magasságokon kevesebb kísérletből jutott át. Mindent elsőre vitt. A harmadik helyen hárman végeztek, a francia mellé két lengyel, Pawel Wojciechowski és Piotr Lisek.  

Kolumbiai sikersszám a hármasugrás

Női hármasugrásban három éve folyamatosan ugyanaz a kérdés, képes-e megverni valakit a szám címvédőjét, Caterine Ibargüent. A kolumbiai egészen elképesztő, 28 versenyes győzelmi szériával érkezett a vb-re. A döntőben az első sorozatban még a bolgár Gabriela Petrova vezetett (14,52-vel), de a másodikban már Ibargüen állt az élre (14,80), de még szoros volt a verseny, az izraeli Hanna Knyazyeva-Minenko csak két centivel volt mögötte. Ibargüen a negyedik sorozatban még tiz centit javított, ellenfelei viszont nem tudtak újítani. Moszkva után újra világbajnok lett.