Edina
0 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

A Nike csodacipőjét nem tiltották be, csak a kétórás maratonon használtat

K EPA20191013112
2020.01.31. 16:39
Az utóbbi két évben a női és a férfi maratonfutás világrekordja is megdőlt, egy kísérlet keretében pedig Eliud Kipchoge első emberként két órán belül futotta le a maratoni távot. A fejlődés kulcsának sok szakértő a Nike új cipőmodelljét látja, ami szerintük jogosulatlan előnyt ad, és így a rekordok megdöntése nem fizikai, hanem sokkal inkább technikai kérdéssé vált. A cipő betiltását sok szakértő és kutató követelte. Ez nem történt meg, de mégis szabályozottabb lehet ez a technikai szürkezóna.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) tanácsa úgy döntött, hogy a Nike Vaporfly cipő megfelelt a korábbi szabályainak, így nem kell bántani az abban elért eredményeket, és a tokiói olimpián is használható ez a cipő, írja a New York Times.

A WA új szabályozási eleme, hogy csak olyan cipőben lehet majd versenyezni, ami a versenyt megelőző legalább négy hónapban kapható a boltokban vagy az online áruházakban, tehát nem használhatnak a legnagyobb menők sem prototípusokat. Némi engedményt azért tesz, esztétikai és orvosi okokból át lehet alakítani az alapmodelleket.

Azt a modell viszont, amiben Eliud Kipchoge két órán belül futotta le a maratont a tavaly októberi bécsi kísérletben, gyakorlatilag betiltotta a World Athletics. Egyrészt a Nike Alphafly nem mindenki számára hozzáférhető, másrészt nem felel meg az új előírásoknak sem. A WA ezentúl maximum négy centiméter vastagságú talpakat engedélyez, míg az Alphafly a hozzáférhető információk szerint az öt centit is meghaladta. Szintén tilos olyan cipőt használni, amelyiknek egynél több (karbon)lemezt építenek be a talpába. A WA azt is közölte, fenntartják a jogot, hogy további vizsgálatok eredményeként még szigorúbb szabályokat alkossanak a cipőkről.

A Nike Zoom Vaporfly 2016-ban jelent meg, de a cipőgyártó nem egyből a piacra lépett ezzel a modellel, hanem csak néhány klasszis futónak osztogatta a prototípust. Az alapmodellt azóta tovább is fejlesztették (Next%, Alphafly), és bárki megveheti. Meg is veszik. Persze még mindig vannak olyan változatok, amik csak olyanok számára hozzáférhető, mint Kipchoge.

A Vaporfly nem véletlenül lett olyan népszerű, ugyanis több kutatás is kimutatta, hogy jelentős előnyt biztosít, profik és amatőrök is túlszárnyalták vele korábbi egyéni csúcsaikat, nem is kevéssel. Beszédes adat, hogy a világ hat legnagyobb maratonjának 36 dobogósa közül 31 Vaporflyban futott 2019-ben, de az is elég árulkodó, hogy a New York Times egyik kutatásában az jött ki, hogy a Nike új modelljeiben indulók (jellemzően amatőrök) 4-5 százalékkal gyorsabban teljesítették a maratont más cipőkben futó társaikhoz képest. A Vaporfly nemcsak egyszerűen divatcipő lett, hanem hatékony fegyver. Ez a videó mindent elárul a népszerűségéről, alig lehet kiszúrni a jellegzetes pink és neonzöld színű cipők között más modellt.

A Vaporfly először a maratonisták körében terjedt el. Kipchoge ilyenben futott világcsúcsot, ahogy Brigid Kosgei is ezt viselte, amikor 81 másodperccel megjavította a korábbi világrekordot. A Nike elkészítette a cipő pályaversenyekre alkalmas változatát is, a holland Sifan Hasssan már ebben szerzett két világbajnoki címet Dohában, de a félmaraton és a 10 kilométer friss világcsúcsait is beírhattuk a Vaporflyhoz. Néhány atléta rossz érzéssel fogadta a cipőket, úgy érezték, mintha csalnának, de a legtöbbjüknél a megszoksz vagy megszöksz elv érvényesült, ha nem akartak lemaradni a többiektől és a dicsőségről, ők is felhúzták a Vaporflyt.

Ez többé már nem cipő, hanem rugó

foglalta össze egyszerűen Ryan Hall egykori klasszis maratonista, hogy miben különbözik a Vaporfly a többi cipőtől. A fura megjelenésű Nike modellek talpába karbonlemezeket építettek és egy vastag, kipárnázott középrész is segíti az energiaátadást és energiamegmaradást. Hall szerint ez egyértelműen mechanikai előnyt ad más cipőkhöz képest, így a fair play is sérül. A futáshoz kapcsolódó technológiai azért elég sokat fejlődött: senki sem indul már bőrsaruban a versenyeken, és salak helyett is a jóval kedvezőbb energiavisszaadási mutatókkal rendelkező Mondo-borításokon futnak az atléták, hogy az aprólékos cipőfejlesztésekről ne is beszéljünk. De mégis a Vaporfly lett az, aminél azt mondták, már túl sokat tud. 

cipo
Fotó: nike.com

„Tiszteljük a nemzetközi szövetséget és a szabályaik szellemét, mi nem készítünk egyetlen olyan cipőt sem, amelyik több energiát ad vissza, mint amennyit a futó beleadott" – írta korábban közleményében a Nike.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség eddig elég lazán szabályozta a kérdést, csak annyit írt elő, hogy mindenki számára hozzáférhető és jogosulatlan előnyt nem adó cipőket kell használni, de ez amolyan gumiszabály, aminek a betartatásával eddig nemigen foglalkoztak. A történelem során voltak már betiltott cipők: orosz magasugrók az 1960-as években rövid ideig úgynevezett katapult cipőben versenyeztek, és a Puma is tervezett egy érdekes szögescipőt a sprintereknek. Egyik sem élt meg sokat, de felhozhatjuk a Németh Miklós-féle gerelyt is, amivel hatalmasakat lehetett dobni, így a gerelyek paramétereire is pontosabb előírásokat kellett kitalálni.

Az atlétikában tehát van példa a technológiai újításokra, de most újra az lett a kérdés, hogy kell-e határt szabni ezeknek, ahogy azt a kerékpársportban teszik például, vagy az úszásban, ahol a világcsúcsokat biztosító cápadresszeket is betiltották pár év után. Eliud Kipchoge szerint viszont a fejlődést nem lehet megállítani. „Ezek a cipők fairek. Keményen edzettem. A technológia növekszik, és mi nem állhatunk ellen, együtt kell élnünk a technológiával."

Ezzel a cipőgyárak is így vannak, el is indult a fegyverkezési verseny. Többek között a Hoka, a Saucony, a New Balance és az Adidas is a Vaporflyhoz hasonlító modelleken dolgozik, vagy már dobott is piacra, már az ő vevőik is kihasználhatják a dobbantó hatást. A WA által elvárt egyenlő feltételek így teljesülni is látszanak, a Nike monopolhelyzete megszűnik, de még mindig kérdés marad, hogy mechanikai doppingnak számítanak-e ezek a cipők.

A cipőről kirobbanó vita a WA-t is arra kényszerítette, hogy fölülvizsgálja szabályait, illetve szakértői vizsgálat alá vegye magát a cipőt is.

Arra nem nagyon lehetett számítani, hogy majd csalást kiáltva törlik a világbajnoki címeket és világrekordokat, és arra sem, hogy majd a betiltva pecsét rákerül a Vaporflyra, csak az tűnt elvárható válasznak, hogy a jövőre nézve egzakt paramétereket határozzanak meg.

Az iparág képviselői azt várták, hogy a cipőtalp, ami most akár 5 centiméter is lehet, és a csillapító rendszer vastagságát, valamint a felhasználható karbon mennyiségét szabályozzák majd. A WA korábban már kinyilatkoztatta, hogy a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad jellegű döntésre törekszik, bátorítani is akarja a fejlesztéseket és az új technológiákat, de ugyanakkor a sportág alapvető karakterét meg akarja őrizni. 

A Nike-t még a betiltás sem nagyon rengetné meg, a futócipők eleve elég kis szeletét jelentik a teljes eladásuknak, és a World Athletics határozata csak az általuk felügyelt versenyekre vonatkozik, amatőrök milliói még továbbra is megvehetik a 70-80 ezer forint körüli áron forgalmazott cipőt.

Néhány szakértő szerint a Nike mindenképpen jól jár, mert a cipő körüli vita csak növeli a népszerűségét, és egyszer már bejött nekik a betiltva címke is. Az 1980-as évek közepén az NBA nem nézte jó szemmel, hogy Michael Jordan az előírt fehér helyett piros-fekete cipőben játszott. A Nike később reklámjaiban betiltott cipőként árulta az Air Jordan 1-et, amivel tarolt a piacon.

Borítókép: Eliud Kipchoge (j) fut segítői mögött Bécsben 2019. október 12-én. MTI/EPA/Christian Bruna