Sára, Márió
-4 °C
5 °C

A királynő fejére visszakerül a korona a budapesti vébén

TRAL6020
2021.01.14. 18:12
Két év múlva a világ egyik legnagyobb sportrendezvényének ad otthont Magyarország: a 2023-as szabadtéri atlétikai világbajnokságnak. Az előkészületek gőzerővel folynak, a sportolók készülnek a megmérettetésre, ami a nyári tokiói olimpia után a legjelentősebb lesz. Deutsch Péterrel, a 2023-as budapesti világbajnokság előkészületeit összehangoló, az eseményt lebonyolító Budapest 2023 Nonprofit Zrt. vezérigazgatójával és Miklósa Erika opera-énekesnővel, korábbi hétpróbázóval, a világbajnokság Stratégiai Irányító Testületének tagjával beszélgettünk.

Két és fél év múlva Budapesten rendezik az egyik legjelentősebb sporteseményt. Hogy állnak a 2023-as atlétikai világbajnokság előkészületei?

Deutsch Péter: Jól állunk a két legfontosabb területen: 70 magyar versenyző csatlakozott a Kiemelt Atlétikai Programhoz, hogy sportolói karrierjük talán legfontosabb versenyére, a haza vb-re a legjobb formában legyenek, és tudásuk legjavát adva mutathassák meg a közönségnek, hogy mire képesek a telt házas stationban Budapesten alig két és fél év múlva. És jól állunk abból a szempontból is, hogy már látjuk, mekkora lendületet ad majd egy ilyen horderejű világesemény a magyar turzimusnak és gazdaságnak. Ne felejtsük el, a nyári olimpiai játékok és a labdarúgó-világbajnokság utáni legnagyobb sporteseményről beszélünk. Átlagosan egymilliárd néző követi a televízión és az interneten keresztül. Független gazdasági elemzők szerint az atlétikai világbajnokság közvetlen hatása 30 milliárd, közvetett hatása pedig 60 milliárd forint a magyar gazdaság számára.

2017-ben kerestem fel az ötletemmel Fürjes Balázst, a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sporteseményekért felelős kormánybiztost, hogy próbáljuk meg Budapestre hozni a 2023-as atlétikai világbajnokságot. Ő ebben jó lehetőséget látott Budapest és az ország számára, így elindult a folyamat, amelynek eredményeképpen elnyertük a rendezés jogát. Ezek után az előkészítő munka 2019-ben kezdődött el szoros együttműködésben a nemzetközi szövetséggel, 2020 őszén pedig megalakult a világbajnokság szervezéséért és lebonyolításáért felelős Budapest 2023 Nonprofit Zrt.

Amikor megalakult a szervezőbizottság, az egyik fontos feladatként Budapest felkészítését jelölték ki. Hogyan kell elképzelni a főváros preparálását a világbajnokságra?

Deutsch Péter: Több százezren fognak a világbajnokságra érkezni a világ minden tájáról hazánkba. Nem Budapestet kell felkészíteni klasszikus értelemben, hanem nekünk kell meghatároznunk a céljainkat, prioritásainkat. Közép-Európában nem volt még ilyen méretű világesemény. Ki kell tudnunk szolgálni a versenyzőket, a helyszínen és készülékek előtt ülő nézőket, szponzorainkat. Ehhez rendelkeznünk kell egy olyan stadionnal, ami méltó otthona a világbajnokságnak, továbbá egy jól működő infrastruktúrával. A nemzetközi szövetség rendkívül pozitívnak értékelte, hogy Magyarországnak komoly tapasztalata van nagy világesemények megrendezésében – ez sokat számított. Valamint az is, hogy valamennyi korosztályos és felnőtt atlétikai világversenyt már megrendeztük.

A 2017-es londoni világbajnokságon szerzett tapasztalatok alapján mik voltak azok az elemek, amiket mindenképpen átemelnek a budapesti vb-re, és mik azok, amiket biztosan máshogy csinálnak?

Deutsch Péter: A hatalmas Londonnak, amely pár évvel korábban nyári olimpiát is rendezett, az atlétikai világbajnokság egészen mást jelentett, mint az Budapestnek fog. 2017 augusztusában az angol fővárosban bárhol járt az ember, nem tudta, érzékelte, hogy épp zajlik az atlétikai vébé. Nekünk a legfontosabb feladatunk az, hogy Magyarországot és a régió szurkolóit lázba hozzuk, és olyanokkal is megismertessük és megszerettessük ezt a gyönyörű sportot, akiktől eddig esetleg távolabb állt.

A szervezőbizottság másik fő feladataként azt jelölte meg, hogy az atlétikát eljuttassa a fiatalokhoz. Ebben milyen lépéseket tesznek?

Miklósa Erika: Nem az a legfontosabb célkitűzés, hogy kizárólag a versenysportot, a profi atlétikát válasszák a gyerekek, hanem legyen örömük a szabadidősportban, a mozgásban. És itt jövök én a képbe, ezért is kaptam ezt a megtisztelő felkérést, hogy legyek a Stratégiai Irányító Testület tagja. Olimpiai bajnok hétpróbázó sajnos nem lettem, de a művészi életembe a sérülés után fokozatosan visszatért az atlétika. Épp egy, a profikon kívül a szélesebb közönséget is vonzó esemény hozta vissza. Abban az évben halt meg az édesapám, amikor a New York-i Metropolitanbe kerültem. Ő nagyon szerette a hosszútávfutást, én pedig egy nagy feladatot akartam vállalni az emlékére, ezért úgy döntöttem, lefutom a New York Maratont. Ezzel elindult egy második életem.

Székesfehérváron, a Gyulai István Memorial helyszínén lettem a szabadidő-szakosztály vezetője alelnökként, támogatva a szabadidősportot és az utánpótlás-nevelést. Az atlétika alapsportág, mindenhez fontos, minden sportnak az alapja. Bármilyen sportot is választ az ember a későbbi életében, az biztos, hogy az atlétika az egyik legfontosabb és legjobb alapokat jelenti. A 2023-as világbajnokság nem csak arról szól, pontosabban nem szabad, hogy csak arról szóljon, hogy váljon mindenki olimpiai bajnokká, hanem hogy az atlétika, a mozgás szeretete egy életszemlélet. Budapest kinőtte már a Margitszigetet, ezért is üdvözöltem egy olyan új stadion lehetőségét, amelyet nemcsak a profik, hanem mi, civilek is használhatunk, hiszen az új atlétikai központ ilyen lesz. Miközben az új atlétikai központban a számunkra kialakított rekortánon futok, közben nézhetem bajnokainkat. Hihetetlen lesz.

Deutsch Péter: Magyarországon nagyságrendileg 10 ezer, versenyengedéllyel rendelkező atléta van. Szerintem országszerte 135-140 ezer atléta van, azaz legalább ennyien vannak azok, akik atlétikával foglalkoznak, illetve valamilyen futórendezvényen részt vesznek. Nekik is szól ez a világbajnokság, ők is részesei ennek az élménynek. Az atlétika ott kezdődik, amikor egy gyerek elmegy egy mezei vagy utcai futóversenyre. Magyarországon egy átlagos évben több mint ezer futóesemény van, ezeken százezres nagyságrendű az indulók száma. A Diákolimpián már most is az atlétika a legnépszerűbb sport.

A Gyulai Memorial szervezéséből milyen tapasztalatokat tudnak hasznosítani a világbajnokság megrendezésénél?

Deutsch Péter: A 2006-ban elhunyt Gyulai Istvánnak rengeteget köszönhet a magyar atlétika. Fiai, Márton és Miklós szerettek volna méltó emléket állítani édesapjuknak, ezzel kerestek meg engem és Spiriev Attilát, a Magyar Atlétikai Szövetség sportigazgatóját. Egy olyan nemzetközi atlétikai versenyt akartunk rendezni, ami újra a térképre helyezi Magyarországot a nemzetközi atlétika életében. Ez először 2011-ben valósult meg, majd 2012-ben a londoni olimpia hőseit már ezen a versenyen köszönthettük. 2014-ben elköltöztünk Székesfehérvárra, és célul tűztük ki, hogy a világ legjobb egynapos eseményei közé kerüljünk. Azóta a 15 legjobb atlétikai verseny között tartják számon az eseményt, és a versenyzők rendre kérdezgetik, hogy mikor lesz a következő évben a Gyulai Memorial. Egy ilyen egynapos, de sokszor kétnapos verseny előkészítése és megszervezése hónapokat vesz igénybe. Ezek a tapasztalatok folyamatosan beépültek az elmúlt tíz évben, de tisztában vagyunk vele, hogy itt más léptékről beszélünk.

Sok kritika érte a stadion építési terveit, főként az ára miatt. Volt egy bizonytalan időszak is 2019 végén, de végül 2020-ra minden akadály elhárult. Sokan azt mondták, hogy az országnak nincs szüksége erre az atlétikai stadionra. Jogos a kritika?

Miklósa Erika: Naivan annyit reagálnék erre, hogy sportnak és művészetnek nem szabadna a politikát érinteni. Azért nem, mert azzal csak veszít mind a kettő. Azért is támogattam függetlenként a világbajnokság rendezésének ügyét a tavalyi turbulencia során, amikor az esemény budapesti megrendezése veszélybe került, mert tisztában vagyok vele, hogy nagyon sokat hozhat az országnak egy ilyen szintű világesemény, ugyanakkor kínos lett volna, és óriási veszteséggel járt volna, ha visszalépünk. Budapestnek szüksége van egy olyan kis szigetre, ahol fesztelenül, zöld környezetben, ráadásul a Duna mellett lehet sportolni, akár az egész családnak. Egyre több embert vonz a szabadidősport, és én biztosítékot kaptam arra, hogy a világbajnokság után a létesítményt bárki használhatja, aki sportolni szeretne. Ráadásul a világbajnokság egy újabb olyan tényező, ami megerősíti országunkat a sport és az atlétika nemzetközi térképén. Az is fontos, hogy ne csak a futball – amit egyébként én is imádok – legyen az alternatíva a sportolásra, hanem egy olyan sportág, ami minden sportnak az alapja.

Deutsch Péter: Megvannak az atlétikának is a virtuózai, őket várjuk ide 2023-ban, és őket neveljük Magyarországon is. Óvakodnék attól, hogy nem összeillő dolgokat összehasonlítsunk. A művészetet, a tudományt és a sportot ne akarjuk egymásnak ugrasztani. Az elmúlt 10-12 évben kezdtük elérni azt, hogy a szülők számára ne legyen megdöbbentő, hogy pénzbe kerül egy szabadidős sportesemény, amire elviszik a gyereküket. Egy atlétikai világbajnokság és egy központ felépítése is pénzbe kerül. Egy ország és annak kormánya el tudja dönteni, és el is döntötte, hogy megrendezi ezt az eseményt, amihez szükség van infrastruktúrára. Ami a jó hír, hogy ezek a létesítmények itt is maradnak, és ahogy Erika is említette, mindenki számára elérhetőek lesznek. Ez egyébként tudomásom szerint egyedülálló a világon.

2018-ban, amikor elnyertük a rendezés jogát, senki sem gondolta, hogy 2020 a komfortzónán kívüli életről fog szólni a koronavírus miatt. A 2023-as atlétikai világbajnokság a komfortzónához való visszatérést jelentheti. A direkt és indirekt gazdasági hatásokat is megvizsgáltattuk: független nemzetközi elemzők szerint többtízmilliárdos bevételt és gazdasági növekedést eredményezhet a vb lebonyolítása. A Covid utáni időszakban ez egy pozitív üzenet, a világbajnokság egy tökéletes eszköz a turizmus újraindítására, a gazdasági szereplők, a kisvállalkozók és a multik összekötésére, a munkahelyteremtésre. Ha valami tényleg segíthet egy országot a talpra állásban egy pusztító pandémia után, az éppen egy olyan világesemény, mint az atlétikai világbajnokság. Gondoljunk abba bele, hogy a százméteres síkfutás mellett az esemény csúcspontjának számító maratont százmilliók fogják nézni világszerte, és százmilliók csodálhatják majd meg az Andrássy utat, a budai Várat, a Dunán átvelő hídjainkat. Felbecsülhetetlen város- és országmarketing.

Mitől lesz más ez a világbajnokság, mint az eddigiek?

Miklósa Erika: Székesfehérváron, a Gyulai Memorialon Justin Gatlint és hasonló kvalitású sportolókat lehetett testközelből látni. Budapesten is meglesz ez a lehetőség, hogy a gyerekek és a felnőttek találkozhassanak a világnagyságokkal, olyan sportolókkal, akik példaképek. Ez már önmagában egy akkora dolog, ami különlegessé teszi az eseményt.

Deutsch Péter: Szinte minden sportesemény záróünnepségén a nemzetközi szövetség elnöke elmondja, hogy megrendeztük a legjobbat, ez szinte elmaradhatatlan kelléke az eseményeknek, de mi nem csak erre törekszünk, úgy is mondhatom, hogy ez szükséges, de nem elégséges. A felkészülés a világbajnokságra egyben egy sportágfejlesztési program is. A lehető legnagyobb létszámú, legerősebb magyar csapatot szeretnénk kiállítani, amely telt ház előtt tud majd bizonyítani. Tudjuk, hogy a jól megszervezett nagy világversenyek sikerei után mindig több gyermek vág bele az adott sportágba. Nekünk ez is a feladatunk. Akkor leszünk sikeresek, ha a mostani 10 ezer, versenyengedéllyel rendelkező atlétából lesz 12 vagy 20 ezer vagy még több. Vagy ha a százezret meghaladó futóközösségből még nagyobb lesz. A célunk az, hogy az atlétika még inkább kedvelt, szerethető sportág legyen. Ha így lesz, akkor elmondhatjuk, hogy volt értelme világbajnokságot rendezni.

Mit nyer a magyar atlétika a világbajnokság megrendezésével?

Deutsch Péter: Az első Gyulai Memorialon 3 magyar induló volt, a 2020-as versenyen már volt olyan versenyszám, amiben két futamot kellett indítanunk, mert az utánpótlásból felkerülő tehetségek utat törtek maguknak. Aki már azon gondolkodott, hogy a tokiói nyári olimpia után befejezi pályafutását, az biztosan 2023-ig tervez immár, Baji Balázstól Márton Anitáig. Komoly cél ez a vb minden sportoló számára, minőségi és mennyiségi emelkedést kell hogy eredményezzen. Olyan fiatal magyar sportolókat, példaképeket ismerhetünk meg, akiknek a nevét ma még nagyon kevesen ismerik, de remélhetőleg 2023-ban egy ország szurkol értük.

Miklósa Erika: A királynő fejére visszakerül a korona.

(Borítókép: Miklósa Erika és Deutsch Péter a Lantos Mihály Sportközpontban. Fotó: Trenka Attila/Index)