Hortenzia, Gergő
8 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

Nehéz eldönteni, hogy rafinált csaló vagy zseni a világ legjobb futóedzője

063 478551550
2019.10.06. 09:09
A dohai atlétikai világbajnokság egyik kellemetlen híre lett, hogy az utóbbi évek egyik legsikeresebb hosszútávfutó edzője, Alberto Salazar négyéves eltiltást kapott doppingügyek miatt. A futók egy csoportja éljenezte a döntést, régóta gyanúval figyelték Salazar tevékenységét, mások szerint boszorkányüldözés zajlik. Nehéz eldönteni, hogy egy zseniről vagy egy, a kiskapukat ügyesen megtaláló csalóról, esetleg mindkettőről van szó.

„Igazságszolgáltatás. Sokkal jobb lesz a sportágunk, hogy Alberto lelép" – írta Twitterén Nick Willis, olimpiai ezüst- és bronzérmes futó. Elit futók közül nem csak ő van így ezzel, sokan lelkendeztek Salazar bukása miatt, vagy értetlenkedtek amiatt, hogy miért választják még mindig annyian az edző rossz hírű iskoláját.

A sportág szempontjából a lehető legrosszabbkor, a dohai világbajnokság közepén robbant a bomba, hogy Salazart elítélték tesztoszteronnal való kereskedés vagy annak kísérlete, doppingteszt átjátszása vagy annak kísérlete, illetve tiltott módszer alkalmazása miatt. 

A női tízezer méter friss világbajnoka, a holland Sifan Hassan is a Salazar-iskola futója, de mióta kiderült a hír, nem akar nyilatkozni, csak közleményt adott ki, hogy ő csak később csatlakozott, a citált ügyek évekkel ezelőtt történnek. Az biztos, az edző miatt olyan futókra is kerül a most dobált sárból, akik tiszták, és ugyan a Nike Oregon Projecthez tartoznak, de nem is Salazar irányítja a felkészülésüket.

Alberto Salazar nem az a fajta edzőpápa, aki csak könyvekből szedte a tudományát, futóként is nagyon sikeres volt, az 1980-as években a világ legjobb maratonistái közé emelkedett. Salazar 1958-ban, Kubában született, de már az Egyesült Államokban nőtt fel. Apja Fidel Castro közeli barátja volt, de aztán szembekerültek egymással, az idősebb Salazar antikommunista lett, így jobbnak látta családjával együtt elhagyni Kubát.

Alberto futótehetsége már fiatal korában megmutatkozott, sorra nyerte a középiskolai versenyeket, mezei futásban állami bajnok is lett. Tizenhét évesen a Greater Boston Track Clubhoz csatlakozott, ahol olyanokkal edzhetett együtt, mint például Bill Rodgers, aki ekkor már a Boston Marathon győztese volt. Salazar az Oregoni Egyetem hallgatójaként folytatta karrierjét, mezei futásban szerzett egyéni és csapat bajnoki címet. Később hat országos csúcsot is futott.

Az igazi nagy áttörést az 1980-as New York Marathon hozta meg számára, 2:09:41-gyel nyert, ami a világ akkori legjobb debütáló ideje volt. Salazar aztán triplázott, 1981-ben és 1982-ben is megszerezte a győzelmet New Yorkban. 1982 volt csúcséve, hiszen a mezeifutó-vb-n ezüstérmes lett, és a Boston Marathonról is elhozta az első helyet. Utóbbin teljesen kihajtotta magát. A célba érkezve elájult, mivel nem ivott a maraton közben, kiszáradt, hatliternyi sóoldatot kapott intravénásan mielőtt bevitték a kórházba. 

Úgy tartják, hogy Salazar rövid karrierjének oka éppen ez a fajta hozzáállása volt. Képes volt újra és újra túlhajtani magát, elmenni az utolsó határig. Nagyon durva edzésadagokat teljesített, ráadásul erős iramban, olykor 290-320 kilométert futott hetente. (Ennél úgy 100 kilométerrel kevesebbet futnak a mostani top maratonisták.) A túlzásba vitt edzések sérülékennyé és beteggé tették Salazart, nem tudta korábbi sikereit megismételni. Miután nem sikerült kijutnia az 1988-as olimpiára, lelkileg is összetört, így visszavonult és egy éttermet nyitott. 

Pár év kihagyás után azonban visszatért. Ebben az is közrejátszott, hogy egy orvos a Prozac nevű gyógyszert írta fel depressziójára, Salazar formába lendült, 1994-ben megnyerte a 90 kilométeres Comrades Marathont, és arról is beszélt, motivációja visszanyerésében a Prozacnak is szerepe volt. A gyógyszer miatt viszont nem mindenki ünnepelte, bár a Prozac nem doppinglistás, teljesítményt fokozó mellékhatásai is lehetnek. Edzői karrierje kezdetén is mindjárt kínos ügybe keveredett, tanítványánál, Mary Deckernél az ellenőrök túl nagynak találták a tesztoszteron-epitesztoszteron arányt, így végül nem engedték elindulni az atlantai olimpián. 

Salazar nagy vállalkozása, a Nike Oregon Project (NOP) 2001-ben indult. A célja az volt, hogy megtörje a kelet-afrikai dominanciát a hosszútávfutásban. Modern edzőközpontot húztak fel bázisul, Salazar pedig minden részletre odafigyelő edzőként lett ismert. A futók magaslatot szimuláló sátorban alhattak, zérógravitációs futópadon gyakorolhattak, de medencében is hosszú futóedzéseket végezhettek.

A Salazar-tanítványok sokat fejlődtek, eredményeik is javultak, de a nemzetközi áttörésre tíz évet kellett várnia az NOP-nak. Ekkor került Salazarhoz Mo Farah. A brit nem volt ismeretlen futó, de az igazán nagy címek hiányoztak neki. Az amerikai edzővel viszont új pályára állt, 2011-ben tízezer méteren is világbajnok lett, majd egy év múlva az olimpián duplázni tudott, ötezren is nyert. Tízezren ráadásul Salazar kedvenc amerikai tanítványa, Galen Rupp végzett a második helyen. Salazar a mennybe ment, és még ez csak a kezdet volt, Farah a 2013-as és 2015-ös vébékről is két-két aranyat hozott el, majd a riói olimpián is duplázott. Rupp pedig maratonon lett olimpiai bronzérmes, egy másik tanítvány, Matt Centrovizt pedig 1500-on lett bajnok. Nem véletlenül lett vonzó a NOP, egyre több európai futó is tette át székhelyét Oregonba. A már említett Hassan, vagy a német Klosterhalfen is látványosan előrelépett, amióta ebben a csoportban fut. Salazar az etióp Yomif Kejelchából világrekordert faragott fedett pályán, de Oregonban készül a leggyorsabb japán maratonista, Szuguru Oszako is. 

Ugyanakkor megjelentek a gyanakvásra okot adó hangok is. Steve Magness, aki Salazar egyik segédedzője volt, az Amerikai Doppingellenes Ügynökségnek (USADA) írt, hogy nincs minden rendben a NOP körül. Magness a BBC-nek arról beszélt, hogy egy általa ismert dokumentum szerint Rupp tesztoszteront kapott, és próbálták kitalálni, hogyan verhető át a doppingteszt. A 2007-es vb ezüstérmese, Kara Goucher pedig azt vallotta, hogy Salazar pajzsmirigyhormonok szedésére kényszerítette. Nem volt rá szüksége, de a szer meggyorsította a fogyást. Az edzőnek a projekt orvosa, Jeffrey Brown segédkezett, ő írt fel asztmagyógyszereket, fájdalomcsillapítókat, hormonokat a futóknak, akik nem igazán értették, mi történik velük. Szó sem volt egészségmegőrzésről, egyértelműen a teljesítményoptimalizálás volt a cél. Salazar pedig elvárta, hogy ne kérdezősködjenek.

Az edzőnek egy tesztoszteronkísérlet miatt is magyarázkodnia kellett. Arról beszélt, hogy betegsége miatt, saját használatra vásárolt a hormonból, és azt is elismerte, hogy saját fiait felhasználva kísérletezett vele. Azt mondta, a futóit akarta védeni, nehogy egy szabotőr tesztoszteronos gélt akarjon rájuk kenni, és ezzel bukjanak le a doppingteszten. Az edző azt mondta, Rupp miatt csinálta, akire egy 2009-es verseny után kent egy masszőr ismeretlen eredetű krémet. A mostani ítélet szerint viszont mindegy, mi volt a motiváció, Salazar megsértette a doppingszabályokat.

Magness kísérleti nyúllá is vált, Salazar futói előtt rajta tesztelte, hogy milyen hatása van az L-karnitinnek, ha nem szájon át, hanem intravénásan adagolják. Ez a módszer meglepő eredményt hozott, a testzsírfelhasználást rövid időn belül javította. Salazar állítólag gyorsan be is számolt erről barátjának, a hét Tour de France-győzelmétől megfosztott Lance Armstrongnak. Ironikus, de végül mindkettejük vesztét ugyanaz a személy, Travis Tygart, az USADA vezetője okozta. 

Salazar szürkezónában való működését már 2015-ben jelezték, de az edzőt csak négyéves nyomozás után tudták elítélni. 2017-ben zárt ajtók mögött bírósági tárgyalások kezdődtek, amelyeken Salazart a Nike jogászcsapata védte. A vizsgálatnál az edzőhöz egykor közelálló tanítványok és Magnussen vallomásaira építették. Egyetlen futója sem bukott meg doppingellenőrzésen, ez alapján nem kerülhetett gyanúba a neve. Az ügy hasonló volt, mint Armstrongé, hiszen a bringást sem doppingteszten kapták el.

Az edző közleményben reagált az ítéletre, szerinte az USADA igazságtalan és etikátlan eljárást folytatott le a NOP-pal szemben, ráadásul hamisnak tartja Tygart kijelentését, hogy ők a győzelmet fontosabbnak tartják a sportoló egészségénél. Salazar a választottbíróság egyik indoklására is hivatkozik, amiben azt írják, ha új módszereket is keresett, azt a doppingellenes kódex szerint tette. 

Salazarék fellebbezni fognak a döntés ellen, de kérdéses, hogy a Nike mennyi ideig áll még a projekt mögött. Arra a cégnek sincs szüksége, hogy összemossák a nevét a doppinggal és a csalással, bármennyire is be van ágyazódva Salazar és Brown – az orvos 2009-ben a Nike vezérigazgatójának is beszámolt tesztoszterongéles kísérletéről.

A NOP futói viszont addig is újabb érmeket nyerhetnek, Dohában Sifan Hassan a női 1500 méter is győzött, míg férfi tízezren Yomif Kejelcha is dobogón lehet. 

(Borítókép: A Nike Oregon Project edzője Alberto Salazar figyeli versenyzője, Galen Rupp szereplését a 2015-ös szabadtéri atlétika világbajnokság férfi 10 000 méteres számában. Fotó:  Christian Petersen/Getty Images/AFP)