Pokoli hőségben kezdődik el a Usain Bolt nélküli világ

2014 novemberében valószínűleg mindenki meglepett az, hogy Doha Barcelonát és az amerikai Eugene-t kiütve, megkapta a 2019-es világbajnokságot. Persze Katar korábban már elvitte a 2022-es futball-világbajnokságot is.

Természetesen itt is, ott is felmerültek korrupciós szálak, de míg a focinál a kezdettől fogva ment az adok-kapok az időpont miatt (nyáron, ötven fokban kamikazeakció futballozni), atlétikában inkább csak az utóbbi hónapokban erősödtek meg azok a hangok, amelyek egyszerűen abszurdnak ítélik a katari helyszínt.

Az atlétikai vb-ket jellemzően augusztus első két hetében tartják, legfeljebb a harmadikban, a dohai versenyek pedig több mint egy hónappal később, szeptember 27-én kezdődnek. Ez a dátum eléggé felrúgta az atléták megszokott versenynaptárát, irgalmatlanul hosszúra nyújtotta a februárban fedett pályával kezdődő szezont, ami egészen új stratégiák alkotására késztette az edzőket és versenyzőket is. 

Az csak egy dolog, hogy későn van a vb, de még így is olyan forróság, napközben legalább 35 fok lesz, ami a csúcsteljesítmény elérését jó néhány számban egyáltalán nem segíti. A szervezők hűtött, légkondicionált stadiont ígértek, de ez nem nagyon segít éppen azokon a számokon (50 kilométeres gyaloglás, maratonfutás), ahol a hosszú időtartam miatt a legnagyobb a hőstressz, az utcákat senki sem fogja lehűteni. Ráadásul elég lehetetlen időpontban, este 11-kor, éjfélkor rajtolnak el. Egy francia honlap már azt is pedzegette, hogy egészségvédelmi okokból törlik is ezt a két számot. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) persze cáfolta ezt az értesülést. 

A vb-programot is érte kritika. A sportág történetében többször volt már rá példa, hogy a kiemelkedő versenyzőknek kedveztek, és úgy állították össze a műsort, hogy több számban is indulhassanak. Most ez nem nagyon volt szempont. A 400 méteren látványos vetődéssel olimpiai bajnok Shaunae Miller-Uibo kétszáz méteren sem kapott már ki évek óta, de egész egyszerűen nincs esélye mindkét számot bevállalnia. 

A dohai vb-t a várakozások szerint szintén nagyon meleg és párás tokiói olimpia főpróbájaként is lehetne tekinteni, de erről kevesen beszélnek. Egyrészt azért, mert az IAAF új kvalifikációs rendszere, ami elég szigorú eredményeket és keretszámokat határozott meg, nem igazán átlátható. Az még rendben van, hogy aki elérte a nevezési szintet, az kint is van a vb-n, de amikor a szinten kívüliekkel voltak kénytelenek feltölteni a mezőnyt, akkor nem mindig lehetett logikát találni a döntésekben. Több számban teljesen esélytelenek kaptak szabadkártyát vb- és eb-érmesekkel szemben. Mindezt tetézte, hogy az IAAF sok esetben későn, csak pár nappal a vb előtt közölte az atlétákkal, hogy indulhatnak, így pedig értelemszerűen nem lehet optimálisan felkészülni az év legnagyobb versenyére. Három magyar atléta, a gerelyhajító Rivasz-Tóth Norbert és Szilágyi Réka, valamint a diszkoszvető Huszák János is az utolsó pillanatban vált indulóvá, így lett 17 fős csapat.

Magyar esélyek? 

Ha már a magyaroknál járunk, nézzük végig, milyen esélyekkel vágnak neki a vb-nek. Két évvel ezelőtt talán a várakozásokat felülmúlva két bronzéremmel zárt Magyarország. A gátas Baji Balázsnak sérülése miatt esélye sem volt kijutni a vb-re, de a súlylökő Márton Anita bízhat egy döntős helyezésben.

Márton is sérülés után vágott neki a szezonnak, de sokáig elmaradt a jó eredménnyel, az utóbbi versenyeken viszont már javuló formát mutatott, és a súlylökő mindig is jó hajrázásáról volt ismert. Egy másik dobóatlétáért, Halász Bencéért is szoríthatunk. A tavalyi Eb-bronzérmes kalapácsvető most is felférhet a dobogóra, két lengyel, Pawel Fajdek és Wojzech Nowiczki lesz a nagy ellenfele, ők egész évben kiemelkedtek a mezőnyből. 

Az első hatban végezhet a hétpróbázó Krizsán Xénia is, aki júniusban 6619-es új országos csúcsot állított fel, és az idei ranglistán ezzel a negyedik helyen áll. A többieknél talán ilyen egyértelmű elvárások nem fogalmazhatók meg, de több szakember kiemelte, a dohai körülmények erősen fokozzák a váratlansági faktort. A londoni hatodik Helebrandt Máté is jó helyen érkezhet 50 kilométeres gyaloglásban, és két 100 gátasunk, Kerekes Gréta és Kozák Luca is messzire juthat, mindketten az elődöntőt jelölték meg elérendő célként. 

A dohai vb a sok hiányzóról is szól majd. Kezdjük is a legnagyobb igazolt hiányzóval, Usain Bolttal, aki 2005 óta először nem indul a vb-n. A jamaicai klasszis visszavonult, de azért muszáj említenünk, mert egyelőre pótolhatatlan veszteség érte ezzel a sportágat. Egyszerűen nincs egy annyira karizmatikus és a király számban is kiemelkedő atléta, aki megcsinálná a show-t.  A férfi száz méter persze mindig központi kérdés lesz, de valószínűleg egy nyolcadik helyen befutó Bolttal is nagyobbat szólna mint a mostani mezőnnyel, amiben azért így is remek futók vannak. 

A dél-afrikai Wayde van Niekerk is nagy veszteség, a 400 méter világcsúcstartója, aki mindig hősies, lelkét kihajtó futamokat nyom, nem sokkal a vb előtt gondolta meg magát. Nem érezte úgy, hogy rögbis sérülése után versenyképes lenne. Dél-Afrika tuti érmese, a női 800 méter címvédője, Caster Semenya sem lesz ott rajtnál. Semenya egyszerűen nem vállalta azt a gyógyszeres kezelést, amit az IAAF szabott feltételül a túl sok férfi nemi hormonnal rendelkező nőknek. A hosszú pereskedés és etikai vitának még biztosan lesznek utórengései, és talán még Semenya is visszatér. A női 1500 világcsúcstartója, az etióp Genzebe Dibaba sérülés miatt lépett vissza, és a férfi 1500 címvédője, a kenyai Elijah Managoi is erre hivatkozott. 

Kerülnek elő a doppingesetek

Ahogy kerékpárban szinte mindig a Giro d'Italia vagy a Tour de France előtt kerülnek elő a doppingesetek, úgy az atlétikában is rendszeresen előfordul, hogy nagy versenyek előtt jön elő valami doppingos sztori. Az oroszok éppen reménykedtek abban, hogy visszakerülnek az elismert országok közé, amikor kiderült, hogy manipulált labor adatokat adtak át a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökségnek (WADA). Ezután természetesen maradt a státuszuk, orosz versenyzők továbbra sem indulhatnak országuk zászlaja alatt. 

Kenya is évek óta feketelistán van a WADA-nál, tucatszám buknak le a futóik az ellenőrzéseken, és pár napja a ZDF tette közzé egy leleplező videót, amint éppen EPO-t fecskendőznek egy vb-induló atléta karjába. A kollektív büntetést Kenya egyelőre megúszta, de az is jelez valamit, hogy több atlétájuk hirtelen visszalépett. 

Persze fanyaloghatunk, hogy ki nincs itt, de azért mégis csak élvezni kéne ezt a vb-t. Legelőször is szurkolhatunk a már fentebb magyarokért, de érdemes ráböknünk pár minket nem érintő versenyszámra is. 

Szakértők úgy számolnak, hogy ha idén valamiben megdől a világcsúcs, az a férfi 400 méteres gátfutás lesz. Ebben az évben ketten is futottak 47 másodpercen belül, a címvédő Karsten Warholm és az amerikai Rai Benjamin, és nagy riválisuk lehet a bűvös határ alá tavaly bekerülő, hazai pályán versenyző Abdelrahman Szamba. 

A férfi rúdugrás is kiemelkedő szám lehet, reménykedhetünk benne, hogy hat méter felett repkednek majd. A szezonban már három ugrónak is sikerült, nagy szám lenne, ha Sam Kendricks és Piotr Lisek elől a még mindig csak 19 éves Mondo Duplantis vinné el az aranyat. 

Egy másik tinire is érdemes figyelni, a norvég Jakob Ingebrigtsen afrikaiak elől vihet el érmet hosszútávfutásban. A 19 éves szuperegójú futónak 5000 méteren két testvére is segíthet majd, de 1500-on is jó esélye van Jakobnak egy dobogós helyre. 

A férfi százon generációk csatáját is láthatjuk, a 37 éves Justin Gatlin próbálja megvédeni címét az idei leggyorsabb és egy doppingügyet jól kijogászkodó Christian Colemannel szemben. A 200 méteres sprint is izgalmas lehet, az amerikai Noah Lyles egyre jobban közelít Bolt idejeihez, és az ösztönös szórakoztató is megvan benne. 

De ha nincs egy kedvencünk sem a programban, akkor egy katasztrófaturista kíváncsiságával figyelhetjük, hogy hogyan küzdenek meg a hosszútávfutók és gyaloglók a lehetetlen meleggel és párával az éjszakában.

Borítókép: A dohai Kalifa Nemzetközi Stadion a katari atlétikai világbajnokság helyszíne 2019. szeptember 25-én két nappal a vb kezdete elõtt. MTI/AP/Martin Meissner